Megfontolnám:
- a kényszerített és kudarcra ítélt integráció helyett a hosszabb oktatási idejű, de valóban felzárkóztató oktatást,
- a szakmunkásképzés teljes átalakítását a piaci igények alapján és a gyakorlati oktatás növelésével,
- Közép-Európai Tudományos Intézet létrehozása közös finanszírozással,
- A szűk kulturális elit és alkotói kör támogatásának csökkentése.

Erősen kontrollált módon olcsó számítógépek osztogatása az elmaradott rétegeknek.

Kedves világhonpolgárok!
Feltétlen szükséges az elhitetése az ifjaknak, pl. tiéd az ország? Vegyük a feudalista hübéri rendet: a tulvilágon nagy jutalmad lészen, ha hétrétgörnyedsz meg tota roncsra dolgozod magad, hogy az uradnak többet lehessen a tejbe apritani? Mig a kommnizmusba miént a gyár, miént a föld, aztán a kapitalizmusba?
Talán Fercsink mondta meg mit kellene tenni, hogy megélhetést mindenkinek, akik részt vesznek a magyar közösségi életben, de csak azoknak, s akiket kizárnak, nem akit kizártak, hanem akik kizártak egy magyar is, a magyar közösségéből, na arra, azokra örök halál, vagy puck, csak villanának már el!?
Értitek, mert amcsiba eddid, akik kijönnek mind mind billiomos vagy trilliós lesz?
uhahahahahahaaaaaaaaa....

Kedves Helleluja

Azon túlmenően, hogy nem értem tisztán a kommented mondanivalóját - ez talán az én hibám - azt tisztán látom, hogy a feudális társadalom működéséről fogalmad sincsen.

Egyébbként: mindenképpen a fiainké lesz egyszer az ország. Aztán az ő fiaiké. Tudod, ez az élet természetes rendje. És nem árt, ha ezt már az iskolapadban megtanulják.
Tudod van egy mondás: nem a miénk a föld. A következő generációktól kaptuk kölcsönbe. Így nem árt, ha teszünk is valamit azért, hogy ezt ők is így érezhessék.

Bevallom, teljes mértékben én sem értettem. Laptop bevált?

Most arról írok, bár végül nem azt vettem, amit eredetileg gondoltam... Az ugyanis épp nem volt. De netelésre (és majd melóra) ez is tökéletes.

Max, emailban elment neked a nemzetvédelmi miniszter bemutatkozó beszéde.

Köszönöm! Délután a parlamenti nyitóbeszéde kerül sorra, holnap Steppenwolf belügyminiszter (ezek után nem nmossák le rólunk a náciblog jezőt, Steppenwolf, Stein) és akkor hétfőn.

Mindenkinek jelzem az images/initiale könyvtárban iniciálékat talál (a kép beszúrása ikon által). Nem giccses és feldobja a szövegtörzset vizuálisan.

Igazából oktatási rendszerünk összes szintjére jellemző a gyakorlati oktatás szinte teljes hiánya, illetve főként a közép -illetve felsőfokra.

Helleluja-t én sem értettem igazán. Valószínűleg arra gondolhatott, hogy valamelyest itt kéne tartani azokt, akik már egyszer elvégeztek valamit, hogy GDP-t növeljenek.

Igazából nem látok szűk kulturális elitet, azzal, hogy hatalomra kerültünk, az előző nagybácsik és nagynénik automatikusan kikerültek. Az NKA tevékenységét természetesen át kell tekinteni, mint ahogy az ORTT-t is, illetve a többi mozaikszavas intézményt. Egyedül talán a PANKKK program az, ami maradhat úgy, ahogy van, talán kisebb módosításokkal.

Az a vicces, hogy ezen lenne a legkönnyebb segíteni.
A normál tanmenetbe szvsz simán beilleszthető lenne 2-3 gyakorlati óra.
De az is megoldás lehetne - különösen azok részére, akik nem a diplomás munkanélküliek táborát kívánják bővíteni - hogy az érettségi évében az érettségi tantárgyakon kívül csak gyakorlati tantárgyak lennének (szakmunkásképző jelleggel).

Igazából ez a 4 év félig gimnázium, félig szakmunkásképző rendszer + 1 év technikusi rendszer nem lenne annyira rossz, ha elválasztanák 2+2+1 évre és megtöltenék tartalommal.

Tudtátok, hogy az Audi saját szakmunkásképző iskolát épített évekkel ezelőtt, hogy legyen képzett munkaereje?
Igazából ez a megoldás sem rossz, némi állami finanszírozással.

Tanár barátom mesélt arról, hogy mennyivel kevesebb természettudományos óra van az általános iskolában, mint régen, az én időmben (és az nem volt azért olyan régen). Nagyon fontos lenne pedig, hogy a gyerekek megismerhessék a természettudományos (kritikus, elemző) gondolkodásmódot. A megszerzett ismeretek "univerzálisak", határok nélküliek. Ha jól tudom, jelenleg mérnökként a legkönnyebb elhelyezkedni, nem is kapnak rossz pénzt.

Másik dolog, de fontos: tesiórák. Legalább három, de inkább négy órára lenne szükség hetente. Elsődleges cél az egészséges életmódra nevelés, másodlagos pedig a tehetségek megtalálása, segítése.

Nem tudom, létezik-e jelenleg az iskolában a saját forráskeresésen alapuló esszék íratása vagy az amerikaiaknál bevált "mindenki hozza be kedvenc játékát és meséljen róla" módszer, de szerintem az önálló gondolkodáshoz és a nyilvánosság előtti szerepléshez jó adalék lenne.

A tesiórákkal kapcsolatban: valahogy az egész kormányprogramból hiányzik a megelőzésre való koncentrálás. Pl. az egészségügy, katasztrófavédelem.

A szakmunkásképzésről keveset tudok, de nagyon rossz benyomásaim vannak. Minden reggel van szerencsém találkozni egy autószerelő iskola növendékeivel. Azokra az arcokra nemhogy egy autót, még egy csavart sem bíznék. Ez persze nem az iskola hibája, nekik ebből az "anyagból" kell dolgozniuk.

Persze egy képzett szakmunkás, jó szakmával, tehetséggel nagyon szép pályát futhat be.

Szerintem az oktatásban alapvető hibák vannak, amik tévedésből vagy rossz megközelítésből erednek.

Egyik az, amit Max is írt (2008.05.10. 06:22:01), hogy az integrációt jelenleg nem szolgálja az oktatásunk, s ezen csakis úgy lehetne változtatni, ha motiválnánk a hátrányos helyzetűeket, hogy törjenek ki a szegénységből, elmaradottságból. Ez a motiváció erősen függ az otthoni környezettől, kultúrközegtől. A dolog nyilván nem egyszerűsíthető le annyira, hogy ez a romákat érintő probléma, hiszen ezrek élnek rajtuk kívül is szegénységben, hihetetlenül elmaradott környezetben.

A magyar családok egy részének nincs pénze gyermekük taníttatására, mivel keresetükre azonnal kötelező iskolájuk után szükség van. Az ő helyzetük talán még súlyosabb, mint hasonló sorsú roma társaiké, hiszen ők külön támogatást származásuk okán nem kapnak. Ez a kategória szerintem igen fontos, és nem lebecsülendő: számomra minden magyar fiatal ide tartozik, aki nem juthat képességeinek megfelelő oktatáshoz.

Az egyetememen (PTE) tanít egy roma barátom, és azt mondja, az egyik legrosszabb dolog, amit tapasztal, hogy majdnem minden roma fiatal -aki egyáltalán felsőoktatásba kerül- romológiát vagy jogot hallgat... Szerintem nyilvánvaló, hogy hosszútávon ez az integráció csődjét jelenti, csak a társadalmi szakadékot mélyíti. Meg lehet nézni, mennyi mérnököt, vegyészt, biológust vagy orvost ad a roma kisebbség (barátom éppen orvos egyébként). Ez az elkeserítő helyzet már most elveti a magvát annak a típusú társadalmi különállásnak, ami nagyon távol esik az ország érdekétől.

Megoldásom ezekre a problémákra kettős:

egyrészt -ahogy az Audis példából is láthattuk- a gazdaságnak szüksége van lojális, jól képzett szakemberekre, akikért hajlandó fizetni is. Az, hogy az Audi ezért külön iskolát nyitott, csak annyit jelent, hogy az oktatás és a munkaerőpiac közti szakadékot csak így lehet áthidalni. Márpedig megfelelő képzettségű munkaerő képzése mindannyiunk közös érdeke. Éppen ezért a vállalatokat -akár állami intézményeket is- be kell vonni a felsőoktatásban tanulók finanszírozásába, tanulmányi szerződések útján. A vállalatok tanulmányi eredmények alapján dönthetnének arról, hogy mely nebuló tanulmányainak finanszírozása éri meg a vállalatuknak - szociális szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyva. A vállalati finanszírozás egy részét talán le lehetne írni az adóból.

másrészt, a szociális támogatást ezzel párhuzamosan el lehetne törölni, az államilag támogatott félévek számát pedig -szakonként különböző mértékben- töredékére csökkenteni: ne járjon pénz alanyi jogon, küzdeni kelljen érte. Aki szegény, de jó eszű, az megkapja a pénzt, vagy aláír neki egy cég, de aki szegény, és ráadásul olyat tanul, ami senkinek sem kell, azt tekintsük inkább hóbortnak.

Állami féléves dolog, pl. vegyük az én példámat:

Kommunikációt szakon vagyok, BSc képzésben, emellett rádiózom és írok, egyik helyen sem tudnak fizetni, és valószínűleg iskolát sem fognak emelni a kedvemért...ellenben a tárgyaim 80%-a hulladék, a kommunikáció gyakorlatához köze nincsen, ráadásul a fele szociológia, úgyhogy egy extrém sokat szopó szociolóus lesz belőlem, mire elvégzem. Így ösztöndíj is viszonylag kevés van, bár NYF en alapból nincs valami sok ösztöndíj meg szoctám.
Nagyon sokrétű, hogy az ember éppen miből meg milyen eredményekkel rendelkezik, a szoctám például arra is jó, hogy valamelyest kikompenzáljon egy ösztöndíj nélküli szar évet.
Amúgy valszeg hétfőn fog élesedni a tervek következő része, mely az általános iskolai oktatást, illetve a szakmunkásképzést veszi górcső alá...

Cgod, nagy fába vágtad a fejszédet, mikor ezt a szakot választottad, remélem Neked sikerül hasznosítani a tanultakat.
Nálunk ugyanis a kommunikáció szak (és a jogász), olyan, mint Hollywood. Várod, hogy felfedezzenek.

Van néhány fizetős főiskola. Nem szívesen bántanálak meg, ha éppen a Kodolányira jársz, de a legjobb példa. Van egy egy nagy név (Bölcs István) és némi alaptőke, politikai hátszél. Összegrundolt egy akkora bizniszt, mely nagyságánál fogva is hatalmas húzónév. Diákok tömege jelentkezik rá, s mikor végeznek, rá kell döbbenni, hogy nincs igényekkora kommunikációs szakembertömegre.

Ráadásul, azt pletykálják, hogy a képzés színvonala sem egy Oxford.
Én kijártam a GDF-et, de legszívesebben elfelejteném (illetve könnyű volt elfelejteni). A gyakorlat teljes hiánya jellemezte azt is.

Ebbe a magyar trendbe (áliskolák álvégzettsége) beletartozik a szülők "Vidd többre, mint én" egészséges törekvése, csak épp az idejükben egy főiskolával király vltál, de már érettségivel sem kellett gépzsírhoz nyúlnod.

Gepinek igazat adok, hogy motiválni kell a tanulást és versenyhelyzetet teremteni, azonban anyagi okokból nálunk mindig a még elviselhető szint alatt húzzák meg a mércét. Lásd minimálbér, megélhetés.

Ha másra nem, a nyomorból való felemelésre logikusan költene egy kormány, már bearanyoznák a nevét. Ehhez a támogatás/szigorú számonkérés egyensúlyát kell megtalálni.
Majd az első intézkedések között fog szerepelni (sajnos csak ebben a fikcióban) a "szegényszámítógép-osztogatás, és SzegényNET".

A net önmagában nem nyitja fel az emberek szemét; nézd meg mire használja a többség...

Cgod, miközben olvastalak, az jutott eszembe, hogy -kérlek ne vedd bántásnak- pont ezzel van baj. Jó, tudom, nem lehet mindent teljesítményelven venni, mert az oktatói értékelés is olykor csaknem fiktív, de az mégsem járja (szerintem), hogy nekem két tárgyból volt csak az ősszel négyesem, rohadt sokat tanultam, és kapok 22.000 ösztöndíjat, egy másik ismerősöm a félévét a koliszobájában töltve átnetezgette, és kap 40-et. Most passzív féléven vagyok, dolgozom, és látom, hogy a végzettségemmel az egyetem utáni héten el tudok helyzkedni, míg a másik srác valószínűleg nem, vagy nem a szakmájában. Tehát nem a pénzt sajnálom tőle, hanem hogy a képzésére fordított pénz sohasem térül meg (pedig ez lenne a cél, csak nem egyéni, hanem társadalmi szinten).

Annyival kiegészíteném az eddigieket, hogy az agyelszívás megelőzése érdekében be lehetne vezetni mondjuk valamilyen olyasféle rendszert, ami az itthon állami pénzen tanult, majd külföldön dolgozó honpolgár taníttatási költségeit visszatéríti, mondjuk a kinti fizetéséből, vagy egy összegben kiutazáskor, stb. mert az mégsem járja, hogy itthon képzünk egy orvost milliókért, és végül semmi haszna sincs belőle a népnek.

Az utolsó bekezdésekben leírtakra megfelel a diákhitel rendszere, mely szerintem az évszázad ötlete volt.
Egyik megközelítés: a népszerű orvosi diploma megszerzése rettenesen sokba kerülne, viszont járna mellé a diákhitel.
Illetve - alacsonyabb tandíjjal - nem 5, hanem 10 évig tartana a képzés, abból 5 év kötelező, közszolgaként fizetett kórházi gyakorlatot foglalna magában, utána mehetne, amerre lát.
Utolsóként a tandíjmentes képzés esetében kétszer annyit kellene itthon "leszolgálnia" kórházban, mint a képzési idő. Egyébként be kell fizetnie a költségtérítést.

Gepi 2008.05.12. 16:04:16
A net önmagában nem nyitja fel az emberek szemét; nézd meg mire használja a többség...

Hidd el, még mindig jobban bővül a látóköre, mintha a kocsmában figyelné az automatázó családot.
Abból a békülékeny alapvetésből indulok ki, hogy mert valaki szegény, nem biztos, hogy hülye és bűnöző.
A szegénygyerekeknél hiányzik az a 100.000 forint, hogy a Kovács család megvegye élete első számítógépét.
ha meg eladja, levonjuk a segélyből, ennyi.

Azért a 100k-s számítógép elég érdekes, nagyjából monitorral 30-ból össze lehet rakni tízujjnyalós netezős gépet, inkább a mindenkinek jutó internetre kéne gondolni, települési wifi, telefonvonal nélküli, elérhető árú inet. Ezért cserébe vállalni kéne egy számítógépes képzést. Én erősen linux alapokon ingyenes, nyílt forráskódú alapokon képzelem el a dolgot, be lehetne vonni az LME-t, illetve Ubuntu kámmjúnitít, illetve egyebeket, lehetne spec disztribúciót csinálni, meg ilyenek...még így is kevesebbe kerülne, mint a campus, és lenne valami innováció...amúgy képzés utáni tandíj és ha kimegy, akkor x éven keresztül adózik a fogadó országnak, és adózik idehaza is...valszeg így is jobban megéri neki kimenni még egy ideig, de lagalább áramoltat vissza is valami pízt...

Mondtam már?: kakaó(pálinka)biztos laptopra gondoltam, hogy iskolába is lehessen hordani. És ebben benne van a WiFi-s FaluNet kiépítése/család költség is.
És semmiképpen sem haveri közbeszerzésből épülne.

Én nem így látom; a diákhitel nem kényszerhelyzet, hanem lehetőség. Éppen ezért semmilyen visszatartó ereje sincs, és ösztönző ereje sem vetekedhet az alanyi jogon járó juttatásokkal (révén ezért tanulni majd dolgozni kell). A diákhitel akkor lenne használható, ha kötelező lenne az államilag támogatott szakokon, és megfelelő hitelkonstrukciót nyújtana az olyan esetekre, hogy ha valaki pl. nagyon jól tanul vagy kizárólag Magyarországon van munkaviszonya x évig.

A valóság viszont nem erről szól, sőt: amint valaki felvette és (jó esetben a tanulmányaira) el is költötte a hitelt, a lehető legjobb megoldást keresi annak vas markaiból való szabadulásra, ez pedig -különösen az egyetemet be sem fejezők számára- külföldi munkavállalást jelent.

De a te ötleted is tetszik; a hitel a pénzt tartja itthon, a kötelező közszolgálat a szaktudást. Valószínűleg az elfogadható megoldás a kettő szintézise lenne : )))

Abban remélem egyetértünk, hogy a jelenlegi rendszer átalakítását csakis úgy lehet elkezdeni, hogy a pénzügyi támogatást a megszerzett tudás piaci értékéhez és/vagy közszolgálati szakmák esetén a társadalom érdekéhez igazítjuk, vagy ha ezt előre nem lehet eldönteni, akkor a hallgatókat az ilyen irányba terelő pénzügyi lépésekkel kényszerpályára kell állítani.

Integráció, szegénység témakör:

Vesszőparipám a bentlakásos iskola. sajnos látni kell, hogy egy nyomorgó vagy naplopó családban felnövő gyerek minimális eséllyel szerez szakmát, érettségit, diplomát. Ha ezek a gyerekek bentlakásos iskolában nevelkednének 4-7 éves koruktól, jobb életkörülményeik és kedvezőbb kilátásaik lennének. Persze azt is tudom, hogy ezek a családok nem szívesen adnák ilyen helyre a csemetéiket, szóval nem könnyű.

ps.:orvosi 6 éves : )

Na de sokan írtatok közben. :]

thews 2008.05.12. 17:55:45
Igen! És végre újjáéledne a Holló Színház humora is (Csak vicceltem, szerdán lesz a temetés)!
Komolyabban: benne lennék egy amolyan téli-nyári erdei tábor koncepcióban, a renitensek részére félkatonai táborok létesítésében.
Egy durvább (hatékonyabb) gyámügyi gyakorlatban nem igazán sokat számítana, hogy ki mit hova adna, ha ez egyébként indokolt.

Ja, enyhíteném az örökbefogadás szabályait.

6 év? Nem fejlődnek ezek sehova :))

re thews.

én nagyon komolyan támogatom a bentlakásos iskola ötletét. egyrészt ki lehet emelni a gyereket az év nagy részében a hátrányos helyzetéből, másrészt -elméletileg- pozitív példákat láthatna.
azt gondolom, hogy a családokat rá lehetne venni erre, de persze rendeletileg, hanem meggyőzéssel... mert én hiszek ám ebben.

Ezt oktatásügyet eléggé párhuzamosan tárgyaljuk ki a két különböző postban. Szerintem helyezzük át ide a társalgást.

A következő posztban részletesebben fogom tárgyalni a bentlakásos táboros dolgot is, melynek nem megyőződésen, hanem megyőzésen kell alapulnia. A félkatonais dolog sztem fasság, erőszek erőszakot szül, pont arra kéne rávenni őket, hogy békésen viselkedjenek. Laptopra sztem sok szükség nincs, legyen egy központi szerver, amit elérnek az iskolában is, illetve otthon is. Bár ha nagyon sok pénünk van, akkor vehetünk kis teljesítményű gépeket drágán. Jó lenne, ha inkább a GDocs-féle elosztott adattárolás illetve munka rendszerekre lennének rávéve az emberek. Iskolás szempontból maximum az OLPC vagy EEE jellegű megoldások lennének jók, de azok is max. kiegészítő gépnek.
Lassan amúgy élesedhetne a második oktatásos poszt, elég sok olyan dologról beszélünk, melyek abban le lettek írva...

Amúgy nektek mániátok ez a túlélőtáboros-katonáskodós hülyeség?

Végigolvastam a hozzászólásokat, igazatok van, csak azt nem látom a gyerek szempontjából, hogy mi a fenének tanuljon? Mondjon valaki nekem olyan motiváló tényezőket, amelyeket ma a társadalom sugároz ifjú polgárai felé...
Persze itt van a család szerepe, ahol van (lehet) jó példa, de egyes esetekben a rosszul megválasztott diploma esetén meg a rossz példa is.

Kis országunkban ma nem a teljesítmény a fontos, semmilyen szinten nem ismeri el a társadalom. Ha valaki adj Isten tényleg kapitalista módon megszedi magát (ismerek ilyet, tényleg sokat dolgoztak, jó tudom nem ez a jellemző) akkor az biztos lopta a vagyonát, vagy marxi módon kizsákmányolta a szegény dolgozókat.
Aki becsülettel dolgozik és hajt, azt jó megadóztatják, engem is jobban megadóztatnak a 4 gyerekemmel, mint a legtöbb gyermektelent.

Na ezek után miért is tanuljon a gyerek? Milyen céljai legyenek? Ki adja a kezébe azt a célt?

A másik része a dolgoknak, jól látjátok a szakmunkásképzés. Sok magyarországi gyár nem tudna működni, ha nem a határon lenne és jönne a szomszédból is munkaerő. Nem mintha otthon nem lenne elég munkanélküli, de ők a még meglévő szociális hálóban himbálódzva elégedetlenkednek saját sorsukkal. Dolgozni két okból nem mennek el: nem is tudnak, meg jó nekik a háló, egy kis svarc melóval kiegészítve.

A társadalomra is, és az oktatásra is jellemző a bottom-up megközelítés (ilyenek vagyunk, ezt tudjuk, tehát ezt csináljuk, lásd ilyen reformot tudunk ezért ezt csináljuk akár kell ez valakinek akár nem).

Jó lenne a fordítottja: _EZT_ akarju elérni, ezért _EZT_ kell tanitani a gyereknek. Ilyen szmléletben véggiggondolva az egészet másképp festene a dolog.
Mindenki röhög most az 5 éves terveken az átkosban, de egy megreformált változata nem lenne rossz: vagyis célokat felfesteni a nép elé, amit közösen kéne elérnünk. Ez a közös cél még arra is jó lenne, hogy a parlamentben kettészakadt bandát is egyesítené valahogy. Talán.

Szakmunkás ügyben az a baj, hogy még mindig ott tartunk, hogy arra nem elég a bére, hogy éhenhaljon. Rendben van, hogy kiképződik valahogy, elkerül dolgozni valahogy, de abból a pénzből nem lesz család.

Amúgy a valamennyire tervgazdálkodás jó ötlet, csak kérdés mennyire van már elege a népnek a 100 lépésekből meg egyebekből...

candy: miért halnának éhen a szakmunkások??? szerintem egy jelentős részük jobban keres, mint egy diplomás és sokkal több cnc esztergályost keresnek, mint pl tanárt, jogászt, sámánt.... az, hogy jövedelmük jelentős része fekete/szürke, már más lapra tartozik...

Csatlakozom a szegedi kollégához, más kérdés, hogy tényleg többet kéne fizetni a szakmunkásoknak, mert úgy járunk mint Nyugat-Magyarország, ahonnét aki értelmesen tudott termelni kiment a sógorékhoz. Ahogy itt a trendet nézzük, nemsokára Szlovákiába is érdemes lesz menni.

A tervgazdálkodást és a 100 napos programokat mint kifejezéseket már lejáratták. Ennek ellenére kéne valami olyat is alkotni, hogy mit is akarunk egyáltalán. Ez nem 100 napos program hanem valami egész más, mert sok 100 napos program volt már itt.

A mit is akarunk egyáltalán nem az épp kormányzó párt akaratát kéne tükrözze, hanem valami konkrétat, de olyant amit egy másik politikai erő is folytatni tudna. A különbség abban lenne, hogy miként éri el a célt.

De már nekem az is elég lenne ha látnám, hogy mit is akarunk egy adott párton belül, mert ott sem látható néha, pontosabban olyan konkrétat nem nagyon szoktak akarni. Ezért nem működnek a 100 napos programok sem.

Meg kéne pl. vizsgálni, hogy mihez kell értsen egy szakmunkás. Pl. milyen szinten kell tisztában legyen az általa végzett munka elméleti, (pl. fizikai) alapjaival. Milyen egyéb ismeretre van szükséges (pl. a kőművesek nagyon tudnak területet számolni)
Milyen technológiát kell ma megtanitani a gyereknek, továbbá mennyire változik a szakma ezért mekkora súlyt kell fektetni a jövő technológiájának megtanításához? Egyáltalán mit kell még tanítani neki, hogy adott esetben sok év után egy tanfolyamon képes legyen új technológiát is megtanulni?
Milyen szinten kell neki magyar nyelv és irodalmat tanitani, továbbá valamiféle vállakozási és demokrácia ismeretet, és valami pénzügyekkel kapcsolatos ismereteket??

Corry
Jelenleg magyarországon a legtöbb szakmunkás jobban keres mint a diplomások. Ugyanis óriási az igény rájuk.
A kiáramlás oka az, hogy külföldön is hasonló szitű igény van rájuk, csak ott ugye magasabb az átlagbér....
Szóval az oktatási reform alapja egy mentális változtatás kell, hogy legyen, hogy a szakmunkának ne csak anyagi, hanem társadalmi megbecsülése is legyen.
Emellett az általános iskolákban meg kell újjítani a technika órák rendszerét, hogy a tanulókkal megszerettessük a manuális munkát/tevékenységet.
És amikor így lesz egy bőséges szakmunkás réteg, úgy marad majd itthon is elég szakmunkás.

Rorgosh,

én is találkoztam ezzel. Az időpont a 90-es évek eleje, Vas megye. A privatizáció és téeszbezárás zajlik, a nép egy része az utcán (kocsmában) de épül az Opel gyár. Nagy naivan mondom, hogy milyen tök jó lesz mehetnek dolgozni az emberek. Erre felvilágosítottak, hogy oda azért nem mennek dogozni, mert túl sok mindenhez kell érteni. Ez van.

Most olvastam (újra) Morita Akio könyvét a Made in Japan -t. A japp úr a SONY elnöke volt, a könyvet kb. 1985-ben írta. Nagyon tanulságos ahogyan a japánok álltak a dolgokhoz, és azt se felejtsük el, hogy 2 atombomba után ott tényleg eléggé rossz volt a helyzet.
Csak a japánoknál az egyes embereket fűti a versenyszellem és mága miatt akar többet/jobban. Erre a mentalitásra építve egy atyáskodó kapitalizmust (mert ezt tették) eljutunk oda ahol Japán most van. Az egyik ismerősöm ott dolgozik, elmondta, hogy az utcán kint hagyhatod a frissen vásárolt plazmatévét amig bemész kenyérért, nem fogják ellopni. Mert nem az övék, a másét meg nem viszik el.

De visszatérve a könyvre azt írja, hogy az pl. a különbség Japán és az USA között, hogy az USA-ban a firss diplomások 40%-a jogász, míg Japánban mérnök.

Ebben mi az USA-ra hasonlítunk, sajnos. Egy mérnök megbecsültsége töredéke egy jogászénak, és amig ez igy marad, addig a szakmunkást sem fogják megbecsülni.