Szagértői ormány

2008.09.09. 20:51 _drc_

Magyar Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc-- a felbomlott koalíció sokadik újbóli összeforrasztásának kísérleteként -- Megegyezés című esszéjében olyan alkut kínált fel a szabaddemokratáknak, amelyet érdemes lett volna elfogadni. Az alku elfogadása valószínűleg a megmentette volna a mára csupán egy százaléknyi népszerűségű pártot a következő választásokon való biztos vereségtől, és valószínűleg bent tarthatta volna a Országgyűlésben. No persze lehet arra spekulálni, hogy négy év parlamenten kívüli politizálás után annyira megerősödnek majd, hogy a 2014-es választásokon könnyedén túlszárnyalják a 5%-ot. Ezzel kapcsolatban azonban muszáj megjegyeznem, hogy hazai politikai párt ilyen fordulatot még nem hajtott végre. Az Országgyűlésből való kikerülés jobbára egyet jelent a süllyesztővel, onnan élve, a saját erejéből még egyetlen politikai alakulat sem tért vissza a porondra, legfeljebb csak hamvaiból feltámasztva, bekebelezve, látszatszövetségesként...

Megegyezésben leírt program véleményem szerint a liberális értékrend szerint is vállalható és mindenekelőtt véghezvihető cselekvési terv lenne. Az SZDSZ, és főképp annak elnöke, Fodor Gábor azonban nem a kétlépéses járulék- és szja-csökkentést, vagy a közfoglalkoztatási programot utasítja el (ezt is megtehetné -- ám ezzel nagyon szembemenne a közvéleménnyel), hanem a kormányfő személyét, mondván: ez a program nem kellően radikális számukra, egyedül Gyurcsány hatalomban maradását szolgálja, amihez a magyar liberális párt1 nem kíván asszisztálni. Teszik ezt természetesen olyan retorikával, amelyben ugyanúgy elutasítják a magyar politikai jobboldalt (és Orbán Viktor személyét is), mint Gyurcsányt és az őt támogató baloldali politkát, ezzel azt a hamis látszatot keltve, mintha létez(het)ne a mai Magyarországon egy haramdik erő. Sőt: minta ez a harmadik politikai erő ők lennének: 

Világossá kívánjuk tenni, hogy a választás, a liberális választás az nem Gyurcsány Ferenc, nem Orbán Viktor, hanem egy olyan felelős kormányzásnak a kialakítása, amit szakértői kormánynak nevezünk. A szakértői kormány adja a legjobb és legerőteljesebb lehetőséget ma Magyarország számára. (Fodor Gábor) 

z általuk elképzelt szakértői kormány2 személyiségei "sem személyükben, sem programjukban nem az újraválasztásukban érdekeltek, hanem abban, hogy az ország érdekében tegyék meg azt a néhány fontos lépést, amit meg kell tenni." Ez eddig tiszta sor. Gyönyörűszép utópia, elképesztően jól hangzó és elméletben csudálatosan végigvihető gondolat, de...

gyan tegye már a szívére a kezét mindenki és árulja el, hogy szerinte kik azok a nevek, akik szóba jöhetnek ilyenkor?! Ha a liberálisok által elképzelt, többé-kevésbé színtelen-szagtalan (ám szakmailag kiváló)  személyek találtatnának is (szerintem nem), miképp volnának képesek együtt dolgozni? A több mint egy évtizede tartó, a végletességet sem nélkülöző társadalmi megosztottság okán  el sem tudok képzelni egy olyan (nagykoalíciós?) szakértői kormányt, amely képes volna egységes cselekvési programot tartva kormányozni, még kevésbé olyan jelölteket, akik a szakmai-politikai elithez tartoznak, de soha eddig nem kötelezték el magukat sem az egyik, sem a másik oldal mellett. (Nem magyarokról pedig -- gondolom -- szó sem lehet, hiszen ők miért volnának érdekeltek abban, hogy Magyarország kilábaljon abból a főképp közéleti válságból, amibe a hazai politikai elit juttatta? Az általános bizalomvesztés ugyan nem magyarázata mindennek, de nagyonis gyökere a problémák oroszlánrészének.) 

nnél is izgalmasabb kérdés, hogy ki és milyen körülmények között választaná meg a szakértői kormányt, miféle konszenzusok eredményeként születne meg az az állatorvosi ló, amely kigaloppozná a hazát a jól kevert szarból (és egyben biztosítaná Fodor Gábor pártjának túlélését is3)? Erről a lehetőségről ugyanis az Alkotmány (explicit módon) hallgat. Ami esetleges megvalósítási lehetősége volna, azt konstruktív bizalmatlansági indítványnak hívják4 (Alk. 39/A. §) , ám abban az esetben meg kellene nevezni a miniszterelnöki tisztség jelöltjét is, aki -- megválasztása esetén -- maga alakítana kormányt. Ez tehát nem az elképzelt út. A másik, járható út az volna, hogy Gyurcsány Ferenc szépen felballag a Sándor-palotába, benyújtja a lemondását, amit a Köztársasági Elnök el is fogad és kiírja az előrehozott választásokat, vagy kinevez egyet a legutóbbi választásokon győztes párt (ön)jelöltjei közül5. Amíg mindez le nem zajlik, addig a Gyurcsány-kormány természetesen a helyén marad, a kormányfő pedig ügyvezető miniszterelnökként teheti ugyanazt, amit addig (persze bizonyos döntési korlátokkal). 

Előrehozott választást azonban nem akarnak a szabaddemokraták (az nyilvánvalóan kinyírná őket parlamenti pártként),  a bizalmatlansági indítványt pedig minden valószínűség szerint elbuknák. Mit akarnak akkor valójában?

át ez a nagy kérdés!  Nem hiszem ugyanis, hogy a szocialistáktól való markáns elkülönülés  és  önmegkülönböztetés hozhat annyit az SZDSZ konyhájára, hogy érdemes volna érte hepciáskodni. A hirtelen a köz érdeke iránt elkötelezett lelkiismeret felébredtében meg nemigen hiszek. Ilyet magyar politikus efféle helyzetben nem szokott hátsó szándék nélkül érezni, még ha a becsületes arcán lévő becsületes szájával éppen azt mondja is. Ez szerintem hattyúdal -- egy pöcegödörben fuldokló, kétségbeesetten rikácsoló hattyúé.

A rózsaszínes lila ködbe burkolt liberális (s)óhajjal kapcsolatban -- nem meglepő módon -- Dávid Ibolya találta fején a szeget: 

Az MDF elnöke hangsúlyozta: minden kormány létezésének alapja egy program, azonban - mint mondta -, ma azt látjuk, hogy nincs program. Alkotott ugyan egyet Gyurcsány Ferenc, de azt nem akarja elfogadni az SZDSZ, a liberális pártnak pedig nincs programja - mondta az MDF elnöke.
"Az MDF úgy látja, hogy célszerűbb lenne programban egyetértésre jutni a pártoknak, ha a program körvonalazható, akkor biztosítani kell a szükséges mandátumszámot, majd ezek után lehetne beszélni arról, hogy milyen kormány alakulhasson Magyarországon" - fogalmazott Dávid Ibolya. Hozzátette: amíg az SZDSZ egy ilyen programot nem rak le, addig az MDF hiteltelennek tartja a liberális párt kezdeményezését. (forrás)

o és Orbán Viktor meg a Fidesz, az előrehozott választások legfőbb érdekeltjei6 mit csinálnak mostanában? Egyrészt a szokásos destruálást, ami azért annyiban érdekes, hogy mostanság mintha enyhültek volna kissé, és vitaképesnek tartanák a miniszterelnök (meg az MSZP) programját7, másrészt viszont hátradőlnek és élvezik, amint az általuk is jócskán kavart nagy szardagonyában egymást fojtogatják a liberálisok meg a szocialisták... 

 

(1) Érti a kedves olvasó ugye? Ez olyan, mint a magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, nem is egészen az, de a miénk!

(2) Ezt egyébként valamikor egy népszavazási kezdeményezés és egy, az előrehozott választások szükségességéről való elmélkedés közt a Fidesz felső vezetésének egyik tagja is emlegette (nem emlékszem, pontosan, hogy ki, talán maga Orbár volt), ám gyorsan el is felejtődött. Nyilván azért, mert ők is rájöttek, hogy ez a jelenlegi alkotmányjogi környezetben mekkora egy baromság.

(3) Merthogy szerintem öngyilkos húzás volt ez tőlük, de hát amint mondták a lényeg a (pontosan meg sem határozható) magyar liberális elv volna, nem a túlélés, úgyhogy ez van.

(4) Kistestvére az ún. bizalmi szavazás, amit a miniszterelnök útján a kormány terjeszt az Országgyűlés elé önmaga ellen. Ilyet már láttunk mostanában, nem is lett semmi eredménye!

(5) Ennek is ismerősnek kell lennie már -- gondoljunk erősen a Medgyessy-kormány végnapjaira.

(6) Nem tudom észrevettétek-e, de mintha mostanság eltűnt volna  Fidesz kommunikációjából... Csak nem rájöttek, hogy most talán mégsem volna olyan nagyon jó buli?!

(7) Merthogy közben a szocialisták elfogadták a legújabb Gyurcsány-programot (is) pártprogramnak.

2 komment

Címkék: mszp fidesz magyarország szdsz mdf demokrácia miniszterelnök alkotmány fodorgábor hazaszeretet orbánviktor gyurcsányferenc drc dávidibolya

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr30656104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

commontalk 2008.09.10. 04:31:30

Különböző megnyilvánulásaimból talán érezhető, hogy inkább bal-felé húzok. Most legszívesebben elhúznék Új Zélandra, utoljára akkor akartam átmenni a Föld túloldalára, mikor Torgyán köztársasági elnökségének fennállt valami halvány esélye. Amennyiben tanácsolhatnék valamit Gyurcsánynak, akkor az csak annyi lenne, hogy ballagjon el a Sándor palotába és lássuk a medvét. Erre azért lennék kíváncsi, mert a helyzethez képest ugyancsak hallgatag a Fidesz. Azt hiszem ez a gyurcsányi döntés most nem felelne meg Orbán pillanatnyi érdekeinek. Valahol olvastam, hogy Amerikában készült róla egy macsós, kidolgozottan izmos felsőtestet ábrázoló kép. (Tudom ez most messze esik a szagértéstől...de nem baj). Szóval: vajon a Mi Viktorunk csak nem azt akarja üzenni nekünk, hogy legszívesebben 2010-ben jönne, amolyan putyini típusú elnökként, valami díszpinty miniszterelnökkel, és szépen ledarált ellenzékkel? Ki tudja, én minden eshetőségre készen állok. Ez mit jelent? Eldöntöttem, hogy semmin sem fogok csodálkozni, de fogalmam sincs, hogy ez elég-e a maradék legfeljebb 20 évemre életfilozófiának. Meglátjuk...megérdemelne ez az ország egy-esetleg több államférfit, egyet sem látok.

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.09.10. 10:03:43

Commontalk:
véletlenül pont megvan az én blogomon ennek az OVi-s PR-fotósorozatnak a linkje.

íme:
kurvannya.freeblog.hu/archives/2008/08/28/Dakota_kepek/