Adóreform előtt számlapénz

2008.07.27. 08:28 Ratius

Mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy sürgős és jelentős adóreformra van szükség Magyarországon. Hogy ennek pontosan mi legyen a tartalma és a formája, arról megoszlanak a vélemények. Nem is erről akarnék most elmélkedni, hanem arról, hogy az adóreform elé beiktatnék egy radikális újítást.
Nevezetesen a következőt: Magyarországon egy éves átmeneti időszak után megszűnik a készpénzforgalom, és helyét, kizárólagos jelleggel a digitális pénzforgalom veszi át.

Én elképesztőnek és tűrhetetlennek tartom azt, hogy a huszonegyedik században, a számítógépes hálózatok, és a már-már gondolkodni képes (Ne köss bele! Tudom, hogy nem képes!) számítógépes programok korában nekem nikkel korongokkal, papírfecnikkel, adóívekkel és mindenféle adminisztrációs szörnyűségekkel kelljen bajlódnom. A számlapénz mindennek véget vethet. Ráadásul a feketegazdaság egy részén is fehéríthetne valamennyit.

A készpénzforgalom átirányítása a számlapénz felé semmiféle gondot nem jelentene, hiszen ma már egészen olcsón beszerezhetőek a korszerű mobilterminálok. A piacon virágot áruló néni majd vesz egy terminált, vagy bérel egyet a piacigazgatóságtól, és már árulhatja is a gerberát.

A bankok, hogy a megnövekedett forgalmat magukhoz csalogassák, jelentős kedvezményeket kínálnak ügyfeleiknek. Ráadásul az állam is kicsikarhat a bankoktól különféle kedvezményeket a polgárok számára, hiszen elképesztő hasznuk lesz a számlapénz bevezetéséből. Mondjuk, csökkenthetik a lakossági adósságokat sújtó terheket…

A jelentősebb cégek gyakorlatilag kizárólag számlapénzt használnak, a cégközi kifizetések túlnyomó része átutalással történik. A lakossággal kapcsolatban álló vállalkozások, mint a piaci árusok, majd vásárolnak mobilterminált, és mindenhol elfogadják a bankkártyát. A polgárok többsége ma is használ számlapénzt, sokan bankkártyával fizetnek a bevásárlás során, így a nagy többségnek nem okozna gondot az átállás.

Önmagában persze kevés haszna és jelentősége volna a dolognak, de most jön a lényeg.
A számlapénzre való átállás mellett az egyes számlatípusokhoz kötődő számítógépes programok automatikusan levonnák a lakossági és céges számlákról az adókat és járulékokat, valamint automatikusan kiutalnák a támogatásokat, és egyéb juttatásokat. Ezzel megszűnne az adóbevallás, és sokféle segélyért folyamodás.
És persze új szerepet kapna a jelentősen karcsúsított APEH. Az adóbevallás helyét átvenné az adófelszólamlás, azaz a reklamáció, ha úgy érezzük, nem megfelelően járt el velünk szemben a program. Az APEH új feladata csupán a felszólamlások kivizsgálása lenne. De megszűnne az ellenőrzés, a bevallás feldolgozása, és minden efféle háttérmunka.

Én azt hiszem, hogy alapvetően három-négy számlatípus létezhet ebben a rendszerben: a lakossági, a céges, a közösségi, és az állami.
Lakossági számlája van, illetve volna minden adóalanynak, az én értelmezésemben a családoknak. A számlához alszámlák, limitált kerettel rendelkező alkártyák is tartozhatnak. Ezeken kapja meg a zsebpénzt a gyerek, a kosztpénzt az asszony, a költőpénzt a nagypapa.
A család jövedelme - a nagypapa nyugdíja, az asszony keresete, a gyerek nyári munkájának bére, és persze apa fizetése – a főszámlára érkezik, és ez a számla adózik.

Azt, hogy hány együtt élőt tart el a számla, az önkormányzatnak jelenti be a család, és szükség esetén az önkormányzat ellenőrzi. Ez azért fontos, mert az adóalap nyilván nem a teljes összeg, hanem az egy főre eső jövedelem. A család adó és járulékterheit az egy főre eső tavalyi átlagjövedelem alapján állapítja meg a program, és vonja le havi részletekben a családtól.
Ha különleges esemény, mondjuk lakáseladás történt, és e különleges esemény adóelbírálása más, mint az állandó jövedelemé, akkor ezt az adózó család bejelenti, s a program megfelelően kezeli.
E rendszer mellett megszűnik az eltitkolt jövedelem, a feketén végzett munka, kiderül, dolgozik-e a rokkantnyugdíjas és így tovább. S mivel mindez kiderül, jelentősen csökkenthetők az adóterhek.

A céges világban is végtelenül egyszerűnek tűnik az ügy, hiszen a bevétel-kiadás alapegyenlege mellett a cégekre vonatkozó adószabályok korrektül leírhatók egy számítógépes programban. Mondjuk az egyes – eltérő elbírálás alá eső - számlaműveletek, mint például a hosszú távú beruházás, vagy a tagi kölcsön kapnak egy TEAOR számhoz hasonló kódot, amit az utalás során be kell írni a megfelelő rovatba. A gép eztán már tudhatja, hogyan számolja el az adott kiadást, vagy bevételt.

Itt is megszűnne az adóbevallás, megszűnne a számlaadási kötelezettség, és persze megszűnne számtalan adminisztratív teher, ami a vállalkozók életét nehezíti. Az más kérdés, hogy az egyes kifizetések mögötti teljesítést, ellenőrzés esetén, igazolni kell.
A közösségi, állami számlák a céges, illetve családi számlákhoz hasonlóan működhetnek ismét a megfelelő szabályozás szerint.

A rendszer bevezetése nem csupán a feketegazdaság kifehérítéséhez, de az állami kiadások, s ezzel párhuzamosan az adóterhek jelentős csökkentéséhez is elvezetne már egészen rövid távon is. Felgyorsítaná a pénz forgási sebességét, ami relatív pénzbőséget, azaz gazdaság megélénkülését jelentené.
Rendkívüli mértékben csökkentené az emberekre nehezedő adminisztratív terheket, s a hétköznapokban úgy éreznénk, nem is fizetünk adót, mert nem érzékelnénk a pénz megjelenését és eltűnését a számlánkon.
A számlapénz bevezetése hosszabb távon olyan új lehetőségeket is nyitna, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk…

6 komment

Címkék: gazdaság reform adó

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr74587437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rolika 2008.07.28. 07:19:37

maximálisan egyetértek. MINDEN problémát egy csapásra megoldana. persze pontosan ezért nem kerül soha bevezetésre

GutBesserWasser · http://blog.gutbesserwasser.com 2008.07.28. 18:17:57

Két komoly bajom van vele:
- Az állam (és általa bizonyos személyek) totális ellenőrzésre tesznek szert a többiek anyagi természetű ügyletei felett, aminek ha más nem, annyi veszélye mindenképpen van, hogy rengeteg kéretlen gerberareklámot kapunk majd a mobilunkra SMS formájában. A viccet félre téve: én egy kicsit sem bízom az államhatalmat gyakorló emberekben, főleg nem a mostaniakban. (_Lehet_ csökkenteni az adóterheket, de nem fogják. Vagy ha mégis, közel sem annyira, mint lehetne.)
- A bankszektor totálisan államilag garantált jövedelemhez jut, ami minden épelméjű szabadversenynek ellent mond.

Ha ezt mégis be találnák vezetni, remélhetőleg az állampolgárok öntudatos része "felfedezné" a cserekereskedelmet, később pedig a készpénzt. :)

Más: adóterheket egyébként könnyedén lehetne most is csökkenteni. Ehhez seggbe kéne kúrni az EU állítólagos szabályát, hogy az állam nem jelenhet meg tulajdonosként a piacon. Azt ugyanis talán nem kell megindokolni, hogy a bármely cég a hasznot a tulajdonosainak termeli. (És az igazgatói vezetik, akik nem azonosak a tulajdonosokkal - általában a közép- és nagyvállalkozások esetén legalábbis.) Tehát ha az állam a tulajdonos, akkor az adókon kívül, nocsak, lesz még egy bevételi forrása. És ha az igazgatókat nem bizonyos politikusok haversági kontextusok alapján válogatják ki, hanem olyan felelősséggel, mintha a saját pénzükkel játszanának, akkor a cég pont olyan mutatókkal fog működni, mint akármelyik másik a piacon, amit ún. magántőke jegyez.
Na ÍGY csökkenthetők lennének az adóterhek tartósan, jövőbeni tartalékok, erőforrások felélése nélkül.

Rorgosh 2008.07.28. 18:58:01

GutBesserWesser

A költségvetési hiányt nem az okozza, hogy az állam nem lehet tulajdonos, hanem az, hogy az állam többet költ a bevételeinél.

Egyébbként az EU inkább az állami többségi tulajdont nem nagyon tűri, mivel ilyen esetekben az állam gyakorta megfinanszírozza a cég veszteségét, így versenytorzulást idézve elő.

Emellett a tulajdonossá váláshoz pénz is kell (a részvények felvásárlásához) és a cégek nem mindíg, és jobbára nem folyamatosan nyereségesek. Tehát nem jelent a tulajdonosi mivolt sem sokkal nagyobb és biztosabb bevételeket mint az adók.

Cpt. Flint 2008.07.31. 14:16:11

Na azért ez több sebből vérzik...
1. mobilterminál, ja... csakhogy azok valamelyik bankhoz vannak ám bekötve, amék jutalékot szed értük. kis forgalomnál nem éri meg.
2. akkor mindenkinek csak egy számlája lehetne, ugye, mert különben oda az ellenőrzés... és évente egyszer lehet szolgáltatót váltani?
3. totális banki és állami ellenőrzést hozna létre a pénzügyeid - és ezen keresztül az életed - felett
4. baromira megbonyolítaná a beérkező és kimenő tételek címkézését, hogy az adó elszámolása miatt nagyon részletesen és pontosan jogcímekre kellene bontani.

összességében szvsz nehézkes és totalitárius rendszer, aminek megkerülésére pillanatok alatt olyasmiket találnának ki az emberek, mint gutgösser kolléga említette fentebb.

akkor már inkább a kommunizmus... pénz nuku, közraktárak, mindenki igénye szerint, magántulajdon nincs, slussz.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2008.07.31. 20:40:19

Szerintem remekül megvalósítható.
Én az adót úgy szedném be, hogy minden ilyen módon bonyolított tranzakció 1%-a. Más semmi, de ez nem visszaigényelhető.
Egyébként nem az a baj, hogy az állam mindenről tud, elvégre pont ezért tartjuk. A baj az, ha TE nem tudsz még arról sem, ami rád tartozik. Információszabadság mindenkinek!
(Jellemző az országra, hogy egyesek mindjárt a megkerülésen kezdenek gondolkozni :))

Ratius 2008.08.01. 11:04:12

GutBesser:
- Az állam - a bankszektoron keresztül - valóban totálisan ellenőrizni tudja a pénzügyeket, de ez szerintem nem olyan nagy baj. Ma ugyanis két hatalmas problémánk van: mivel az államnak fogalma sincs arról, mi zajlik a reálgazdaságban, fikciók alapján állapítja meg az adókat, járulékokat, és egyáltalán, fikcióra építi a költségvetést. Mivel azonban - és ez a másik probléma - az állami eléképzelések nem tükrözik a valóságot, az emberek kénytelenek kibújni a közterhek alól, különben éhen halnának.
Ha ez az ördögi kör megszakadna, reális tervezés válna lehetővé, azaz célokat lehetne kitűzni és elérni.
- A bankszektor valóban jelentős és garantált jövedelemhez jut, de ezért kell adnia valamit cserébe, mint ahogy az írásból kiderül. Az egyes bankok között azonban továbbra is áles verseny áll fenn.
Flint Kpt:
- A mobilterminál egy egyszerű és felhasználóbarát számítógép. Azért drága, mert a bank úgy állapítja meg a jutalékát, ahogy akarja. Valójában egyszerű adatátvitel történik, aminek gyakorlatilag nincs költsége. Ezért ez jól szabályozható kérdés.
- Igen, mindenkinek egy számlája lehetne.
- Totális ellenőrzéssel szemben azért megemlítem, hogy az én rendszeremet alapvetően programok működtetik, és nem emberek. Végső soron létre lehetne hozni valami Számvevőszék szerű, Alkotmánybíróság szerű valódi közbizalmat élvező testületet, amely kizárólagos joggal tekinthet bele a számlákba.
- Nem tudom, mivel foglalkozol a hétköznapokban, de egy cégnél, vagy egyesületnél a beérkező és kimenő tételek ma is pontosan cimkézve vannak. Különben megbüntet az APEH. És lassan magánemberként is el kell tenned a számláidat, hogy vagyonvizsgálat esetén igazolni tudd, mid honnan van.
Összességében:
Ha tetszik, ha nem, mi még megéljük egy ehhez hasonló rendszer a bevezetését. Egyszerűen ez a jövő. Mert az a giga nagy adathalmaz, ami ma már összeszedhető a világban az életedről, pénzügyeidről, egészségi állapotodról, előbb-utóbb utat talál magának a rendszerezésig.
De akkor már érdemes olyasféle rendszert kigondolni, ami nem ellenünk, hanem értünk van.