Candy vagyok, a globálszar blog szerkesztője, én képviselem a roskadozó oktatásunk megreformálására indult mozgalmat.Szerintem közületek is elég sokan szenvedtek az elmúlt években az elhibázott oktatáspolitikától, gondolok itt akár a Pokorni-féle húsz, majd később harminc százalékos hiányzási kvótára, vagy a FER-re, esetleg egyszerűen egy, a pályára alkalmatlan tanár felesleges piszkálódásaira. De ez mától meg fog változni.
Nagyon sok tennivaló van azzal kapcsolatban, hogy újra élhetővé tegyük a magyar köz -illetve felsőoktatást, a panaszok nagy részével sikerült sajnos alanyként találkoznom. Ezért is érzem olyan fontosnak, hogy elinduljon már valami. Az elmúlt évek nagyrészt oktatásunk amortizációjáról szóltak, nem pedig fejlesztéséről, és ezt roppant módon fájlalom. Nem diákjaink tanulási kedvének növeléséről szólt az elmúlt majd húsz év, inkább annak elmulasztásáról. Nem kérdezték meg a diákokat, hogy mi lenne a jó, nem hagyták őket dönteni saját sorsuk felől, egyszerű ballasztnak tekintették őket. Pedig a magyar diákság képviseli a jövőt. Tetszik, vagy nem tetszik, jelenleg ők az ország túlélésének legfőbb pillérei, nagyon fontos, hogy jól érezzék magukat.
Programom később lesz közölve, viszont a vita érlel. Érlel mind emberi mivoltomban, mind szakmai tevékenység és tudás szempontjából. Arra szeretném megkérni a tisztelt publikumot, hogy bármi szerintük rossz intézkedés után jöjjenek, és mondják el. Hisz ismerik a közmondást, néma gyereknek anyja se...Eddig a diákság némaságra volt kárhoztatva, de most itt a lehetőség, ti éltek benne, rólatok kell, hogy szóljon.
MAX: Bocsánat, hogy belekontárkodom az írásba, de beszúrok ide két térképet az Internet elterjedtsége és a munkanélküliség, bűnözés sújtotta területekről. Látszik, hogy a két statisztikai map majdnem ellentetje egymásnak (illetve negatív értékekben fedi egymást). Az Internet statisztika a Google-analizátorból származik, 10000 látogatásból vett minta alapján.