Nagy népi…erotikai hagyományok

2009.01.17. 07:46 commontalk

A bejegyzésem alatti csatolt link alapján mindenki könnyen megfejtheti, hogyan is volt annak idején, és a Hej halászok c. népköltésben, mit is jelent a vörös szárnyú keszeg, amelyet egyébként borozós-pincés estéken öblögetve szoktunk óbégatni, legjobb barátainknak hitt-tudott embertársainkkal. A régmúltba tűnt 70-es évek estjein ilyen népdalokat követett a kötelező Jogászinduló, és a Székely himnusz, meg a felvont szemöldök az idősebb elvtársaknál. Egyéb nem történt.

Na, most eltértem a témától: nem vagyok nagy ismerője a népi erotika történetének, de ebben a szláv tengerben aligha maradhattunk volna fenn, törökkel, tatárral, osztrákkal megáldva, ha nem vagyunk kellően szaporák. 
Tudom betelepítés, meg minden, de ez nem lett volna elég, sőt a végén mi németesedünk, szlávosodunk el, ha nem állunk a helyzet magaslatán, egy évezreden keresztül. Emlékezz jámbor olvasó, aki statisztikailag két gyermekkel sem igen gazdagítottad e nemzetet, hogy nagy – és dédszüleink 7-8-14 tagú családokról regéltek nekünk. Azon gyermekek közül nehány, sajnálatosan korán távozott, de ahol egy felnőtt, ott felcseperedett a többi is. 
Ma meg siránkozunk, gazdasági válság, meg időhiány, meg női karrier, meg mosogasson a férfi, meg igyon alkoholmentes sört, meg maradjon a val…n, örüljön, hogy megtűrik otthon.
Nem - ez nem lesz nőgyűlölő topic…ez a pár szerény sor a nők dicséretéről, és a férfiak, újra felemeléséről szólna. 
Mi magyarok össze vagyunk zavarodva, fogyunk, töprengünk, bizonytalankodunk, egyet erre lépünk, egyet arra – s nem jutunk ötről a hatra. Összefoglalva: óriási önbizalomhiányban szenvedünk, s ez már erősen kihat az össznépi állóképességre. Igen, jól gondolod: arra! 
Néhány évtizeddel, vagy mondjuk egy évszázaddal ezelőtt, csak úgy buzogott a medencében (Kárpát) a férfierő, most meg mást se hallok, csak panaszos asszonyi (leányi) sóhajokat. 
Hölgyek, adva van a feladat! Egyedül Ti tudjátok megmenteni a nemzetet. Ennyi hitehagyott pipogya alak, aki otthon sem tudja ellátni a feladatát, hogyan is lehetne képes világmegváltásra, gazdasági expanzióra, vagy Slota megijesztésére? Rajta hölgyeim: adjátok vissza az önbizalmunkat. 
Mi végre? Még egyszer leírom: a nemzet érdekében. Miként? Először apró kis hazugságokkal, ma este nagyon jó voltál, húúú ez jólesett, holnap megismételjük, de ha nem sietsz, reggel is, tehetünk egy próbát. 
Így menne ez néhány hétig, s csupa dalia, mit dalia(!), válogatott huszársereg rongyolna ki reggelente a villamoshoz, buszhoz, az autópályára, de még a szétesőben lévő személyvonatra is úgy pattanna fel a férfi utas, mintha holmi nyeregbe szállna fel.
Képzeljétek el lányok, asszonyok! Az a munkatempó, az a megváltozott munkahelyi légkör, csupa cinkos pillantás a kollégák és kolléganők között, buja szédítő, tomboló, eresztékeket recsegtető-ropogtató kisugárzás járná át a termelési rendszereket, a műhelyeket, irodákat, de még a főkönyvelő szemeibe is élet költözne. 
Mi sülne ki ebből? Hmmm…a kisülés valami freudi izé lehet részemről is, de egy dologban biztos vagyok. A termelékenység minimum duplájára emelkedne, az emberek jókedvűen járnának dolgozni, és vidáman – keszeget dúdolva – pucolnának haza, egyet-kettőt üzekedni, amíg a gyerek még suliban van. 
Találmányok sora születne, világszabadalmakat védetnénk le, nem Európa éllovasai, hanem a világ vezető hatalma lennénk, mindenki számára MI lennénk a mérce, zsinórmérték, etalon vagy, ami tetszik. 
Tessék most nekilátni, és pár év alatt csodát teszünk: fel a fejjel, és rövidesen húszmilliós nemzet vagyunk, mivel itt már nem férünk el, kirajzunk a határon túlra. Fiatal, erőtől duzzadó nemzedék jön utánunk rohamtempóban, lelkes, és világmegváltó terveit meg is valósítja. Nekünk, öregebbeknek is visszatér az életkedvünk, eldobjuk a derékbántalmas gyógyszert, a prosztatára nem is gondolunk, egyként vetjük bele magunkat a megújuló magyarság divatba, és persze az össznépi erotikába. 
A Kárpátok között hirtelen magyarság tenger támad, és az előbb még pimaszkodó szláv, és egyéb magukat elébb még örök győztesnek hívő politikusok tanulják kényszeredetten a magyar nyelvtant. Nobel díjasok százait adjuk a világnak, alagutat építünk az Uralig, az lesz az ötös metró, megkeressük gyökereinket, szerteküldjük „világhódítani” gyermekeinket, s egyként hangzik fel újra a nóta, vagyis népköltés:
 
Él a magyar, áll Buda még, 
Megköszönjük neked jó ég. 
Most lösz fényös Buda vára, 
Mert ott a magyar kormánya 
tündöklik. 
 
Politikus uraim, ez bizony nem baloldali vagy jobboldali program, ez össznemzeti jóra törekvés, népi önmegvalósítás, ahogy hirtelenjében ezernyi háztartásban rántjuk le a leplet… meguntnak hitt kedvesünkről, s térünk vissza gyökereinkhez, a nekibuzdult valósághoz. Hajrá!
 
http://www.teol.hu/cikk/cikk/204520
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr5882967

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.