Atomerőművet?

2008.05.23. 05:07 rolika

MaxP: Eredetileg egy párbeszédet terveztünk Rolikával. Én az atomerőmű bővítése (új építése) mellett, kontra a környezetvédelmi megfontolások. Most egy olyan cikket olvashattok tollából, mely nem egyértelműen elzárkózó, azonban józan fenntartásokkal kezeli összes aspektusát a nukleáris erőműveken alapuló energiapolitikának. Mivel korrekt cikk lett, inkább csak bevezetőt írtam hozzá, a szakmai részt már lentebb keressétek.

Atomenergia.
Európát befedő atomhulladék-csapás, jajongó árvák, gennyes fekélyeiket meredten bámuló sugárbetegek. Ezt a borús képet vetíti elénk a megalkuvásra képtelen radikális zöld mozgalom. Háttérben szénerőművek okádják a füstöt, a mexikóiak nem kapnak tortillát az egekbe szökött - bioüzemanyagként erjesztett - kukorica ára miatt, az ország óriási összegeket költ energiaimportra és politikailag, gazdaságilag kiszolgáltatja magát az oroszoknak.
Nem állítom, hogy az atomerőmű minden bajunkra megfelelő válasz és még az orrot is tiszticcsa, de számos tényező figyelembevétele után  megfontolandónak tartom az egyébként világszerte ismét elterjedőben lévő energiaforrásra támaszkodni.

Rolika
Elöljáróban annyit, hogy nem vagyok atomenergia-ellenes, nem félek az erőművektől, sem a Kína-szindrómától, sőt, egy második Csernobiltól sem. Alapvetően a legbiztonságosabb áramtermelési módszernek tartom, mert annyira fél tőle mindenki, hogy százszorosan túl van biztosítva minden, gyakorlatilag akkor történhet baj, ha szándékosan lekapcsolnák a biztonsági berendezéseket, mint Csernobilban. De azt is el tudom képzelni, hogy ezen okulva egy modern erőműben ezt már meg sem lehetne tenni, letiltana az automatika ellenőrző automatikája :).

Mással van a bajom
Szerintem ugyanis az atommal megtermelt áram egyrészt nem biztos, hogy olcsóbb, mint a többi módszer, másrészt viszont közvetett módon a legveszélyesebb. Nem tudunk ugyanis mit kezdeni a keletkezett radioaktív hulladékkal.

Az atomáram bekerülési költségébe bele kell számítani a radioaktív hulladék elhelyezési költségeit is.

Biztosan van költségvetése pl. a Bátaszék-Üveghután készülő tárolónak (amely ugyan csak és kizárólag a kis- (LLW - low level waste, pl. kutatás során keletkeznek, vagy gyógyászat során, ez adja a keletkező hulladék mennyiségének 95%-át, de sugárzásának csak 1%-át!) és közepes (ILW - intermediate level waste, fűtőelem-bevonatok, iszapok, gyanták tartoznak ide) radioaktivitású hulladék tárolására alkalmas), van befogadóképessége is (hány év termését tudjuk ott leraktározni).

Azt is tudjuk, ezen idő alatt Paks mennyi áramot termel, egyszerűen csak el kell osztani két számot egymással, és amit kapunk, hozzáadni az áramárhoz. A becslés persze  tartalmazzon fenntartási költségeket és némi tartalékot is egy vészhelyzet esetére, valamint a végső leállítás kezelésére.

És akkor még nem beszéltünk a HLW-ről ((high level waste - nagy aktivitású hulladék, maguk a fűtőrudak). A '90-es évek közepétől ideiglenesen Pakson tároljuk ezeket (50 évig), miután Oroszország már nem vette át tőlünk. (Arról most ne is beszéljünk, hogy hogyan jutna ki az országból, mi történne egy baleset során...)
Ennek végső tárolási helyét jelenleg is kutatják a Nyugat-Mecsekben, megoldás még nincs, bár a határidőt előrelátóan 2047-re határozták meg, magyarul oldják meg a gyerekeink gyerekei. Vegyük ennek a költségeit is (fenntartással, vészhelyzeti és felszámolási tartalékkal együtt), ezt is adjuk hozzá az áramárhoz.

Én most már végképp kíváncsi vagyok,
hogy még mindig olcsóbb-e az atomáram...
Úgy vélem, egy felelős kormánynak az a célja kell legyen, hogy mindent a helyén fizessünk meg. Ezért ezek nem lehetnek költségvetési tételek, tartalmazza rögtön az áramár. Különben is, két emberöltőnyi távolságra tervezni nagyon könnyű, ha nem jut rá pénz (márpedig nem jut), akkor nem csináljuk. Kit érdekel, amikor napi politikai túlélésről és érdekről van szó, hogy mi lesz 40 év múlva.
Magyarul: ha van atomerőművünk, akkor az atomerőmű dolga és kötelessége legyen, hogy az árbevételéből mindent finanszírozzon, ami csak elképzelhető a működésével kapcsolatban.

kkor most mi legyen, kérdezhetitek?
 Széles körű társadalmi megegyezés nélkül semmi, ennek megvalósítására viszont minimum az alábbi alapelvek betartására szükség van:
- Kötelező érvényű, hogy legyen nyilvános vita a radioaktív hulladék politikáról és az atomenergia jövőjéről, hogy fenntartsák a politika hitelét és a közbizalmat (ezzel kellene kezdeni, de általában már itt buktautca van);
- A hulladék legalább száz évig föllelhető legyen, hogy a következő generáció kezelhesse, ha szivárgás vagy más probléma merülne fel;

- A lerakást igénylő hulladék mennyiségét, ahol lehet csökkenteni kell, például sűrítéssel, égetéssel (ez gondolom, megoldható, vagy az lesz);
- Mikor, milyen mélységben és milyen mérnöki-technikai munkálatokkal építsék a lerakóhelyeket, annak részletes összehasonlító tanulmányokon, kísérleteken és biztonsági kritériumokon kell alapulnia. Okvetlenül szükséges, hogy a helyszín műszaki és geológiai szempontból kielégítő legyen;

- Az építkezés a helyi lakosság számára gazdasági hasznot hozzon, új álláslehetőségeket, infrastruktúrát és lakossági létesítményeket, hiszen országos feladatot látnak el;
- A helyi lakosság legyen érdekelt a lerakóhely vezetésében és ellenőrzésében, legyen döntési joga bármilyen jövőbeni fejlesztési tervvel kapcsolatban.
(Ez a felsorolás egy az egyben átemelés David Lowry: Atomhulladék és végső leállítás Atomenergia vagy energiahatékonyság 1991 c. tanulmányából.)

Talán lejött az eddigiekből, hogy irtó nehéz megfelelő helyet találni még a LLW-ILW-nek is, HLW-t pedig tudtommal sehol nem helyeztek el véglegesen (hacsak ki nem centrifugálják fegyverszintűre, ami "kurvajó"). (Csak Pakson keletkezik a tervezett 30 éves élettartam alatt 20.000 m3 LLW és 1000 m3 ILW ill. HLW.)

Tegyük fel, hogy nekünk sikerül mindkettő.
Működik Bátaszék, a Mecsekben a HLW-lerakó. Nem történik üzemzavar, földrengés sem töri össze a határoló kőzeteket, nincs nem várt talajvíz-átrendeződés vagy -mozgás. Minden úgy működik, ahogy a nagykönyvben le van írva, és ahogy a mérnökök eltervezték. Napsütés, Hawai.
50-100 évig.
És azután? Hova teszik majd a leszármazottaink az ő sugárzó hulladékukat? Ha már mi is oltári nehezen találtunk helyet neki? Na, erre várnék választ bárkitől. De ne azt, hogy az messze van, meg nem a mi problémánk, mert ez ellentétes a józan ésszel, erkölcsi megfontolással, felelősséggel, és nem utolsósorban MINDEN környezetvédelmi elvvel, ami csak létezik.

(Tényleg csak zárójelben vetem fel: mi van, ha történik valami? Egész országrészek válnak lakhatatlanná, ivóvízkészleteink elszennyeződnek...)

Persze, ez az a változat, ha azt szeretnénk, hogy atomerőművünk legyen, mert mindenkinek van/legyen kocsija, légkondija, számítógépe, mobiltelefonja, jacuzzija, szaunája, úszómedencéje, házimozija, plazmatévéje stb., és ezeket gyártani/működtetni is szeretné.

an másik út is.
A szemléletváltás. De nem csak a szócséplés, hanem a "fájdalmas" változat.
A mit lehet és mit nem (mindegyik mögé tessék odaképzelni, hogy akkor sem, ha anyagilag megengedhetjük magunknak):

- nem lehet mindenkinek autója (közösségi közlekedés igen erőteljes fejlesztése. Majd konzultálok blogart-tal :). Ez ugyan közvetlenül nem áramfelhasználási kérdés, de valahogy csak össze kell szerelni azokat a fránya járgányokat, sőt, egyre többet;

- nem lehet mindenkinek légkondicionálója (korszerű építési módok, utólagos hőszigetelések. Érdekes módon, régen tudtak valamit az emberek: az északi, széltámadta oldalra örökzöldeket ültettek, amik télen hatákonyan felfogták a hideget, míg a többi oldalra lombos fákat telepítettek, melyek télen beengedik azt a kevés napfényt, nyáron pedig árnyékolnak. Ez ma is megvalósítható lenne. Régen nem ritkán széna-szalma került télire a padlásra, tüzifa pedig a falak köré, mindkettő elfogyott tavaszra, amikor már nem volt rájuk szükség. A 70-80 cm vastag kő- vagy vályogfalak külön hőszigetelés nélkül nagyon jól tartják télen bent, nyáron pedig kint a meleget. Ez utóbbit tapasztalatból tudom, egy 100 éves parasztházban lakom. Volt olyan 30 fokos nyári este, hogy fel kellett öltöznünk tévénézéshez!)

- nem lehet a fűtést 25 fokra feltekerni, hanem csak 20-21-re, éjszaka meg 16-17-re (nem muszáj otthon "rövidben" lenni, ill. ld. előzőeket);

- nem éghet állandóan a lámpa, sőt nem lehet mindenkinek 5-6 izzós csillárja mindegyik szobában (mániákus lámpaoltó és okleveles félhomályszakértő vagyok :);

- nem mehet egész nap a számítógép, laptop, tévé.
Sorolhatnám még, de azt hiszem, a lényeg nyeshető.

Ez lenne az a változat, amikor a (kényszer alatti vagy önkéntes) szemléletváltás miatt nem is lenne szükségünk annyi energiára, elegendő lehetne az is, amit alternatív és megújuló forrásokból fedezni tudunk.


Összegezve
Szigorú, sommás és rendkívül demagóg véleményem végül az, hogy fenntartható fejlődés hangzatos jelszavát tapasztalataink alapján jelentősen meg kell csonkítanunk: vagy fenntartunk, vagy fejlődünk. Jelenleg, és remélem ez nem szorul magyarázatra, fejlődünk. Hogy jó-e ez nekünk, de főleg az utánunk jövőknek (akiknek, meglehet, már nem lesz választási lehetőségük, és örülnek, ha fenntartani tudnak), vagy sem, döntse el mindenki maga.

(A bejegyzés alapjául az "atomhulladék" google-találatai közül az első néhány link szolgált.)

19 komment

Címkék: atomerőmű energiapolitika árnyékkormány rolika

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr69482809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.05.23. 05:12:41

Oroszország vagy valamelyik szegény állam vállalná a hulladék elhelyezését olcsón, nem?
Persze, attól még visszavehetnénk a fogyasztásból.

Viszontha Kína, India és Afrika úgy igazán beindulna a fogyasztói társadalom megvalósításán, akkor ennek a bolygónak annyi.
Joguk van hozzá, csak...

rolika · http://www.wevik.hu 2008.05.23. 07:00:33

jelenleg is azért tárolunk pakson, mert oroszország nem vállalja

Corry 2008.05.23. 08:16:55

Mi is lekapcsoljuk a vellanyt, ráadásul még energiatakarékos izzót is használunk mindenütt.
Spórolni kéne az energiával egyébként is, ennek fényében röhejes a politikai vita a gázárakról (lásd még: a kormány képtelen megakadályozni a gázárak növekedését, LOL)
Egyébként nálunk otthon nyáron is elég hűvös van, úgyhogy légkondit még nem sikerült beszereznem.

A zöldek arra jók, hogy egy nemes cél vélt szolgálatától átnemesülve egy jót balhézzanak. Olyanokat látunk tőlük, ahol az erőművekkel kapcsolatos tevékenységeket gátolják, de arról nem szól már eme nemes mozgalom, hogy az embereknek elmondják, hogyan kéne élni ahhoz, hogy ne kelljen (lásd még: ne érje meg) megépíteni az újabb erőművet.

suo tempore 2008.05.23. 09:24:56

az atomerőmű sztem lefutott dolog, a hulladékkezelése nagyon nem megoldott (elássuk jó messzi, he?)

amit halottam,h lehetőségek vannak benne és tiszta is a geothermikus energia...lefúrsz,jön a forró víz, oszt hajrá

arról még nem hallottam senkit egyértelműen nyilatkozni,h az ország alatt van-e ilyen és kinyerhető-e (ez szinte mindig igen) gazdaságosan (erről lehetne vitatkozni, de hát a "négyesmetrót" nézve ez mióta szempont?)

egyébként meg a hőszigetelésről: mióta szigetelték a társasházat, kisebb hőmennyiség is elég a fűtéshez, olcsóbb is lett, hállelúja...node jön a nyár, a szerkezet egy idő után amúgyis felmelegszik (minél alacsonyabb egy ház, annál kevésbé), és az éjjel történő hőleadást bizony meggátolja ez a szigetelés, vagyis főni fogunk...vagy klíma

rolika · http://www.wevik.hu 2008.05.23. 11:07:11

suo, véletlenül szigeteléstechnikában utazom :)
a felmelegedés is elkerülhető (lett volna), ha kihagynak egy megfelelően átszellőztetett légrést a fal és az utólagos hőszigetelés között. elég költséges (távtartó szerkezet stb.), de a légmozgás nem engedi a falat átmelegedni, ill. csak nagyon hosszú idő után, de addig nem tart a kánikula. éppen a költségek miatt szinte sehol nem csinálják, tehát marad a klíma...

Vidéki 2008.05.23. 11:48:55

Nagyon egyetértek az atomenergia felhasználás további bővítésével kapcsolatos kételyekkel, főleg a sugárzó hulladék kezelésével kapcsolatos érvek miatt. A gazdaságossági számításokba ezeket a költségeket is keményen be kell kalkulálni és a biztonsággal kapcsolatos aggályokat is súlyának megfelelően kell figyelembe venni.
A közeljövő legfontosabb kérdésének az energiahatékonyságot tartom, ahol most a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményeket érhetjük el. Ha ezeket a lehetőségeket már kimerítettük, akkor forduljunk más irányokba. A szélenergia, a geotermikus energia, napenergia felhasználását nem tartom olyan perspektivikus iránynak, ami megoldhatná problémáinkat.
Rengeteg energiát pazarolunk rosszul hőszigetelt lakások fűtésére (és kondicionálására). Aránylag olcsó és ismert módszerekkel rövid idő alatt itt érhetnénk el a legnagyobb eredményt.
Másik nagy tartalékunk a fosszilis energiát felhasználó erőműveink modernizálása. Ilyen irányba mutat a tervezett modern nyírtassi földgázerőmű, melynek hatásfoka (58 %), csaknem kétszeres egyéb fosszilis energiát felhasználó erőműveinkhez képest!
Egyenlőre ne szórjuk szét a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat. Először a kezünkhöz legközelebb eső gyümölcsöket szedjük le a fáról!

Vidéki 2008.05.23. 12:11:17

T.rolika!
Érvelésed, ami a klíma telepítésére csábít, nem eléggé tárgyilagos. Az épület falainak van hőkapacitása is, ami miatt a hőszigetelt lakás nem veszi át azonnal a környezet hőmérsékletét. Éjszaka a külső hőmérséklet csökken, és ha az kellemes, konvekciós áramlással lehet hőt a környezetbe juttatni. A lakók hőtermelése nem olyan jelentős, hogy ezt a mi klímánkon csak klímaberendezés alkalmazásával lehetne elviselhetővé tenni.

Bit Rot 2008.05.23. 14:19:54

Azért bírom ezt a tényszerű cikket.

Csak annyi van benne, hogy "nem tudom, hogy ez mennyi, meg az mennyi, DE BIZTOSAN NAGYON SOK".

"Nem tudom, hogy akkor is olcsó-e az atomenergia, ha hozzáadjuk a bontási költségeket, de BIZTOSAN NEM"

"Nem tudom, hogy mi lesz 50-100 év múlva, de BIZTOSAN nem lesz hely hulladéknak"

Azért ez több, mint ciki.

A blog többi bejegyzése is ilyen megalapozott tényekre épül?

1. Amit én olvastam: az atomenergia olcsó, még akkor is, ha a tárolást és bontást beleszámoljuk a költségekbe. Lehet megcáfolni, de akkor SZÁMOKAT kérek!

2. Az a terv, hogy 50-100, vagy 200 éven belül rájönnek, hogy hogyan lehet feldolgozni az atomhulladékot, és kinyerni belőle az amúgy rendkívül ritka és értékes anyagokat.

3. Maradjunk csak az olajnál, és akkor az egész világ elpusztul, mielőtt lennének unokáink? Akkor már inkább az atomenergia!

Bit Rot 2008.05.23. 14:28:28

Még szemezgetek, idézetekkel:

"Szerintem ugyanis az atommal megtermelt áram egyrészt nem biztos, hogy olcsóbb, mint a többi módszer"

Adatokat kérünk, számításokat!

"Nem tudunk ugyanis mit kezdeni a keletkezett radioaktív hulladékkal."

Ezt ki kellene fejteni, mert szerintem tudunk.

"Az atomáram bekerülési költségébe bele kell számítani a radioaktív hulladék elhelyezési költségeit is."

Helyes, várom a számokat!

"Biztosan van költségvetése pl. a Bátaszék-Üveghután készülő tárolónak"

Mennyi a költsége? Mennyi ez leosztva 1 kWh megtermelt atomenergiának a szemetére?

"(hány év termését tudjuk ott leraktározni)."

Hány évét?

"Azt is tudjuk, ezen idő alatt Paks mennyi áramot termel, egyszerűen csak el kell osztani két számot egymással, és amit kapunk, hozzáadni az áramárhoz."

Várom a számokat!

"A becslés persze tartalmazzon fenntartási költségeket és némi tartalékot is egy vészhelyzet esetére, valamint a végső leállítás kezelésére."

Hol a becslés?

"(Arról most ne is beszéljünk, hogy hogyan jutna ki az országból, mi történne egy baleset során...)"

Hogyan juthatna ki, mi történne, meg lehet-e előzni egy balesetet, lehet-e elég óvatosan vinni, hogy gyakorlatilag ne lehessen baleset? Ezt nem kérdezni kellene!

"Vegyük ennek a költségeit is (fenntartással, vészhelyzeti és felszámolási tartalékkal együtt), ezt is adjuk hozzá az áramárhoz."

Vegyük! Mennyi a költség, mennyi leosztva egy kWh-ra?

"Én most már végképp kíváncsi vagyok,
hogy még mindig olcsóbb-e az atomáram..."

Én is, várom a számokat!

"Úgy vélem, egy felelős kormánynak az a célja kell legyen, hogy mindent a helyén fizessünk meg. Ezért ezek nem lehetnek költségvetési tételek, tartalmazza rögtön az áramár."

Már most is tartalmazza, szerintem, úgy tuom, van egy bontási alap amibe befizet Paks, de látom ennek se néztél utána!

"ha nem jut rá pénz (márpedig nem jut),"

Mondom, tudtommal van bontási alap!

"Magyarul: ha van atomerőművünk, akkor az atomerőmű dolga és kötelessége legyen, hogy az árbevételéből mindent finanszírozzon, ami csak elképzelhető a működésével kapcsolatban."

Ez most is így van, ld. bontási alap!

Na, nem is folytatom tovább...

Bit Rot 2008.05.23. 14:40:20

Még egy forrás:
www.reak.bme.hu/oldweb/aszodi/eloadasok_cikkek/anket_tevhitek_Aszodi.pdf

Előbb ezt kellene elolvasni.

A Paksi áram ára: 8,87 Ft/kWh
Hulladékkezelés, bontásra: 2,14 Ft
Fűtőanyag: 0,72 Ft/kWh
Állandó költség, ráfordítás: 5,92 Ft

A szén kb. 14-16 Ft/kWh, de ennek nem néztem utána. De látszik, hogy még ha drágábban is adná az áramot Paks egy kicsivel, akkor még jobban lenne mit félrerakni a bontásra.

rolika · http://www.wevik.hu 2008.05.23. 15:10:24

szia john, én nem tudom kiszámolni és nem is akarom ezeket az értékeket, nem az én dolgom, nincs is időm rá. csak feltettem a kérdéseket.
megnéztem, amit belinkeltél, tök jó, ez az egyik oldal.
kérlek, írd be google-ba, hogy atomhulladék, és töltsd le magadnak ez első kidobott linket. az meg másik. remélem, segít árnyalni a képet. majdhogynem megoldhatatlan problémának álltja be a hulladéktárolást. ezek alapján elképzelhető, hogy van némi alap a kezelés-bontásra, de ez korántsem elegendő.
egyébként meg hipotetikus a vita, mert magyaroszágnak nincs pénze atomerőművet sem építeni, sem bővíteni. egyszerűbb lenne a fogyasztást visszavenni, egy propaganda meg néhány törvény megalkotása jóval kevesebb pénzbe kerül.
btw az atomenergiának semmi köze az olajhoz. ha ez utóbbival gondok lesznek, azt semmilyen atomenergia nem tudja megoldani.

azon is gondolkodtam, milyen érdekes, hogy a legmodernebb áramtermelő berendezésünk, egy atomerőmű (legyen az fissziós, vagy az eljövendő fúziós), akárhonnan is nézzük, tk. egy (nagyon jó hatásfokkal működő) gőzgép. nincs valami elegánsabb módszer? az atomok tele vannak töltéssel, pozitív, negatív, nem lehet valami közvetlenebb módon áramot nyerni? tudom, ez hülyeség :)

Bit Rot 2008.05.24. 08:32:23

@rolika:
Értem én, hogy nincs semmi konkrétum a postodban, csak érzések, de pontosan ez a baj :-)

Paks évente 120 milliárd bevételt termel, de ebből a profit kicsi.

Viszont, HA a Paksi energia dupla áron menne el, még akkor is olcsóbb lenne, mint a szén, gáz, és nem függnénk annyira a külföldtől! Az évi 120 milliárdot jelentene pluszban, amiből lehetne még atomerőművet építeni.

Más:
- Takarékoskodni KELL, egyetértek.
- Az autóknál is jó lenne, ha levinnék még a fogyasztást, pl.
- Hőszigetelés is kell
- stb.

"azon is gondolkodtam, milyen érdekes, hogy a legmodernebb áramtermelő berendezésünk, egy atomerőmű akárhonnan is nézzük, tk. egy gőzgép"

Ha nem is gőzgép, de gőzturbinákkal termel áramot, igen. Nem tudom, hogy van-e jobb módszer, a napelemet kivéve mindenhol a mozgásból alakítanak át áramot. (Pl. szélerőmű, vízerőmű.)

lepisma_saccharina · http://lulu.com/spotlight/nordlicht 2008.05.24. 12:12:03

A szemléletváltással egyetértek, bár arra ugyan szükségem lene továbbra is, hogy a PC menjen, de *csak* az, viszont pl. autóm nem is lehetne, mert oké, hogy talán meg tudnék tanulni vezetni, de képtelen lennék eligazodni a városi közlekedésben (bizonyos kognitív rendellenességek miatt), valamint pénzem sincs kocsira iletőeg szeretek is buszon utazni; valamint fűtésre egyáltalán nincs szükségem, mert (aki ismer, tudja) -20 fokban is "rövidben" járok suliba már évek óta, és semmi bajom nincs tőle, egészséges vagyok, mint a makk, a hideget meg alig érzékelem (szintén az idegrendszeri dolgaim miatt). És egy szobába egy darab 60W-os égő pont elég. Meg nem is TVzek. De a gépre szükség van (munkaeszköz plusz a társasági életem is online bonyolódik, szintén az idegrendszeri eltérések miatt). Asszem ez alapján még beleférek az energiatakarékos ember kategóriába :)

Viszont én az atom helyett spec. inkább a megújuló energiaforrásokra szavazok (nap, szél, víz), mert itt már egyre inkább nem az olcsóság a lényeg, hanem az, hogy fizikailag kifogyunk az energiahordozókból. Meg egyébként is sokkal tisztább módszer (aka abszolút semmilyen mellékterméke nincs).

Bővebben a nemzetközi blogomon erről:
weirdsanctuary.blogspot.com/2008/05/fake-hippie-rich-kids-this-one-is-for.html

Rorgosh 2008.05.24. 12:32:01

Szia Rolika!

Tetszett a cikked, tökéletesen megmutatta számomra a nukleáris technológiákra jellemző általatlanos tévhiteket, tudatlanságot.

Alapok: A paksi erőműnek jelenleg tartalékot kell képeznie a nukleáris hulladék későbbi kezelésére. A tartalék képzéséről jelenleg komoly viták szólnak, ugyanis azt meg kívánják emelni, miközben a hulladékelhelyezési kérdések mögött más probléma áll.

A nukleáris hulladék újrahasznosítása.
Érdemes tudni, hogy a legtöbb, úgynevezett moderált (lassított neutronokkal működő) erőműben lévő fűtőelemeknek alacsony - 3-5% közötti - a tényleges hasadóanyag (könnyű, 235-ös - esetleg 234-es - urán, vagy 242-es tömegszámú plutónium) tartalma. E mögött biztonsági megfontolások állnak, így ugyanis a folyamat sokkal biztonságosabban szabályozható. A többi anyag nehéz - 238-as tömegszámú - urán, amely a maghasítási reakciókban nem vesz részt. Ennek az anyagnak amúgy a felezési ideje több mint bolygónk életkora, így sugárzóképessége igen alacsony.
Ez az anyag azonban képes úgynevezett gyors neutronok befogására, és ennek hatására belőle magasabb tömeg és rendszámú, igen erősen sugárzó anyagok keletkeznek. Olyan erősen sugárzóak, hogy hamar vissza is bomlanak plutónium 242-vé.
A fentiekből leírtaknak megflelően, valójában a fűtőelem rudak csak egy kis hányadából keletkezik valódi radiokatív hulladék (abból a bizonyos 3-5 %-ból), a többit centrifuglással le lehet róla választani, és elküldeni úgynvezett gyors reaktorokba. Ezekben a reaktorokban nem lassítják le a neutronokat, így azok igen magas számban állítanak elő plutónium 242-őt. A probléma persze az, hogy ilyen reaktoraik csak a nukleáris hatalmaknak vannak, mivel ezt alapvetően az atombomba alapanyag gyártásra használják.
És itt a probléma. Az oroszok átvennék amúgy a kimerült fűtőelemeinket, ha:
- fizetnénk érte (mivel a centrifugálásnak, és áltakában a veszélyes anyagok kezelésének azért vannak költségei),
- nem szólnánk bele, hogy mi lesz az urán 238-ból.... (amúgy manapság szinte alig gyártanak atombombát - van elég - így a gyors reaktorokból kinyert hasadóanyagot visszahígítják urán 238-al, és nukleáris fűtőelemként hasznosítják....)
- a valódi (az a bizonyos 3-5%) hulladékot visszaszállítjuk, és mi gondoskodunk az elhelyezéséről (amely amúgy minden veszélyes hulladék esetében alapelv az államok között).

Tehát az, hogy a "gonosz" oroszok nem veszik át, az finoman szólva is nem fedi teljesen az igazságot. Ja, hát persze, ingyen, és hogy nem hasznosíthatja újra, valamint nála maradna a valódi hulladék is tárolásra, persze igen...

Amúgy jelenleg a modern erőművek már 50 %+ hatásfokkal működnek, ellenben az "elegáns" napkollektorok jelenlegi 20%-ot alulról súroló hatásfokával.

Amúgy a google sok ciket fog kidobni, ellenben érdemes KÖNYVET olvasni, mert azokban mélységében is szó van a témáról.

Egyébbként érdemes tudni, hogy pár évvel ezelőtt újraindult egy időre az atomhulladék kiszállítás, csak éppen a zöldek persze azonnal keresztbevetették magukat a síneken.

Ha már szállítás: nem tudom, ismered-e a hatályos RID (veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó nemzetközi egyezmény) előírásokat. Érdemes tudni, hogy a RID előírásai annyira szigorúak, hogy a radioaktív anyagot szállító konténernek a burkolat folytonosságának megszakadása (szivárgás lehetőségének kizárása) nélkül ki kell bírnia a vonat maximálisan megengedett sebesség melletti kisiklásának során keletkező mechanikai igénybevételt. Természetesen némi ráhagyással...
Tehát egy vasúti baleset esetén gyakorlatilga az történne, hogy a konténert vissza kellene szállítani a legközelebbi nukleáris anyag konténerező helyre, hogy új konténerbe rakják (mivel egy konténernek egy kisiklást kell kibírnia). Sugárzás nem nagyon lenne...

Rorgosh 2008.05.24. 12:43:54

Még egy apróság:

Vályogtégla: lehet, hogy csodálatos hőszigetelő, de éghető anyag, és ezáltal az éppen ezen a héten hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat nagyon erősen korlátozza használatát. Merthogy az emberélet még mindíg egy picit drága....

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.05.25. 15:01:23

Vályogtégla éghető?
Akkor gyorsház százszor annyira.

Rorgosh 2008.05.25. 20:10:36

Hasonló megítélés alatt áll az OTSZ-ben... Amúgy a gyorsházak terén az új OTSZ nagyon durván szigorít... Igaz, rá is fért már a témára.
Egyébbként a gyorsházak fa anyagának tűz elleni ellenállását vegyszeres kezeléssel javítják.

rolika · http://www.wevik.hu 2008.05.26. 11:15:03

john, azért nincsenek konkrétumok, mert mi itt a republicatoron egy árnyékkormány-fantasyt játszunk: lennének szakértőim, akik megvizsgálnák a kérdéseket. a jelenlegi környezetvédelem még erre a szintre sem jutott el...
rorgosh: akarsz lenni az egyik szakértőm? :-D
én azért kíváncsi lennék egy ilyen konténerre. mármint itt, kis hazánkban. tudod, nálunk olyan könnyű elsumákolni a dolgokat.
gyorsházak: találtam egy nagyon durva videót, hogyan is szigetelnek usa-ban:
www.youtube.com/watch?v=VFjxWdPPY1Q

Joschka Fischer (törölt) 2008.06.02. 23:45:52

azt is vegyük bele a vitába, hogy a nukleáris hulladékot többszáz évig kell őrizi, ami azért nem kicsi költség...

ahogyan fizikatanárom mondta: ha akarom, nagyonolcsó az atomenergia, ha akarom, megfizethetetlen

:-)