Segély helyett utalvány

2008.05.17. 07:13 Ratius

ekintettel arra, hogy a szociális támogatások és nyugdíjrendszer számos igazságtalansága rendkívüli mértékben sérti a társadalom többségét, a Család- és Szociális minisztérium egyik első intézkedése az igazságtalanságok részleges orvoslására irányul.

(Megjegyzem, személyes véleményem az, hogy a kérdésnek koránt sincs akkora súlya, mint, amekkora közfelháborodás kíséri a rendkívül magas, vagy a 13. havi nyugdíjakat, meg az ingyenélő segélyezetteket, mégis – ha már a miniszterelnök úr a Demagógiát és Populizmust tűzte a zászlónkra – jelképes értékű lehet egy efféle intézkedéscsomaggal kezdeni a tárca működését.)

1. A kormány döntést hoz egyes élelmiszerek és ruhaneműk tekintetében új utalványrendszer bevezetéséről.  

2. A kormány – szakértői adatok alapján – differenciált rendszerben (körülbelül gyermek, felnőtt, nyugdíjas kategóriák szerint) megállapítja az egy fő számára szükséges havi élelmiszer és ruhanemű mennyiségét.

3. A kormány döntést hoz arról, hogy a segélyeket és nyugdíjak a következők szerint fizetendők ki:

a. mindenki, aki társadalmi ellátásban részesül, utalványok formájában kapja meg az egy fő számára szükséges élelmiszer és ruhanemű összegét.

b. amennyiben járandóságát ez az összeg nem tölti ki, a fennmaradó részt a korábban szokásos módon pénzben veheti fel.

c. Amennyiben járandósága kevesebb, mint az egy fő számára megállapított alapellátás, az alapellátás összegét utalványok formájában, akkor is megkapja.

d. Az utalványok névre szólóak, másra át nem ruházhatóak, beváltásuk során személyi azonosságot kell igazolni.

e. Az utalványok csak hazai gyártású, hazai vállalkozások által termelt, illetve forgalmazott termékekre válthatók be.

4. A Család- és Szociális Minisztérium – közbeszerzési pályázat után - szerződést köt hazai termékeket gyártó és forgalmazó, hazai vállalkozásokkal az utalványok beválthatóságáról. A szerződés értelmében az akkreditált vállalkozások fizetőeszközként fogadják el az utalványokat, a minisztérium pedig névértéken készpénzre váltja azokat.

Indoklás:

Az új, utalványrendszer bevezetésével

-         Elérhető az, hogy a segélyeket és támogatásokat valóban azok, és arra használják föl, akiknek és amire a társadalom szánja.
-         Elérhető, hogy a segélyezettek egy része lemondjon a támogatásról, mert ebben a rendszerben értelmét veszti számukra a segély megszerzésének bonyolult ügymenetét végigvinni.
-         Elérhető, hogy a hazai vállalkozások gazdasági helyzete javuljon, s rövidesen munkalehetőséget kínáljanak éppen azoknak, akiket most segélyezni kell.
-         Az állam számára némi megtakarítás érhető el, hiszen a bevezetést követő első hónapban a segélyek egy része nem pénz, hanem utalvány formájában kerül kifizetésre, aminek beváltása csak egy hónap múlva válik esedékessé. Így a bevezetés évében, éves szinten, a kifizetett segélyek és nyugdíjak összegének négy-hat százaléka (az egy tizenkettedének körülbelül a fele) megtakarítható.

z utalványrendszer több irányban is bővíthető, amivel egyrészt újabb állami kiadások takaríthatók meg, másrészt gyakorlatilag új állami kiadás nélkül támogathatóak azok a vállalkozói csoportok, amelyeknek támogatását a kormány szükségesnek látja.

A részleges utalványrendszer tehát egyfelől kiterjeszthető mindazokra, akik állami ellátásban részesülnek: állami alkalmazottak (800 000 fő!), táppénzen lévők, anyasági támogatásban részesülők stb.  
Másrészt az utalványra kapható termékek köre is jelentősen bővíthető, bevezethető a lakbér utalvány, a tüzelőanyag utalvány, a tankönyv-, illetve könyv utalvány, a színház- és hangverseny utalvány, vagy akár a sport-és szabadidős tevékenységekre vonatkozó utalványok. Ezekkel elérhető az, hogy a polgárok egy része, fizetésének egy részét mindenképpen kulturális javakra, sportra, egészségmegőrzésre stb-re költse.

Természetesen az utalványrendszer bevezetésével még korántsem oldottuk meg a nyugdíjasokkal és segélyezettekkel kapcsolatos problémákat, de meggyőződésem, hogy nyer-nyer típusú, azaz minden becsületesen gondolkozó érintettnek javára váló, értelmes előrelépést tettünk.  

18 komment

Címkék: szociális árnyékkormány

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr17472356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.05.17. 07:32:58

Volt olyan szocmunkás ismerősöm, aki önhatalmúlag bevezette ezt a rendszert. Tapasztalataiból okulva rendőri kísérettel kell felvezetni az utalványosztást.

Magával a természetbeni ellátással egyetértek, de a 800.000 közalkalmazott azért nem az a kategória, akik felett gyámkodni kellene.

Az étkezési jegyek tekintetében elég jól kicsiszolódott a rendszer. Sőt, Torgyán iskolatej akciója sem volt elveszett ötlet, de hát Bálintunknak, ugye, első intézkedése volt megszüntetni, mert az olyan demagóg.
Pedig keresletet támasztott és élénkítette az agrárszférát.

szeged.liberty 2008.05.17. 10:42:57

maga az elgondolás nagyon jó, dicséret illeti a szerzőt [gratula!]
DE: hogy gondolod, hogy csak magyar termék??? Itthon állítják elő? 100 százalékban magyar a tulajdonos? Mi van egy magyar tulajdonú, de mondjuk Romániában előállított termékkel? ÉS! Az EU mit szólna egy ilyen kritériumhoz??? Ez a piaci folyamatokba való beavatkozás, nem? Másrészt hol a garancia, hogy a kedves kereskedő nem fogja megduplázni az árat, ha valaki utalvánnyal fog fizetni???
Illetve: mi lesz a fűtésszámlával? Legyen távhő-, gáz- és szénutalvány is?
Üdv, Szeged.liberty

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.05.17. 10:49:13

Ez a magyar termék kategória manapság értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Szerintem csak egyfajta tőketulajdonosi, alapanyag-beszerzési, munkaerő-alkalmazási folyamatvizsgálat során lehetne bebizonyítani, hogy ez színmagyar termék.
Az unión belül szerintem elképzelhetetlen megvalósítani.

Esetleg a tisztán dolgozói tulajdonban lévő vállalatoknál.

Visszatérve a javaslatra, a segély egy bizonyos százalékában adnék élelmiszer-utalványokat, de azt ugyanúgy eladnák félpénzért egyesek, mint ahogy uzsorára vesznek fel segélyt.

Vagy lehetne játékautomata-utalványt rendszeresíteni :(

Rorgosh 2008.05.17. 12:27:02

Azért azt se feledjük el, hogy a segélyezettnek laknia is kell valahol... Így tehát kell majd albérleti utalvány, vízszámla utalvány, gázszámla utalvány, villanyszámal utalvány, kommunális hulladék elszállítási utalvány.... stb...

Vidéki 2008.05.17. 16:00:12

A pénzben kifizetett segélyek nem kis része most rövid időn belül a kocsmába kerül. Aki ezt nem helyesli, annak el kell fogadni a helyzet javítására tett intézkedéseket, nem kell kézből kontrázni azokat. Ha tud jobb módszert, ajánljon jobbat!

szeged.liberty 2008.05.17. 16:52:34

Na és kiviszi a segélyt a kocsmába? Van egy olyan, hogy szabad akarat... Ha az ő életébe beleszólhat az állam ilyen mértékben, akkor majd az én fizetésemet is tetszés szerint adhatja takarmányjegyben???
Egy bizonyos határon túl nem szólhatunk bele az egyén életébe, mert akkor már elvesszük a jogát, hogy a saját életét irányítsa.
De ettől függetlenül tényleg szimpatikus az ötlet...

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.05.17. 17:11:33

em szólhatunk bele az egyén életébe...De ettől függetlenül tényleg szimpatikus az ötlet
Kicsit ellentmondó :)

Én radikális vagyok ebben a tekintetben, bizonyos országokban akár fel is fordulhat az utcán éhen, ha pedig bemerészkedik a tanyára kábelt lopni, szétlövik a fejét puskával.
Ha nem tetszik, hogy a segély 50%-a jegyben érkezik, akkor nem kell elfogadni és kész.

Rorgosh 2008.05.17. 17:17:32

Ne sértődj meg a kritkán!
Nem az ötleted rossz, csak felhívjuk a figyelmed az esetleges buktatókra, és arra, hogy milyen téren kell árnyalni.

Az megint más kérdés, hogy nekem mi a véleményem a segélyezős kérdésről.... Én ugyanis a segélyeket mint egyfajta hitelt folyósítanám (persze kamatmentes), amelyet a segélyezési időszak után fokozatosan vissza kellene fizetnie...

szeged.liberty 2008.05.17. 19:55:29

Max:
lehet, hogy kicsit ellentmondásosra sikerült a komment, de az ötlet alapvetően jó, viszont ahogy Rorgosh is megjegyezte, árnyalni kell rajta...

szeged.liberty 2008.05.17. 20:00:11

Rorgosh: érdekes ötlet a segély visszafizetése. Írnál erről még bővebben? Kíváncsi vagyok, hogy képzeled el.

Rorgosh 2008.05.17. 20:12:20

Amilyen egyszerűen csak lehet.
Az elv lényege: a segélyezett a segélyezés időszaka alatt egy bankon keresztül havonta kapna az államtól egy hitelkeretet, amelyet tetszőlegesen használhat fel.

Amikor viszont újra elhelyezkedik, akkor egy két hónapos türelmi időszak után - hogy ez idő alatt talpraálljon anyagilag - minden hónapban a fizetése 10%-a erejéig történő levonással fizeti vissza a támogatást.

A rendszer előnye lenne, hogy a segélyezés nullszaldó közeli állapotban lenne, így ez kevésbé terhelné meg a költségvetést. És a segélyezettek egy részében is tudatosítaná, hogy ideje menni dolgozni...

szeged.liberty 2008.05.18. 07:05:39

ok. de azért kormányra kerülésünkig ne nagyon emlegesd ezt a dolgot:D egyébként igazad van.

Rorgosh 2008.05.18. 10:22:03

Hát igen, ez nem a legpopulárisabb ötletem... :)

Corry 2008.05.18. 10:35:52

Én a nyugdíjakat másképp kezelném. Háromféle nyugdíjas van szerintem. Az első a "tényleges" nyugdíjas, ledolgozta az életét és elment nyugdíjba, avagy előnyugdíjba, de már meghaladta a nyugdíjkorhatárt. Ők alkotják a nyugdíjasok egy kisebbségi szegmensét, nekik pénzt kéne adni, mert ők is pénzt fizettek be járulékként anno. Továbbá náluk a nyugdíj nem segély, hanem része a "nemzedékek közti megállapodásnak" ahogy nagy pátosszal mondani szokták (lásd még apáink és anyáink nyugdíja).

Van a másik réteg, aki _tényleg_ megrokkant és azért kap nyugdíjat, szerintem őt is úgy kéne kezelni, mint az első réteget.

Aztán jön a harmadik csoport, ők az igazi hungarikum: a fiatalokat megszégyenítően a busz után rohanó rokkantnyugdíjas, előnyugdíjas, meg még a többi hungarikum számba menő trükkel nyugdíjba távozó honfitársunk. Na náluk ez a nyugdíj tényleg segélynek számít itt lehetne alkalmazni a jegyrendszert. De a legjobb lenne ezt a fajta nyugdíjat felülvizsgálás után az előző két változat egyikébe átalakítani, avagy a delikvenst visszaküldeni egyszerűen dolgozni...

Az utalványrendszernek számos előnye van: egyrészt nem a kocsmában költik el az utalványozott összeget, másrészt aki utalványt kap, meggondolja, hogy nem kéne -e mégis inkább dolgozni...

Ratius 2008.05.19. 10:22:16

Üdv minden hozzászólónak.
Válaszaimat pontokba rendezem, hogy áttekinthetőbb legyen.
Elöljáróban azonban ejtenem kell néhány szót az elgondolás mögötti személyes meggyőződésről: Én erősen hiszek a modern kapitalizmusban. Ami – ebben az összefüggésben - leginkább azt jelenti, hogy a fejlett világban, így Magyarországon is, bárkinek lehetősége van arra, hogy polgári tisztességben éljen. A nyomor és a szegénység, részben legalábbis, mentális kérdés. Elsősorban az egyénen múlik, hogy milyen körülményeket teremt magának. Persze sokszor nagyon nehéz kitörni a szociokulturális közeg (cigányság), a lokális gazdasági tér (leszakadó térségek), és egyéb nehezítő körülmény (pl. öregség) hatásrendszeréből. Mégis a szegényég enyhítésére tett állami intézkedések főleg kulturális tettek, nagyjából a ,,Ne halat adj, hanem halászni taníts!” elv jegyében. E meggondolással függ össze az is, hogy a szegénység felszámolása olykor erőszakos eszközöket igényel. Hiszen a mentális gyökerű szegényég megszüntetése, éppen mentális gyökerei miatt, nem várható az egyén személyes belátásától. Ha viszont valaki nem látja be azt, hogy máshol, más kultúra szerint, más szociális környezetben, más viselkedésminta alapján kell élnie ahhoz, hogy ne legyen szegény, akkor – szerintem – erre kényszeríteni kell.
A törvénytervezetről is kell mondanom néhány magyarázó szót, mert azt hiszem nem sikerült kifejtenem valódi lényegét. Az utalványrendszer bevezetése kétszintű javaslat. Kétszintű, és csak a második, lappangó szintjén hat a segélyezés – vagy általánosabban, az állami kifizetések igazságosabbá tétele irányába. Alapszinten valóban az a célja az elgondolásnak, hogy a segélyek ne a kocsmában kössenek ki, valóban gyermekruhát vegyenek a szegények, illetve hogy lehetőleg azok használják fel, akiknek az állam szánja. De, és ez sokkal lényegesebb eleme az ötletnek, az utalványrendszer arra is lehetőséget teremt, hogy az állam támogassa általa azokat a csoportokat, amelyeket támogatni akar. Így a segély – és kérem a most következőket jól megérteni – duplán hasznosul! Egyfelől segélyként, másfelől állami támogatásként - adott tervezetben - a hazai vállalkozóknál.
Mondok egy példát: Az állam most x milliót költ a színházak támogatására. Ha azonban az állami alkalmazottak fizetéséből mondjuk ezer forintot elvonna, és helyette színházjegyet adna, akkor a színházaknak juttatott állami támogatást (legalábbis részben) kiválthatná, míg az állami alkalmazott sem járna rosszul, hiszen - elvileg legalábbis - ő, mint értelmiségi, szívesen jár színházba. Ha volna rá pénze, úgyis megtenné, csak az a pár ezer forint mindig másra megy el.
Valami hasonlót tud az általam javasolt utalványrendszer is. Tehát elsősorban nem a segélyeket csökkenti, vagy teszi igazságosabbá (bár bizonyos fokig erre is képes), hanem az állami kiadásokat teszi racionálisabbá, s ezen a szinten teszi igazságosabbá a segélyezést. Ha ugyanis tudjuk, hogy a segély jó célra megy – mondjuk hazai vállalkozásokhoz – akkor nem is fáj annyira, hogy olyan bődületes mennyiségű pénzt osztunk ki.
Nem utolsó sorban ezért javaslom, hogy a rendszert terjesszük ki az állami alkalmazottakra is…
Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a szegénység kezelésének csak első, könnyedén megtehető lépése az utalványrendszer, és korántsem jelenti azt, hogy ezzel bármit is megoldottunk volna.
Na és most a részletes válaszok.
1. A magyar termékek: Én úgy tudom, hogy létezik egy hivatalosan elfogadott Magyar Termék védjegy, amit bizonyos feltételekkel használhat a termelő. A feltételek az alapanyagok és munkaerő bizonyos (viszonylag nagy, de nem teljesíthetetlen) százalékában írnak elő hazai forrást. Az intézkedés tehát az egyik oldalon ugyan a segélyek felhasználásáról szól, a másik oldalon, azaz a magyar termék védjeggyel ellátott áruk tekintetében a hazai vállalkozókat kívánja segíteni, mert ők teremtenek munkahelyeket. E nélkül a segélyezettnek mindegy, hogy magyar tejet vagy külföldit vásárol, így a magyar állam pénze végső soron külföldre vándorol. Pedig jobb lenne azt a pénzt itthon tartani, ha már elvettük a polgároktól. Az EU lehet, hogy berzenkedik majd, de éppen azért, mert az utalványrendszer segélyekhez kötött, olyan nagyon nem fog tiltakozni. Majd a Miniszterelnök úr magyarázkodik kicsit:)
2. A kereskedői árdrágítás és az utalványok feketepiaca: Természetesen nem szűrhető ki teljes egészében a visszaélés lehetősége, de éppen azért lesz névre szóló az utalvány, hogy ne lehessen eladni, és azért lesz akkreditációhoz kötött az utalványok beváltása, hogy a visszaéléseket ezzel is megelőzzük. Mellesleg, ha én kiskereskedő lennék, örülnék a rendszernek, mert ez garantálná nekem, hogy viszonylag sokan vásárolnak a boltomban.
3. A szabad akarat: Mint azt bevezetőmben kifejtettem, az adott kérdésben félretehető. Aki az államtól segélyt kap, az fogadja el ennek feltételeit is. Azt jónapot.
4. Fűtés, lakhatás, és egyéb utalványok: Ha van olyan vállalkozói csoport, amelyet a kormány ilyen áttételesen támogatni akar – energetikai lobbi, bérlakás-tulajdonosok, stb -, akkor megvalósítható. Én azonban szívesebben látnám a könyv- és tankönyvkiadók, oktatási intézmények, a sportlétesítmények, és hasonlók áttételes támogatását, azaz a hozzájuk kapcsolódó utalványok bevezetését. Ezek ugyanis visszahatnak a szegénységre, csökkentik azt.
5. Segély, mint hitel: Az ötlet nem rossz. Nekem egy bajom van vele, mégpedig az, hogy a bankok semmit nem csinálnak ingyen. A hitelből végül a bankok fognak hasznot húzni és ez nem volna szerencsés. Ám esetleg megfordíthatnánk a logikát és azt mondhatnánk, hogy elő-takarékosság, vagy valamiféle kötelező biztosítás keretében mindenki befizet valamennyi pénzt a Nemzeti Segélyalapba, és, ha szüksége van rá, ebből kap támogatást.
6. Nyugdíjasok: Nyilván a csaló rokkantnyugdíjasok kérdése nagy revíziót igényel. De a nyugdíjasokkal - szerintem - más gondok is vannak. Mégpedig nagyon nagyok. Ezeknek megoldására később teszek átfogó javaslatot, mert az utalványrendszer kérdése túl kicsi terület ahhoz, hogy érdemes legyen ennek kapcsán a nyugdíjasok gigászi problémájába belegyalogolni.

candy · http://wunderbike.postr.hu 2008.05.19. 12:22:36

Komrányra kerülésünkkor először is egy nemzeti bankot kéne létrehozni, melyet a polgárok céljaira és felhasználására krealunk. Ha már mindent bankszámlára kell utalni, akkor ez a bank vezessen ingyen számlát, és tegye ingyenessé a készpénzfelvételt, végülis a bentlévő pénzt ingyen forgathatja. Ezen bank bocsájthatna ki segélykártyát. A kártyás rendszer lényegesen jobb, mint a papíros, mert ugye kártyánál nem kell foglalkozni a visszaadás kérdésével. Magyar nem magyar ügyben annyi kritériumot lenne inkább érdemes szabni, hogy magyar forrásból vásárolnak és nem viszik külföldre a pénzt, hanem itt fektetnek be. Ha ezeket a kritériumokat teljesíti mondjuk a lidl, akkor ott is lehessen ezt a programot futtatni. Fontos lenne még az, hogy a segélyezettek piaci ár alatt kapják meg a termékeket. Hiteles dolog nem biztos, hogy ösztönzi a munkába állást, elvégre jól néz az ki, ha valakinek a minimálbérből még 10% sarcot le kell tolnia a kormányzat felé. Inkább újrafoglalkoztatási segély kéne, mely egyrészt csökkentett járulékterhet ró a munkáltató felé, másrészt kiegészíti a munkavállaló jövedelmet, és itt lehetne például ruha meg kultúrautalványról beszélni. Ezért cserébe viszont legalább három évre kéne alkalmazni az újból munkába állót, míg mondjuk ez a jellegű segély meg tartana fél-egy évig. Államnak egyértelműen sok állást meg kéne szüntetnie, főleg a bürökráciában, ha már van internet is, ugye...

szeged.liberty 2008.05.19. 16:08:03

Rorgosh:"Az EU lehet, hogy berzenkedik majd" szerintem rosszul gondolod, mert alapvetően sérti a verseny szabadságát a javaslatod, szóval tuti bukta lesz a vége....
Az állami alkalmazottakat meg felejtsük már el, ők elvileg megdolgoznak a pénzükért, nehogy már beleszóljon a kormány abba, hogyan költik el!!!!!!!!!!!!!!!!!

Candy: hogy a lidl mit csinál a profitjával, az a magánügye, nem korlátozhatod benne.

Rorgosh 2008.05.19. 19:08:24

szeged.liberty
Először is, én semmi ilyet nem írtam.. Talán másnak címezd. Én ugyanis semmi olyat nem vezetnék be, ami az eu-ban hivatalosan lefektetett normákkal ellentétes lenne.

Ratius (amúgy ő írt ilyet)
Az EU nem csak berzenkedik majd, a legalapvetőbb EUs elvek nyílt felrúgása miatt. Ha nem is rúgnak ki, az biztos, hogy minden támogatást, hozzánk irányuló programot befagyasztanak, szavazati jogot szintúgy. Az euro bevezetéséről pedig egy jó ideig nem is kellene gondolkodnunk...
Elmondom, hogy tisztán értsd: Az EU-ban nem alkalmazhatsz a többi EUs országot kedvezőtlenül érintő állami beavatkozást.
Állami alkalmazottak: Ők amúgy mit vétettek? Morálisan teljesen rendben vannak, tisztességgel végzik a munkájukat, élik az életüket. Miért is nem rendelkezhetnek szabadon a jövedelmükkel?!!!!!!!!
Elmondom, hogy tisztán értsd: Az állami alkalmazottak nem SEGÉLYT, hanem a VÉGZETT MUNKÁJUKÉRT járó FIZETÉST kapnak. Mellékesen keveset, de az egy dolog. Kérlek ne vedd őket a hajléktalanok és az egyébb állami eltartottak szintjére.
Amúgy szép ötlet az állami alkalmazottakra vonatkozó szinházjegy elgondolás... Végül is minden kormánycsak őket nyúzza, miért pont a miénk lenne kivétel...
Egyébbként nekem amúgy is elegem van ebből az állandó gazdaságtámogatósdiból.... Semmire sem jó. Gyakorlatilag életképtelen vállalkozásokat segít néhány hónappal tovább fentmaradni, miközben a rendszerhez szükséges hatalmas állami elvonás megfolytja az amúgy jól vezetett, majd azt mondtam sikeres vállalkozásokat. Vagyis eléjük velük, hogy szarttermeljünk, de legalább jót ne.
Segély, mint hitel: Minden bizonnyal elvonnak valamennyit a bankok, de az még mindíg olcsóbb, mint egy új bank létrehozása, és pláne, mint a jelenlegi rendszer.
Ugyanis a bankok már RENDELKEZNEK a szükséges infrastruktúrával, és lényegében csak annak FENNTARTÁSÁT fizettetik ki a folyószámlához kapcsolódó terheléseikkel. A hasznot a befektetett pénzek tőkepiaci hasznosításából termelik.