Ha nem fáztam volna meg hétfőn, és nem éreztem volna egész héten kutyául magamat, akkor minden bizonnyal én is írásban csapkodtam volna a hasamat a röhögéstől a Hörrtévé, Helmeczi és a sütőporárusok kedélyes kalandjain, vagy szegény Bájerzsóttin, akire valamelyik vérkomoly nácivadászó egylet kimondta amit kell, valószínűleg már a lófej is az ágyába került.
Utóbbiban egyébként nem is az a groteszk módon vicces, ahogyan Zsoltit védik a könyörtelen nácivadászoktól. Hanem az a jól bevált jogértelmezés, ami mindig is Zsóttinak, Tomkettnek és úgy általában ennek a társaságnak a sajátja volt.
Mely alapján Bájerzsóttika ab ovo fakadó jogból kívánhatja és a köz elé is tárhatja, hogy a komcsik (mármint akiket ő komcsiknak tart) az út szélén lógjanak a fákon, Bencsik tata főszerki fővezércikkban írhatja meg, mennyire igaza van annak a haverjának, aki szerint le kéne lőni a heti tetves tagjait magyaregészségügyileg, Tomkett pedig két személyes adat közt félúton hozzáteheti, hogy de a komcsik gyerekeit is ki kellett volna végezni.
Stimmt, megtehetik, úgy hívják, szólásszabadság. Aztán ha valamiért a mókába nem a mocskosbüdöszsidókomcsik vagyis az ellenség neve keveredik, mint akit személyiségijogsérteni, zaklatni, verni, vagy akasztgatni kell, hanem Bájerzsóttié vagy Tomketté, akkor hirtelen megjelenik a jog, ami védi őket, és amihez ők rögvest ragaszkodni kezdenek. Az a jog ugyanis, ami a zsidókomcsi ármány aljasságai folytán megvédi a magyar, és pláne Bájerzsóti és/vagy Tomkettellenes zsidókomcsikat az akasztástól, megvédi őket is.
És míg odáig ez a büdös jogizé megakadályozta őket, hogy jól felakasszanak mindenkit, aki nem tetszik nekik, most például segíthet megvédeni a jóhírüket, meg a személyiségi jogaikat. Amire persze ők irdatlan magasról tesznek, amíg a másé, és a zsidó cenzúrát kikacagva büdöszsidózhatnak dosztig, és éltethetik a büdöszsidó boltjára egészséges magyar önvédelemből odavágott molotovot.
Mondom zsidó cenzúra van.
Közben azonban Grúzia lerohanta Oroszországot, minek következtében az agresszió áldozata (értsd a védtelen orosz anyácska) jó alaposan terroristákat (értsd civileket) bombázott. Nem, nem várom el, hogy a hazai közvélemény ugyanolyan élesen reagáljon a példásan demokratikus Oroszország icipici kihágására, mint a mocsokfasiszta Izrael mindennapos fasiszta népirtására, de azért legalább egy ejnyebejnye jól esne, mondjuk kezdhetné Tomkett vagy Lóvas István. Ha icipicit el is késtek vele.
Ugyanis nem előzmény nélküliek ezek a dolgok. Csecsenföldön a (megjegyzem, valóban) terroristák elleni harcban bő évtizede pár nap alatt meghalt annyi civil, mint a hős palesztin szabadságharcosok ősi földjén az utóbbi egy-két év alatt, valahogy mégsem arról van blogbejegyzés Tomkettnél, pedig nem kell félni, a csecsen konfliktusban gyerekek is haltak meg. Igen, katonák, igen, megölték.
Konkrétan pár hibbant emberjogi buggyanton kívül tett rá mindenki irdatlan magasról, és tesznek rá most is. Bé verzió, tessék idézni a csecsen ügyről a sok magyar elítélő izét. Nem, nem Magyar Narancsban. Tomkett vagy Lóvas, ők az emberi jogok megszállottjai, tőlük várom el.
A csecsen gyerekeknek amúgy tök konkrétan csak pechjük volt. Nem palesztinnek születtek, most egy világ siratná őket, és átkozhatná a cionnáci rezsimet, ami megölte őket.
Ja, jogos lehet a kérdés, a francért keverem a sztoriba bibsiket, Pilátus meg a krédó, ugye. Tankérem, az nem én voltam. Vagy az index újságírója fordít rosszul, vagy valóban az oroszok panaszkodtak arra, hogy a grúzokat az amerikaiak, az ukránok és a zsidók fegyverezték fel. Utóbbi kettő így, együtt az igazán ütős.
Hogy nem-e? Tegyünk próbát, hogy hangzik ugyanez a sztori kicsit más fő- és melléknevekkel.
Ezekkel a fosszilis hogyishívjákokkal ugyanis lehet még bajunk nekünk is, állítólag van még itt. Ezért én például simán el tudom képzelni, hogy a sokadik olajválság hatására megszűnik a NATO és akkor majd mi magyarok rohanjuk le (éppen mint most Grúzia) a védtelen orosz anyácskát, és akkor arra fog fény derülni, hogy a románok és a szlovákok fegyvereztek fel minket. Személyesen!
Ja, meg a zsidók.