Forradalom a korrupció ellen

2008.06.02. 19:05 Ratius


Család és szociális minisztérium, új nevén Társadalompolitikai Minisztérium korrupcióellenes programja blogomban olvasható. Előtanulmánynak tekintve a cikket, most vázolom a Társadalompolitikai Minisztérium megoldási javaslatcsomagját.


Az állami költségvetés alapos újragondolására, nulla bázisú tervezés bevezetésére van szükség. Ez persze hallatlanul nagy munka, ezért sem vezetik be kormányaink, de biztosan megéri. A kevésbé járatosak számára elmondom, hogy a költségvetés évtizedek óta a tavalyi év bázisán készül, azaz a tavaly megállapított keretszámokat módosítgatják az idei prioritások szerint.

ulla bázisú tervezés azt jelenti, hogy pénzügyminisztérium elölről kezdi a számolást, és egyenként összeadja a tételeket, gyakorlatilag az karakószörcsögi iskola vécépapír-szükségletétől az autópálya építésig minden területen. Ilyenkor aztán kiderül, hogy sok olyasmi szerepel a tételek között, ami nincs, vagy amire már régen nincs szükség. Meggyőződésem, hogy a költségvetés alapjainak újragondolása tizenöt-húsz százalékos megtakarítást tenne lehetővé.


A működési költségek és a fejlesztésre szánt összegek merev költségvetési elválasztása szintén elkerülhetetlen. Ma ugyanis úgy néz ki a dolog, hogy a minisztérium, vagy más állami intézmény kap egy hagyományos keretet, aminek egy részét a rendszer fenntartására fordítja, más részét a terület fejlesztésére költi el. Hogy ez utóbbi mekkora összeg, az persze politikai szándék, és alku kérdése. De, ha egy miniszter elég erős érdekérvényesítő pozícióban van, mondjuk kormánybuktató képességgel rendelkezik, mint az SZDSZ miniszterei, akkor jelentős összegeket csikarhat ki saját tárcája javára.

zt aztán elköltheti kakaóbiztos számítógépre, metróépítésre, völgyhídra, vagy amire akarja. (És most érdemes elolvasni a cikkemet, mert ez a helyzet a korrupció legfőbb forrása…) No, de mi ennek véget vetünk! Elképzelésem szerint a minisztériumok, önkormányzatok, hivatalok és egyéb intézmények megkapják a működésükhöz szükséges keretet és kész. A fejlesztésekkel pedig közvetlenül nem foglalkozhatnak.


A beruházásokkal kapcsolatban ugyanis másik testületre ruházzuk a döntést. Létrehozzuk az Országos Fejlesztési Tanácsot, amely a minisztériumok, önkormányzatok és egyéb közintézmények javaslatai, kezdeményezései, igényei és bejelentett szükségletei alapján dönt a fejlesztésekre szánt keret szétosztásáról. Mégpedig a legkisebbektől a legnagyobbakig, mindenről. Dönt a falusi játszótér-építésről éppúgy, mint az országos autópálya-építésekről.


tanács minden döntését társadalmi és szakmai vita előzi meg, a beruházások odaítélésének menete és érvrendszere nyilvános és mindenki számára hozzáférhető. Vitás esetekben, illetve jelentős társadalmi érdeklődést kiváltó kérdésekben az Országos Fejlesztési Tanács helyi vagy országos népszavazást kezdeményezhet a beruházás tartalmáról és a megvalósítás módjáról.


Ugyanakkor a döntéshozók kiléte titkos. A Tanács tagjait legmagasabb fokozatú nemzetbiztonsági átvilágítás után a miniszterelnök nevezi ki. A Tanács tagjai, rokonaik, iskolatársaik, barátaik stb. folyamatos titkosszolgálati megfigyelés alatt állnak. Viszont rendkívül magas fizetést kapnak. Megbízatásuk lejárta után nevük nyilvánosságra kerül, és elszámoltathatók.




orrupció, a befolyással való üzérkedés, stb. büntetési tételeit a lehető legmagasabbra emeljük. Ma viszonylag enyhe ítéletek születnek súlyos korrupciós ügyekben is, pedig a jelenség társadalmi veszélyessége ma már rendkívüli, az állam működésének egészét fenyegeti.


A politikai elit hatalmának visszaszorítása a korrupció ellenes küzdelem újabb lényeges lépése. Meg kell tiltani a választott pozíciók halmozását. Egy személy egy időben csak egy választott tisztséget viselhet. A polgármester nem lehet képviselő, a miniszter nem lehet pártelnök és így tovább. Egy választott tisztséget egy személy egymás után csak kétszer tölthet be. Azaz nem lehet valaki négy-öt cikluson át országgyűlési, vagy önkormányzati képviselő, polgármester és semmi más. A ma harminc-negyvenezer fős politikai osztályt így nyitásra kényszeríthetjük, tagjai közé beléphetnek a helyi vagy országos társadalmi szervezetek képviselői, illetve általában sok politikai szerepre alkalmas polgár is.


folyamat erősítése céljából két kamarássá alakítjuk az országgyűlést. A képviselőház mellett kialakítandó új kamara (az elnevezésre javaslatokat kérek) szigorú és világos normatíva szerint meghatározott társadalmi szervezetek és intézmények vezetőiből áll. Helyet kapnak itt a lokális, vagy országos önkormányzati szövetségek vezetői, a kisebbségi, nemzetiségi önkormányzatok, a jelentős társadalmi szervezetek, egyesületek, szakszervezetek első emberei, a püspökök és más egyházi vezetők, az akadémia elnöke és az egyetemek rektorai, a gazdasági és kereskedelmi kamarák elnökei és így tovább.

Az új kamara a képviselőházzal azonos jogokkal rendelkezik, törvényerőre csak az a kezdeményezés emelkedik, amit mindkét ház elfogad. Magyarázatképpen hozzá kell tennem, hogy a vitathatatlanul forradalmi intézkedéssorozat mögött az a felismerés áll, mely szerint a korrupció a rendszerváltó magyar politikai struktúra szerves részévé vált.
A nyolcvanas évek végén lezajlott spontán privatizációtól kezdve a mai állami projekt-korrupcióig a rendszer kialakítását és működését egyetlen cél vezette: a vagyonok és jövedelmek újraosztása.


ivel azonban az újraosztható javak elfogytak, a jövedelmek újraosztása pedig nem folytatható tovább, mert az érdekérvényesítésre képtelen milliós rétegek jövedelmi szintje lassan a harmadik világ nyomorszintjére esik, ezért e rendszernek sürgősen véget kell vetnünk. Márpedig a politikai elit, önszántából ezt aligha fogja megtenni…

31 komment

Címkék: reform korrupció árnyékkormány

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr25494664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.06.03. 17:15:16

Ratius, igazad van és van követendő példa. A németeknél egy - a köztisztviselők és politikusok indokolatlan és nem járandó juttatásainak figyelésére szakosodott - egyesület pár éve kirúgatta a hadügyminisztert, mert indokolatlanul (hétvégi nyaralásra) vette igénybe a hadsereg helikopterét.

Sajnos a korrupció beégett a magyar társadalomba. A családból (megyei közgyűlés) tudom, hogy ott is vannak ám felkapaszkodott tahók, akiknek egyből szolgálati laptop kell az autóba is külön, meg gyorsan felmondani a beszállítói szerződéseket, hogy haver cégének is jusson valami.
Aztán csodálkoznak, mikor 21 millára bírságol a közbeszerzési bizottság, meg kiszáll az ÁSZ.

Szerintem legközelebb ne írj ilyen sokat, mert az olvasó bele sem mer vágni. De majd holnap erre is visszatérünk.

gordiusz 2008.06.03. 17:23:33

Szerintem ez egy naív, de nem is praktikus, gyenge színvonalú, a "népi demokratikus" államok megközelítésén alapuló de a gyakorlati tapasztalatikat figyelembe nem vevő elképzelés.
Évek óta minden mérvadó szakember mondja, hogy az erőforrások központi elosztásának mértéke magas, nem kéne ezt még jobban erőltetni és a falusi játszótereket is Pesten eldöntetni.
Alapszabály, hogy a döntéseket olyan szinten kell meghozni, ahol kellő információ áll rendelkezésre - játszótér (meg mongyuk szociális támogatások) esetében helyben, autópálya (meg mongyuk eü intézményhálózat)esetén Pesten.
Nem az a baj a korrupcióval, hogy nem tudni, hogy lehetne megszüntetni, hanem hogy nem történik semmi a megszüntetésre, mert a jelenlegi hatalom vastagon érdekelt benne.
Ha a közbeszerzési eljárásban nem lehetne értelmetlen feltételeket előírni és kellő időt kéne biztosítani minden potenciális pályázónak a felkészülésre, ha nem az állami megrendelésekből akarnák megoldani a pártfinanszírozást és így a pártfinanszírozást megoldó hivatalnokok a saját jólétük finanszírozását, már kisebb lenne a korrupció.
49-ben is azt gondolták a kommunisták, ha mindent nulláról szépen összeadva, mindenki által csak a közjót szem előtt tartva szépen ötévenként megtervezik az országot, tudjuk mi lett belőle.
Példa a jereváni rádióból:
- mi lesz, ha bevezetik a sivatagban a tervgazdaságot?
- pár évig semmi, aztán egyszer csak akadozni kezd a homokellátás...

Corry 2008.06.03. 21:04:13

Egyet kell értsek gordiusszal. Én sem szeretném a központosítást. Én a beszerzések, szerződések publikálását látnám megoldásnak, továbbá azt, hogy tényleg legyen tétje ha valakit rajtakapnak.
Van egy kulcsszó ami a versenyszférában eléggé ismert másutt meg eléggé nem: ez a beszámolás/beszámoltatás a saját/felügyelt részleg osztály/cég/mittoménmi működéséről. Ha számot kell adni pl. a saját végzett munkáról, a szakterületre jellemző eredmény szemléletben. Ez alatt azt értem, hogy pl. az üzletkötő mennyi üzletet kötött. Nehezebb a népművelő esete, de legalább addig el kell jutni, hogy milyen eredménye volt a munkájának, itt most nem pénzben mérnék, de valami eredmény mégha nem mérhető is hanem csak elmondható fel kéne mutatni.
Ha egy ilyen beszámolási kultúra kialakulna és számon lehetne kérni a hivatalnok uraktól hogy pl. miért mondták fel eztmegazt a szerződést akkor más világ lenne itt kérem.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.03. 21:31:25

csatlakoznék az előttem szóló gordiuszhoz és coryhoz.
a korrupció a társadalmi lét velejárója, kiírtani senki sem fogja, mert akinek ki kéne írtania, az ellenérdekelt benne.
a centralizáció pont, hogy erősítené ezt a folyamatot - decentralizálva a korrupció is decentralizált lesz, azaz a korrupálni hivatott javak ott kerülnének felhasználásra, ahol a döntés születik, márpedig egy falusi játszótér pályázatánál a falusiaknak tökmindegy, hogy a józsi tényleg korrumpálódott-e, vagy nem, elég, ha szar és/vagy drága lett a játszótér, és józsi szociálisan el van vágva, ezt meg biztos nem szeretné.
az időkorlátos vetésforgó ugyanakkor jó ötlet, a rómaiak is csinálták, de én még bevezetném akkor az általuk is használt szamárlétrát - ahhoz, hogy országgyűlési képviselő legyél, előbb lenned kell önkormányzati képviselőnek, ahhoz, hogy pénzügyminiszter, előtte pár évet le kell húznod a pénzügyi bizottságban, és így tovább, valamint tilos halmozni a tisztségeket, vagyis egyszerre egy ember csak egy államilag dotált pozíciót tölthet be, legyen szó akár kiemelten közhasznú alapítványi tagságról felügyelőbizottsági helyről egy minisztériumi háttércégnél, stb.
a nulla bázis ugyanakkor jó ötlet, csak szintén nem áll senkinek se az érdekében, ahogy a közbeszerzések nyilvánossá tétele sem (lásd: vonattakarítás).
a két kamarát viszont ellenzem, helyette a bizottságoknak kéne összekapniuk magukat, mert a legtöbb szakmai terv már ott megerőszakolódik.
plusz nem ártana a korrupcióhoz rendezni a kampányköltségek mikéntjét és mennyiségét sem, mert a pártnak nem csak a költségeket kell fedeznie nem tiszta bevételekből, hanem a bevételek megszerzése sincs ingyen, és az elfedésük se.
a korrupció büntetési tételeinek csak akkor lenne értelme, ha belsős árulás történne, teljes amnesztiáért, nem csak az éppen tárgyalt ügyben, hanem minden másban is, amit az illető addig elkövetett, vagy amiben addig részt vett - közhely, de pont úgy működik, mint a maffia, azért nem dobják fel egymást, mert egymás elől is van titkolni valójuk, és ha ki akarsz szállni, akkor pont a saját társaid fognak végezni veled.

rolika · http://www.wevik.hu 2008.06.04. 07:09:36

ne legyen központosítás, sőt decentralizáljunk.
csináljuk meg végre a régiókat, erős központokkal, azon belül pedig a kistérségeket.
az adók befizetését is újra kell gondolni. az szja maradjon helyi (régió-kistérség) szinten, fel csak az áfa menjen.
ne legyen (ill. csak minimális) újraelosztás, mert az a korrupció melegágya.

Ratius 2008.06.04. 08:53:28

Sziasztok hozzászólók!
Elvileg egyetértek a decentralizáció szándékával, de van néhány megfontolás, amelyek miatt most mégis a centralizáció mellett kell letennem a garast.
Legelsősorban azért, mert kormányunk - a meghirdetett kormányprogram szerint is - átmeneti kormány, azaz nem végleges megoldásokkal kell itt most előállni, nem arról beszélgetünk, hogy hosszabb távon, milyen Magyarországot akarunk, hanem arról, hogy most, miképpen lehet javítani a helyzeten. (Persze lehetőleg úgy, hogy maradandó eredményeink legyenek.)Ebben a helyzetben pedig én nem látok más utat a korrupció hatékony és rövid idő alatti visszaszorítására, mint azt, amit javasoltam.
A másik tényező az, hogy kérdés sajnos általában is túlmutat a centralizáció-decentralizáció problémakörén. A mai modern vállalati rendszerben, főleg a globális nagyvállalatok körében a költségexternalizáció elemi stratégia. Ez azt jelenti, hogy a nagy vállalatok, gazdasági erejüket kihasználva költségeik egy részét a helyi közszférára terhelik, s ennek érdekében minden eszközt felhasználnak. (Például a nagyvállalat azt a feltételt szabja az önkormányzatnak, a letelepülésért, hogy az önkormányzat építtessen autópálya-lehajtót a telephelyhez.) Hogy megvalósuljon a köültségáthárítás, hajlandók korrumpálni a polgármestert, a képviselőket, de olykor még a helyi nyilvánosságot is megéri megvásárolni. A média elképesztő hatalom, és sajnos az is a nagytőke kezében van. És akkor gondolkozzunk el azon is, hogy a világon a száz legnagyobb gazdasági erőt képviselő szervezetnek körülbelül a fele vállalat, és csak a másik fele állam. Nagyon sok olyan cég van, amelyiknek a gazdasági ereje jóval meghaladja Magyarország teljesítményét, egy-egy önkormányzatéról nem is beszélve. Márpedig a vállalkozások a korrupciót magától értetődő eszközként használják a működésük során.
Én nem látok más eszközt ellenük, mint az állam erejét. (És gyanítom, hogy az is csak korlátozni, megakadályozni azonban nem tudja majd a korrupciót.)
De talán hosszabb távon - és ez a koncepció maradandó eleme - a civil szféra megerősödése átveheti a kontrollt a céges és társadalmi érdekek összehangolása felett...

Mária 2008.06.04. 09:06:19

Tetszenek az iniciálék a bekezdések elején :)

gordiusz 2008.06.04. 10:21:33

Ilyen szintű centralizáció gyakorlatban kivitelezhetetlen.
Tegyük fel, hogy a Pénzügyminisztériumban nulláról megrtervezik az egész országot: honnan fogják tudni, hogy a karakószörcsögi iskolában mennyi wc-papír kell? Vagy megkérdezik a karakószörcsögieket - és akkor ott vagyunk, ahol a part szakad, vagy eldöntik a hivatalnokok - és ekkor vagy túl sok lesz, vagy kevés.
Kétlem, hogy az úgymond nulláról tervezésnek jelentős költségmegtakarító hatása lenne. Szerintem sokkal értelmesebb dolog minden szinten reális kereteket biztosítani, központilag csak ezeket a kereteket eldönteni, és ösztönözni a megtakarítást, de alapvetően a helyzetet ismerőkre bízni a konkrét döntést.
Nem véletlen, hogy Magyarországon pont az önkormányzati szféra működik (és ne BP-t vegyük alapul), ugyanis egyrészt a helyi közösségek jobban tudják, mire van szükségük, másrészt a helyben lakó döntéshozók lényegesen nagyobb kockázatot vállalnak, mint egy, az érintett jközösség számára "virtuális", csak a sajtóból ismert vezető. Neki végig kell mennie az utcán.
A korrupció visszafogásának pofonegyszerű módszerei vannak: pártfinanszírozás megváltoztatása, ÁSZ jogköreinek kibővítése, minisztériumok, pályázati elbírálásban résztvevők szigorú kiválasztása és ellenőrzési rendszer kialakítása, évenkénti automatikus vagyonosodási vizsgálata, stb.
Én inkább a közszféra által igénybe vett jelentősebb tételek "insource"-olásában, a keretek elköltési folyamatában látnék centralizálási lehetőséget: pl. legyen állami útépítő, aki ugyanúgy indulhatna egy autópálya-tenderen, mint bárki más, vagy jelentősebb értékű közbeszerzéseknél legyen egy jóváhagyó hatóság, aki pl. a drága bicikliket kiszűri.

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.06.04. 17:27:01

Annyit még, szerényen, az első tényleges életfogytot kapó anyagbeszerző után a többiek kedve is lelohadna tán.

Rorgosh 2008.06.04. 18:54:46

Ratius
Teljesen ellent kell mondjak neked.
Épp egy ideiglenes kormány tehetne azáltal meg sokmindent, hogy - az állami újraelosztás mértékének csökkentésén túl - decentralizál. Az ideiglenes kormányok ugyanis éppen arról szólnak, hogy a politikai buktát bevállalva végrehajtják azokat a lépéseket, amelyek hosszútávon képesek kezelni a meglévő problémákat.

Amúgy épp a költségáthárításos ok, amiért jó a decentralizáció. Ugyanis ebben az esetben az önkormányzat dönt, hogy bevállalja-e, vagy sem. Így az önkormányzat a helyi érdekek alapján dönt. Ha a városnak kell az a gyár, ám vállaja be az autópálya felhajtót, csak az t ne az egész ország, hanem az a térség fizesse, akinek haszna is van belőle. Így viszont kevesebb szerepe van a korrupciónak. Hiszen ha a térségben kell az újabb munkalehetőség, akkor lefizetés nélkül is belemennek az önkormányzatok a költségátvállalásba, amelynek viszont korlátot szab a helyi források mértéke. Ha pedig nem szükséges újabb jelentős munkalehetőség teremtése, úgy nehéz lesz lefizetni a helyi köztestületet, hiszen akkor a térség valószínűleg amúgy is jól áll gazdaságilag, amely biztosan kihat a köztestületekre is...

Így viszont a felsőbb (kormányzati) döntési szintek tehermentesülnek a korrupciós nyomás alól. Így ezek a szervek alkalmassá válnak az alsóbb szintek - az önkormányzatok ellenőrzésére...

Amúgy az egész pályázati rendszer a korrupció melegágya. Hiszen ott van mérlegelési jogkör, így a hivatalnokok irányában nyitott a lehetőség a korrupcióra. Egy normatív rendszerben azonban mérlegelési lehetőségük nincs, így az igénylő nem is nagyon akar majd korrumpálni senkit...

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2008.06.04. 22:01:05

A korrupció mindig is volt, és mindig is lesz, ezt el kell fogadni, mint szamárcsikónak a fület.... Persze a mérték, elvtársak, a mérték nem mindegy! Szóval teljesen visszaszorítani szerintem sosem lehet-bár pártolnám-, de mindenesetre törekedni kell rá, úgyhogy a végszavazásnál számíthat az "igen" szavazatomra!

Ratius 2008.06.05. 08:27:39

Szerintem a decentralizáció illúzió egészen addig, amíg a civil szféra, a civil nyilvánosság meg nem erősödik annyira, hogy valóban kordában tudja tartani a helyi hatalmat.
Ugyancsak mítosznak, egyfajta városi legendának érzem azt a felvetést, hogy a polgármester nem lop, mert neki bizony végig kell mennie az utcán. Ez egyszerűen hülyeség. Ha a mérleg egyik serpenyőjében az van, hogy megszólnak ugyan, de jónéhány generációra biztosíthatom a családom polgári jólétét, a másikban meg az, hogy szegény, de becsületes ember vagyok, hát erősen elgondolkodtató, hogy mit is kell választani.
A helyi hatalom ma a politikai elit játszótere. Másképpen, szociológikusabban fogalmazva, a helyi hatalom a poltitikai elit helyi képviselői számára biztosítja a zsákmányszerzési lehetőséget.
A mai magyar decentralizált hatalmi struktúra, a háromezerkétszáz agyatlan önkormányzat és az összes többi, helyi, megyei, regionális hatalmi bázis egyetlen célt szolgál: a nagyon is zárt, már-már kasztként működő politikai elit hatalmának és vagyonának bitosítását.
Végezetül rákérdeznék arra is, vajon biztosan tudják a helyiek, hogy mi kell nekik? Szerintem ugyanis fogalmuk sincs róla.

rolika · http://www.wevik.hu 2008.06.05. 09:09:19

ratius, annyi igazságod van, hogy ugye a helyi hatalmat gyakorlók azok, akik kiszorultak az országos politikából (a nagykondér helyett a bogrács körül tolonganak). na most, ha megnézzük jelenlegi "országvezetőinket", akkor felmerülhet a kérdés, hogy milyen lehet a helyi szint színvonala?

de a decentralizációnak egy visszatartó ereje mindenképpen lenne: a helyi döntéshozók ott élnek a nép között. biztos jobban megfontolják a dolgokat, mint az elzárt-őrzött villaparkokban lakó nagykutyák, mert bárki személyesen számonkérhetné/pofán verhetné őket egy-egy stikli után.

Ratius 2008.06.05. 09:44:30

Rolika!
Nincs ilyen visszatartó erő. A helyi hatalom nem csupán a helyi politikát, nem pusztán a helyi pénzt, de a helyi nyilvánosságot, a helyi erőszakszervezetet, sőt még a helyi munkalehetőségeket is uralja.
És jé, az elmúlt tizenhat évben egyetlen olyan polgármesterről sem hallottam, akit pofán vertek volna. Olyanról azonban igen, aki sokszoros milliomossá lett. Nem furcsa?

muskotály küvé 2008.06.05. 10:39:05

Az, hogy a helyi érdekeket hány és milyen szintű önkormányzat képviseli, egy másik - nem elhanyagolható - kérdés. Természetesen a polgármesterek is lopnak - de ez ugyanúgy a helyiek, illetve a rendszer hibája, ha látják és eltűrik. Az hogy végig kell mennie az utcán, alapvetően nem a korrupció, hanem a rossz döntések vagy működés esetén lehet problémás. (Ha egy faluban kátyús az utca, nem blogokban anyáznak egymásnak a lakók, hanem bemennek a hivatalba és ott jelzik a problémát.)
De könyörgöm, ne csináljunk már tervgazdaságot a XXI. században, mindenhol megbukott! Általában kiderült, hogy a tervgazdaságban is vannak korrukt szereplők, csak sokkal nehezebben derül ki...
A civil szféra pont a decentralizációtól erősödik meg, pont attól, hogy a sorsát jobban a kezébe veheti, és nem távoli, megfellebezhetetlen hivatalnokok döntenek még a wc-papírjáról is. Hatalom-központosítástól gyengül a civil szféra, mi a franctól erősödne meg? (Ha erős központi hatalom mellett erősödik a civil szféra, azt úgy hívjak, forradalom.)
Nálunk helyi szinten szerintem az a legnagyobb baj, hogy a régi rendszerben az volt a fasza tanácselnök, aki kiharcolta, hogy náluk legyen az iskola, kórház, meg termálfürdő - és ez a gondolkodás máig fennáll. Nem alakult ki kultúrája annak, hogy mongyuk 5 falu közösen eldönti,hogyan tudnának egy színvonalas (ami manapság megfelelő technikai felszereltséget is jelent) közös iskolát, és mindenhol csak egy kisiskolát (1-2., esetleg -4. osztály) fenntartani, az egészet egy szervezetben, (a kisiskolákba is lehetőleg a nagy iskolák tanárai járnak, iskolabusz, stb.).
Tehát azzal egyetértek, hogy az önkormányzati rendszer szétaprózott, nem hatékony, stb., de erre nem az a megoldás, hogy mindent országos szinten, központilag kell eldönteni, hanem pl. a kistérségi struktúrát kell erősíteni és fő döntéshozó szintté emelni, a sok kis önkorit meg bezárni a francba.

gordiusz 2008.06.05. 10:39:44

Bocsánat, a muskotály küvé is én voltam...

Ratius 2008.06.05. 11:59:33

Gordiusz!
Szerintem az elképzelés nem tarvgazdaság. Nagyon nem is különbözik attól, ami most van, hiszen a Nemzeti Fejlesztési tervre szánt pénzeket most is egy testület osztja el. Az én koncepcióm annyiban más, hogy minden állami, önkormányzati, hivatali fejlesztésre szánt pénzt ide vonunk össze. De ettől még ez nem tervgazdaság, hiszen a magántőke közben azt csinál, amit akar.
Ami a civil szférát illeti, azt írod, hogy Ha erős központi hatalom mellett erősödik a civil szféra, azt úgy hívjak, forradalom. Igen. Ezért az a címe a bejegyzésnek, hogy Forradalom a korrupció ellen.
Amit pedig a végén írsz az önkormányzati rendszer működéséről, az éppen, hogy az én elképzelésemet támasztja alá. Hiszen azt mondod, olyan beidegződések élnek, amelyek mellett nyilvánvaló, hogy ostoba helyi döntések születnek. Valóban sokat javíthatna a helyzeten a kistérségi összefogás irányába mutató közigazgatási reform, de az önmagában nem csökkenti a korrupciót. Ez a bejegyzés pedig inkább visszaélések megfékezéséről, a politikai elit túlhatalmának csökkentéséről szól, nem a közigazgatási reformról.

gordiusz 2008.06.05. 13:33:42

Ratius,
Kezdem elveszteni a fonalat...
- ha a korrupció legyőzése a célod, ahhoz szükségtelen a parlament átalakítása és mindenféle ügynökségek, tanácsok létrehozása
- ha egy központi szerv dönt minden helyi fejlesztésről, az hogy függ össze a korrupció alakulásával? T.f., hogy a Fődöntőtanács elhatározza, Karakószörcsögön a Petőfi és Kossuth utcák sarkán játszóteret kell építeni, ad rá 1 M Ft-ot. Mi a garancia, hogy nem fognak belőle 0,5 MFt-ot ellopni? Hacsak nem a Fődöntőtanács küld ki embereket megcsinálni a játszóteret.
- ha kicsit jobban véggigondolod, amit a civil szférával kapcsolatban írtam és amit te abból továbbfűztél, mindabból az következik, hogy a jelenlegi gyenge civil szféra megesősítése érdekében szeretnéd centralizálni a hatalmat. én ennek pont az ellenkezőjét írtam.
- az önkormányzati rendszer gyengeségéről általam írtak azért nem támasztják alá a véleményedet, mert pont azt próbáltam leírni, hogy a jelenlegi rendszer gyengeségéből nem az következik, hogy mégis jobb, ha központilag döntünk el mindent, hanem hogy az önkormányzati rendszert kell drasztikusan átalakítani, és bizonyos értelemben akár meg is erősíteni.

Ne gondoljuk azt, hogy az emberek hülyék és nem tudják eldönteni, mi a jó nekik - csak az a kérdés, milyen politikai és gazdasági keretek között hozhatnak döntést. Ez az egész blog szerintem arról szól, hogy a civilek megmondják, mit szeretnének, nem pedig arról, hogy ha neadjisten hatalom kerülne a kezünkbe, hogy kúrnánk fejbe a civileket szívlapáttal.

Ratius 2008.06.05. 14:02:22

Akkor vegyük át még egyszer:
1. Szerintem a hazai korrupcoió legfőbb oka a politikai elit túlhatalma. (Ami nem jelenti azt, hogy ez a korrupció egyetlen oka, de ezen lehetne és kellene is változtatni.)
2. Szerintem a hazai civil szféra rendkívül gyenge és kiszolgáltatott ahhoz, hogy ezt a túlhatalmat korlátozni tudja. Különösen gyenge és kiszolgáltatott helyi szinten.
3. Szerintem a civil szféra megerősődése nem várható attól, hogy a helyi politikai elit hatalmát megtartjuk, vagy esetleg még jobban megnöveljük. Inkább attól volna várható ilyen megerősödés, ha a civil szerveződéseket bevonnánk a döntéshozatalba, mondjuk egy felső ház keretei között. Vagy rákényszerítenénk a politikai elitet arra, hogy nyisson a civil szerveződések felé, mondjuk azzal, hogy korlátozzuk a betölthető posztok számát és idejét.
4. Szerintem a korrupció nem azonos a lopással. (A korrupció működésmódját olvasd el a Boldogok a Sajtkészítők című blogomban.) A korrupció a döntéshozatal folyamán születik, nem a végrehajtás során, mint a lopás. Ezért a megakadályozására is a döntéshozatal mechanizmusait kell megváltoztatni. E cél érdekében a centralizáció értelmes megoldásnak tűnik.
5. Szerintem a civilek fejbekúrása szívlapáttal, mint program, elég távol áll tőlem. (Annak ellenére egyébként, hogy nem igazán bízok az emberi bölcsességben...) Ha indulat nélkül újraolvasod a bejegyzést, és feltűnik, hogy társadalmi vitáról, helyi vagy országos népszavazásról, a civil szervezetek megerősítéséről is szól, akkor magad is beláthatod, hogy az elképzelés nem a civilek, hanem a politikai elit túlhatalma (azaz a korrupció legfőbb forrása) ellen irányul.

gordiusz 2008.06.05. 14:44:18

Ratius,
1. szerinted mi az, hogy civil szféra?
Szerintem nem az ilyen-olyan kötődésű egyesületek.
A civil szféra, az olyasmi, mint az önkormányzatiság. Az erős civil szféra azt jelenti, hogy én mint Karakószörcsög, Petőfi utcai lakos beleszólhatok, mi történik az utcámban meg a környéken, valamint bélyeggyűjtőként a bélyeggyűjtést érintő törvényekbe.
A civil szféra, közvetlenül nem vonható be egy központi döntéshozatalba, legfeljebb a civileket képviselő egyesületek - az ORTT-nél látható, egy ilyen látszatdemokrácia hová vezet. Ha meg bevonják a civileket a döntéshozatalba - mongyuk a karakószörcsögieket a játszótérre vonatkozóba -, ezt a fajta civil döntéshozatalt úgy hívják, önkormányzat. (Nem konkrétan Karakószörcsögi Polgármesteri Hivatal, én elvekről beszélek!, hanem pl. Karakómenti Kistérség; de nem Parlament Felsőházának Karakószörcsögi Tagozata, mert ehhez az egész Dunapartot parlamentté kéne alakítani).
2. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyes földrajzi területek eltérő jövedelemtermelő képességét; ha a helyben felhasználható erőforrások nem állnak arányban a helyben megtermelt javakkal, nem lesz ösztönző, és elégedetlenséget szül (-> jugoszláv modell).
3. Mi a garancia arra, hogy egy centrális döntéshozatal esetén nem lesz korrupció?
A kevéssé korrupt országokat nem centrális döntéshozatal jellemzi, viszont az erős centrális hatalmakat a korrupció igencsak.
A zemberek hajlamosak önzők lenni, ezt nem vették figyelembe már a kommunisták sem.
4. Elhiszem, hogy nem akarod fejbekúrni a civileket, de a modelled mégiscsak oda vezetne. A jelenlegi politikai elitet felváltanád egy másikkal.
5. A korrupció a lopás egyik formája, abban az értelemben, hogy a közjavak egy része magánzsebekben köt ki. Ha a rossz döntéshozatali mechanizmus, akkor persze javítani kell, de ha "csak" annyi a baja, hogy korrupciót eredményez (egyébként a céloknak megfelel), akkor ellenőrzési pontokat kell beépíteni, ill. ebből a szempontból kell javítani. Persze nem akarom azt mondani, hogy a mostani rendszer nagyon hatékony, csak korrupció van, csak formális logikailag akartam levezetni, hogy ha a csecsemő ordít, nem öntjük ki ugye egyből fürdővízzel.

gordiusz 2008.06.05. 14:47:19

Ratius, nem találtam meg a korrukt sajtkészítőkről szóló blogodat...

gordiusz 2008.06.05. 14:57:26

Ratius, mégis megtaláltam és el is olvastam.
Az a furcsa, hogy a játszóteres példád pont engem igazol.
Ha jól értem, annyi történt, hogy az állami szerv meghirdetett egy pályázatot, és az azon nyertesek kaptak az államtól egy játszóteret - és ezek kivitelezésére lett közbeszerzés kiírva.
Ha csak annyi döntés született volna, hogy meghirdetik a keretösszeget, és a nyertes önkormányzatok a pénzből úgy oldották volna meg a játszóteret, ahogy akarják (persze csak szabványoknak megfelelő játékokat használhattak volna fel, stb.) máris kisebb, de biztosan nem nagyobb esélye lett volna a korrpuciónak. Nagyvárosokban valószínűleg lett volna ugyanúgy, de egy kistelepülésen akár korrupciómentesen is megoldhatták volna.

Ratius 2008.06.05. 15:42:49

Gordiusz!
Köszönöm a tartalmas vitát. Nekem tetszett. De, azt hiszem, itt a vége. Nem győzél meg, és úgy látom én sem téged. Viszont sajnos kifogytam az érvekből. Csak ismételni tudnám magam.
Egyébként úgy látom, kicsit elbeszélünk egymás mellett.
Másképp értelmezzük a civil szférát (szerintem az emberi, polgári, közösségi önérvényesítés képességét jelenti, tehát részben valóban az önkormányzatiságot, de részben mindenképpen az egyesületi, önszerveződési szabadságot).
Másféle jelentőséget tulajdonítunk a fejlesztére szánt pénzeknek (szerintem ugyanis attól még nem sérül az önkormányzatiság, vagy a civil szféra, hogy az állam nem ad pénzt a helyi játszótérre, sőt, inkább erősödik tőle, ha a polgárok csakazértis összeállnak és építenek egyet).
Másképp látjuk a korrupciót és annak jelentőségét. De mindez nem baj.
Nietzsche azt írja valahol, hogy a legnagyobb bűn, amit elkövethetünk a fiainkkal szemben, ha arra oktatjuk őket,hogy többre becsüljék a velük egyformán gondolkodót, a másképp gondolkodónál.
Ennek szellemében is köszönöm az elgondolkodtató érveket. Remélem a jövőben is számíthatok az ellenvetéseidre, ha előállok egy-egy radikális javaslattal. (Mert van még néhány a tarsolyomban...)
Amúgy meg a végszavazásnál majd eldől, kinek ad igazat a többség.
(Persze ettől még nem lesz feltétlenül igaza...)

Rorgosh 2008.06.05. 20:21:55

Ratius

"1. Szerintem a hazai korrupcoió legfőbb oka a politikai elit túlhatalma. (Ami nem jelenti azt, hogy ez a korrupció egyetlen oka, de ezen lehetne és kellene is változtatni.)"

idézet tőled.

Egy központi fejlesztési ügynökség, amely még a wc papírról is dönt, épp egy ilyen túlhatalmi szerv lenne. Vagyis a korrupció eleddig nem ismert szintű melegágya.

Ellenben ha a helyi ügyekben a helyi önkormányzatok - ha nem is 3200, hanem úgy legfeljebb 1000 - döntenek, akkor egy kézben kissebb hatalom koncentrálódik.

De elmagyarázom másképp.
A jelenlegi korrupt rendszerünkben minden kb a 2-3 szorosába kerül annak, amibe a vállakozó tisztességes haszna mellett kerülne. Mivel a végösszeg nem bővíthető korlátlanul, így ez azt jelenti, hogy kb. feleannyi fejlesztés valósul meg mint amennyi megvalósulhatna.

Egy cenntralizált rendszerben - amely a jelenlegi továbbfejlesztése lenne - a centrumban ülő hivatalnoknak nem fáj, ha a lakóhelyétől 100 km-re lévő faluban se normális út, se szemételszállítás, stb nincs. Persze a saját lakóhelyén lesz...
Úgy van vele, hogy mondjuk nem 3-4 év alatt valósulnak meg a szükséges fejlesztések/beruházások, hanem majd 6-8 alatt, és még neki is csurran cseppen...
Persze a 6-8 év alatt más dolgok is előkerülnek, így egyes térségekben tartósan elmaradnak a szükséges beruházások, míg máshol minden lesz, igaz drágán.

Amennyiben a helyi önkormányzatoké a pénz, a helyzet már más. Nyilván, az önkormányzat pénzét nem fogják onnan 100 km-re elkölteni, sőt az önkormányzat az elsikkasztott pénzekért sem mutogathat a kormányzatra. A fejlesztés viszont szükséges, és ha nincs fejlesztés/beruházás, mert a polgármester mindent ellop, akkor aligha választják újra.
Így a helyi önkormányzatok kénytelenek végrehajtani a szükséges beruházásokat. Persze lesz korrupció, de az nem viszi el a beruházásra szánt pénzek felét, kétharmadát, hanem csak 10-20%-át. Sajnos a mai magyar valóságban már ez is hatalmas előrelépés lenne.

A lényeg az, hogy a beruházási pénzek helyben legyenek, és ez egyértelmű is legyen a lakosság számára, hogy tudják, kin kell ennek felhasználását számon kérni.

Amúgy ez a gyenge civil szféra egy tipikus olyan szöveg, amelyet az állami gyámkodás védelmére szoktak hozni. Hogyan is lenne persze másképp egy gyámkodó állam esetében?!
Az ember roppant kéyelmes lény: ha nem szorítják felelősségvállalásra, gondolkodásra és döntéshozatalra, nem is tesz ilyet.
Az ember azonban roppant módon alkalmazkodóképes is. Ha rászorítják, gyorsan beletanul az aktív, öntudatos polgár szerepébe. erre néhány röpke év is elég. Csak el kell indulni ezen az úton...

Corry 2008.06.06. 08:10:32

Én úgy érzem, hogy a postban említett konstrukció egyike az olyan "reformnak" illetve reform ötletnek amelyre az jellemző, hogy már nagyon sok van belőle és a másik, fontosabb jellemző: a tüneti kezelése a dolognak.
Én úgy vélem, hogy ma Mo.-on a társadalmi reflexek igen kismértékben változtak a 18 évvel ezelőttihez lásd még: "Majd az állam ...". Erre sikeresen rájátszottak az eddig kormányzó pártok, mondjuk hangsúlybeli különbséggel.

De kérdem én: hogyan lehetne erős a civil szféra, ha az emberek az "aaallamtól" várják a boldogulásukat és azt, hogy jól éljenek.
Persze erre a mindenkori kormányzat rájátszik, az ellenzék meg éppen úgy, hogy az állam többet kell juttasson polgárainak. Na itten akkor kírem szípen lőttek a civil szférának.

A korrupció a nyilvánosságtól és a döntések / tenderekből kizárásoknak a megindoklásától tudna csökkenni. Nem kell központosítani, mert a nyilvánosság esetén néhány civil folyamatosan megtalálná az őt érdeklő ügyeket és ráadásul nyomon is tudná követni.

Szerintem maga a blogvilág már maga is sokat nyom a korrupció ellen a latban, mert a mi általunk leírtakat is sok ember olvassa és a mi gondolataink nem a véleményformáló média részei, hanem önálló gondolatok.

Ratius 2008.06.06. 13:11:39

Már Gordiusszal vitatkozva is úgy éreztem, hogy van közöttünk valami alapvető félreértés. Lehetséges, hogy olyasféle vita zajlik itt, amit egyszerűen az alapfogalmak tisztázatlansága okoz.
Válaszzunk hát külön néhány dolgot.
1. A nulla bázisú költségvetés nem eredeti ötlet. Sok országban alkalmazzák, különösen válsághelyzetben. Szerintem ez nem érinti a centralizáció-decentralizáció problémáját és a civil szférát sem.
2. A fejleszések, beruházások kérdését is érdemes tisztázi. Itt ugyanis - az én értelmezésemben - nem arról van szó, hogy olyasféle beruházásokról kellene döntenie a központi testületnek, amely beruházásokra mindenképpen szükség van. Ha a törvény előírja, hogy mondjuk minden faluban legyen iskola és tornaterem, akkor az a költségvetés részeként valósul meg, nem pedig önálló beruházás keretében. Az én javaslatom az olyan pluszkiadásokra vonatkozik, amire nincs feltétlenül szükség, megvalósítása valóban elodázható, sőt értéke, értelme is kérdéses. Mondok néhány példát a közelmúltból, illetve a jelenből:
- kormányzati negyed
- völgyhíd
- kakaóbiztos számítógép
- combino
- négyes metró
- minisztériumi beléptetőrendszer
- kormányzati kommunikáció
- nemzeti vágta
- jégpálya a parlament előtt
- tanulmányok és tanácsok a BKV-nek
A sort bizonyára hosszan tudnátok ti is folytatni. És bizonyára azt is sejtitek, hogy valamennyi állami hivatalban, minisztériumban, és önkormányzatban százszámra születnek az ezekhez hasonló projektek.
Én azt gyanítom, hogy ezek a kezdeményezések a korrupció igazi melegágyai, és ezeket szeretném lenyesegetni. De ez nem jelenti azt, hogy a helyi iskola fejlesztése, az útépítés vagy a csatornázás is feltétlenül ide kell, hogy tartozzon. (De részben talán igen...)
3. A poltikai elit alatt én azt a harminc-negyvenezer polgártársunkat értem, akik ciklusokon keresztül részt vesznek a politikai élet alakításában, ebből élnek, és persze tisztában vannak azokkal a módszerekkel, hogyan tudják működtetni a rendszert a maguk hasznára. E réteg túlhatalmát igenis korlátozni tudja egy olyan 20-30 fős testület, amely a kiadásokról, fejlesztésekről dönt. Harmindezer ember ugyanis nem ellenőrizhető. Harminc igen.
4. A civil szféra alatt a polgári önszerveződést értem, és nem látom be, hogy miért jelentene korlátozást az öntudatos polgárok számára a javaslatom.
5. Főleg azért nem, mert szerintem az állami gyámkodást, illetve általában az állami beavatkozást a társadalom dolgaiba minimumra kellene csökkenteni. Nyilván van néhány olyan terület, ami állami pénzből tud csak működni, bizonyára van egy rakás olyan infrastrukturális fejlesztés, amiben az államnak jelen kell lennie, de ezek száma és volumene nem kell, hogy túl nagy legyen. Erről én nem írtam, mert minisztériumom nem kompetens benne, de nyilván úgy képzelem, hogy az állami fejlesztési ügynökség nem túl nagy összegekről dönt. Miért kellene egy autópályát, vagy egy játszóteret az államnak építenie? Persze lehet, de nem feltétlenül kell. Én inkább kevesebb állami fejlesztést,pályázatot, támogatást és jóval alacsonyabb adókat szeretnék.

Rorgosh 2008.06.06. 16:43:01

Ratius

A nulla bázisú költségvetéssel semmi bajom. Egyetértek vele, bár hozzátenném, írtózatos munka megcsinálni. Ettől függetlenül hasznos, és minden kormányzati ciklusban legalább egyszer szükséges lenne nulla bázissal összeállítani a költségvetést.

A centralizáció azonban mindíg gyengíti a civil szférát. Az ok egyszerű. A civil szervezetek, vagy az öntudatos polgárok könnyebben nekimennek egy helyi döntéshozónak, mint egy távoli, ráadásul igen jelentős hatalommal bírónak... Emellett helyben működik az is, hogy jobban a sajátjának érzi, míg centralizált rendszerben a polgárokra egyfajta önkéntelen potyautas viselkedés jellemző. (Avagy biztos elindította már valaki az ügyet...)

A fejlesztések, beruházások
TEljesen rosszul látod a kérdést. Nem ennyire éles a határ ugyanis. Iskolája ugyan van a kisvárosnak, de kellene fűtésrendszer korszerűsítés... És a hasonló esetekből áll össze a beruházási szükségletek 95%-a. Ezek feldolgozását ma is több száz, ha nem ezer fő feletti személy végzi, és most csak a központi költségvetés terhére történő pályázatokról beszélek. Melékesen nagyobbrészük teljesen becsületesen. Ám az is látható, hogy folyamatosan le vannak maradva a munkával. Részben épp amiatt, mert nincs rálátása a körülményekre, így hosszadalmas az utánjárás.
És éppen ezek a beruházási támogatások, és a gazdaságfejlesztési támogatások a korrupció melegágyai. Amit te kiemeltél, az még a jéghegy csúcsának is kevés.
Ellenben a pályázati rendszer és az állami beavatkozás drasztikus szűkításável - ebben egyetértek veled - ÉS a helyi érdekű döntések önkormányzatokhoz való kihelyezésével éppen ez a centralizált melegágy szűnne meg. Mi több a rendszer ellenőrizhetővé válna, hiszen ma egy korrupciógyanús beruházásnál annyi szinten és helyen áthalad az anyag, hogy elvész a felelősség.

Ennek megfelelően sem ma sem később nem képes egy 20-30 fős testület azokat a döntéseket előkészíteni és meghozni, amelyeken ma százak, ezrek dolgoznak. Legfeljebb egyértelműbb lenne a vállakozó számára, hogy kit kell megvesztegetni...
Ellenőrizni azonban egy ilyen centralizált rendszert nagyon nehéz. Egyszerűen ugyanis képtelenség az összes, az értékhatár miatt már kockázatos eljárást megvizsgálni. Illetve mire ez megtörténne, addigra az eljárást végzők már rég nyugdíjban lennének.

Ellenben az önkormányzati rendszernél egy önkormányzat ügyeinek száma korlátozott, így akár az összes eljárás relatíve gyorsan leelenőrizhető. És az önkormányzatok nem tudnák, hogy melyikük jön legközelebb. Ha ez meg nem is szűkítené, de azért korlátozná a korrupciót.

Autópálya és játszótér.
Vannak egyes közfeladatok. Egy minden gyermek által használható játszótér építése közfeladat. Ennek megvalósítása éppen ezért legalább részben állami, önkormányzati feladat. Ha teljesen magántőkéből épül, úgy az építését finanszírozók joggal várhatnának el fizetséget vagy kizárólagos jogot a használatával kapcsolatban.
Magam ugyan támogatom az alapítványok rendszerét, de ezek itthon jelenleg még sok esetben nem hatékonyak. Sok eetben nem az őket átszövő korrupció miatt, hanem azért, mert már a minimális szintű működés is felemészt valamekkora pénzt, és sok közülük alig jut ennél többhöz. Egy visszavonultabb állam esetén persze sokat erősödnének, de nem látom annak realitását, hogy a közfeladatok magas hányadát vegyék át az állam szerveitől.
Különösen, mivel bevételük erősen ingadozó, az adományozási kedv és a preferált célcsoport folyamatos változása következtében.
Az autópályát ugyan építhetnék teljesen magán erőforrásból, azonban ilyen esetekben általában szükséges állami kezességvállalás. Erről is dönteni kell valakinek...

Amúgy a kevesebb állami fejlesztés, pályázat, beruházás és alacsonyabb adós témában teljesen egyetértek veled. Ezek a lépések már önmagukban is jelentősen visszaszorítanák a korrupciót.

Ratius 2008.06.06. 17:39:02

Itt áttörés történt!
Rorgos, te nagyon okosan érvelsz. Részben meggyőztél. Be kell látnom, hogy minden fejlesztés és beruházás valóban nem centralizálható.
A következöképpen módosítom tehát az előterjesztést: Az önkormányzai fejlesztések maradnak önkormányzati kézben, de az állami kezdeményezéseket mégiscsak összevonhatónak tartanám, egy fejlesztési és beruházási valamibe.
Figyelem, most fontos új javaslat következik: az utólagos és kötelező számvevőszéki vizsgálat nem csupán a beruházás lebonyolításának korrektségéről szól, de arról is, hogy valóban szükséges volt-e a kezdeményezés, és kellő hatékonysággal valósította-e meg a kitűzött célokat. (Talán e vizsgálatot nem is a Számvevőszéknek, hanem valami új szervezetnek kellene végeznie...)
A helyzet ugyanis az, hogy az önkormányzati programok jelentős része, már eleve úgy születik, hogy honnan várható korrupciós lehetőség. A főváros nem azért rendelt új villamosokat, mert szüksége volt rá, hanem azért mert a Siemens régi, megbízható partnere az SZDSZ egyes vezetőinek.

Rorgosh 2008.06.06. 19:02:13

Így már tetszik.. :)

Amúgy az ÁSZ maradhat, jelenleg szinte az egyetlen olyan állami szerv, amelyben gyakorlatilag feltétel nélkül megbízom...

gordiusz 2008.06.09. 10:00:57

Annyiban egyetértek Ratius-szal, hogy a jelenleg is minisztériumi szintű döntéseket kormányzati szinten egységes szervezetben kéne kezelni, engedélyezni, hatás- és megtérülési tanulmányokat számomkérni, stb.

Viszont a korrupció lényegére szerintem jól rávilágít Ratius belinkelt esettanulmánya: sok projekt, pályázat eleve pénzlenyúlási céllal jön létre, meggyőződésem, hogy ilyen eszement dolgokat, mint kakóbiztos pc az oviba, azért találnak ki, mert nincs közismert piaci ára, könnyebb magyarázni a magasabb beszerzési árakat. És ennek az egésznek a pártok pénzéhsége a mozgatórugója. Ha pedig a pártok lopnak, kénytelenek elviselni valamilyen szinten, ha a közreműködők maguk számára is valamennyit félretesznek. Én amilyen nagyobb állami közbeszerzésről konkrét információkat hallottam, mindegyiknél a történet része volt, hogy a bevétel 10%-át készpénzben át kell adni valamilyen minisztériumi/hivatali samesznek. Mivel a pártok és a vállalkozók között nincs közvetlen kapcsolat, nem lehet tudni, hogy ebből az összegből mennyi megy a pártoknak és marad a közvetítőnél, mindenesetre érdekes, hogy egyes pályáztató szervezetek (kht-k) munkatársai milyen magas színvonalon élnek a fizetésükből.
Ezt a mindent átható korrupciós rendszert szerintem csak a fejénél kezdve lehet megszüntetni: át kell alakítani a pártfinanszírozást. Emellett az ügyészséget kellene a kormánytól valóban függetleníteni, és ha kell, megerősíteni, az ÁSZ-szal gyütt. Ami a lényeg, hogy a korrupció legyőzéséhez a pályázatok engedélyezésére, menedzselésére olyan centrális szervezet kell, ami a kormánytól ténylegesen független.