Heron a zseni

2009.01.06. 05:40 commontalk

 

A görögökről sokat tudunk - gondoljuk, s lehet, hogy semmit nem tudunk. Elkönyveljük, hogy írtak eposzokat, drámákat, tragédiákat, de még vígjátékokat is, mellette sportoltak, isteneik civakodtak, rendszeresen kibabráltak a perzsákkal, szóval egészen jó arcok lehettek.
Mai utódaik – a csoda tudja, ugyanolyannak tűnnek, mint mi, egyáltalán nem látszanak az istenek, de még az ókori görögök utódainak sem. Kik járhattak akkoriban errefelé, hogy csodát-csodára halmoztak?
Nem hallottam még olyan elméletről, hogy az UFO-k görögösre vették volna a figurát, de minden megtörténhetett. Egy UFO azonban, biztosan volt közöttük. Mégpedig alexandriai Heron, ő külön kategória, másik dimenzió, sőt több. Heron, az isz. I. században élt, természetesen Alexandriában. 
Ekkortájt már mindene volt ennek a mai léptékkel is csodás városnak. A város alaprajzát földre szórt árpadarával jelölték ki, de azt a mocsárból mindenfelől nagy számban előrajzó madarak felcsipegették. Ez baljós előjelnek látszott, megzavarta a városalapító Alexandroszt, de a jósok azzal biztatták: a város mindennel bőven el lesz látva, sok és mindenféle fajtájú ember tápláló otthona lesz.
Magát a várost Nagy Sándor parancsára Dinokratész tervezte meg, aki a Földközi-tenger és a Mareótisz-tó közötti keskeny földnyelven álmodta meg a makedón király nevéről elnevezett várost. Jellegzetessége a megtervezettségben rejlett, szabályos, egymást derékszögben metsző utcákkal, valamint abban, hogy dél felől a nílusi, északról a tengeri hajóknak egyaránt volt kikötője a városban. 
 
A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres világítótorony, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50-60 km) látszott a tengeren.
A torony tetején egy szobor állt. A szobor kilétét illetőleg több vita is van a történészek között: egyesek szerint Poszeidónt, a tengerek istenét ábrázolta, mások szerint Zeuszt, a főistent.
Képzeletbeli sétát téve, mai szemmel is nyüzsgő, a mi fogalmaink szerint is élhető város képe tárul elénk, amelynek persze színháza is volt, s a kor különböző vallási irányzatait szolgáló szentélyei. Heron barátunk, amolyan agyalós fajta mérnökember lenne ma, s elfogadnánk, mint hóbortos tudóst. Föltalálhatná akár a fény sebességével száguldó csillagközi űrhajót, de ezt, nem biztos, hogy tudnánk értékelni.
A különböző vallások versenyének helyszíne is volt a nyüzsgő tengerparti város, valahogy fel kellett kelteni a hívek-érdeklődők figyelmét. Hősünk kitalálta a magától nyíló-záródó hatalmas szentély-kaput. Technikai rejtelmekkel nem untatom a kedves olvasót, a lényeg, hogy a hőt, és a vizet használta ehhez. A tömeg pedig ámulva nézte, amint a szertartás kezdetekor a hatalmas kapu nyílik, a végén pedig bezárul. 
 
Alkotott szenteltvíz automatát is. A szentélyt meglátogató ókori polgár bedobott egy megfelelő érmét, s láss csodát, éppen egy pohárra való szenteltvíz csordult ki neki belőle. A jövőt megjósoló automatához már kellett egy kis turpisság is, a pap szabályozhatta, hogy kinek csiripel a fémmadár, s kinél marad csöndben, mély depresszióba taszítván a jövőt megismerni óhajtó embert.
Hanem a gőzgép, mi ehhez képest a színházban, a mennydörgés hangját ijesztően élethűen utánzó gép? Most kapaszkodjunk egymásba keményen, mert csak egy paraszthajszálon múlt. Több mint 2000 éve van-illetve volt gőzgépünk, s mégsem. Ez a zseni megalkotta, de valamilyen golyóbisok emelgetésére használta mindössze, pedig megismerte a gőz erejét, de nem jutott eszébe igazi munkára fogni azt.
Micsoda lehetőség enyészett el. Róma nyilván megszerezte volna a találmányt, s az egész akkori birodalmat bejárhatták volna a derék polgárok, s még derekabb katonáik vonattal. Pillanatok alatt felszabadították volna  a rabszolgákat, hiszen a gőz minden munkát elvégzett helyettük  Beépítették volna a kor gályáiba is a csodamasinát, s nincs az a tengeri akadály, amely meggátolja, hogy felfedezzék az egész világot.
Mit szóltak volna ehhez a spanyolok és Kolombusz Kristóf? Semmit, ülnek a kezdetleges színes tv előtt, valahol Genovában, vagy Sevillában és szidják az azték csapatot, amiért 2:0-ra vezet a conquistador válogatott ellen. A tét pedig igen nagy, a vesztes csapat adja az áldozatot az istenek kiengesztelését szolgáló szertartáshoz. Küzdöttek is rendesen…a többit megtudod a RAI-CNN élő adásából, kapcsolj oda bátran, ha betöltötted a 18-at.
 

Szólj hozzá!

Címkék: életmód

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr36860754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.