Spanyolországban és Portugáliában lázonganak a zemberek, mert drága az üzemanyag, és a kormány nem hajlandó csökkenteni sem az azokat terhelő jövedéki (excise), sem a forgalmi (value added) adókat. A rendőrséggel összecsapva korántsem bántak egymással kesztyűs kézzel, és az útzárak felszámolásakor sem épp a jóléti demokrácia jutna eszünkbe, ha csupán a képeket látjuk az eseményekről. A hírek szerint a tiltakozások gyakorlatilag megbénították az említett két országot, ám Brüsszel nem enged a zsarolásnak.

A mellett, hogy vidranagyhatalom vagyunk, az elkúráson kívül is van még egy dolog, amiben erősek vagyunk: a tüntetés. Melegfelvonulás, boltfelgyújtás, Tibet kínai megszállása elleni tiltakozás, tök mindegy nekünk - kitermeltünk egy profi tüntető csapatot, akik bárhol, bármikor, bármilyen téma kapcsán hajlandóak kifejteni nemtetszésüket, és még csak az se baj, ha az aktuális eseménynek köze sincs ahhoz, amit követelnek.

Vagyis ha a vidrákkal nem is tudjuk tárgyalási pozícióinkat az EU-ban erősíteni, elgondolkozhatnánk, hogy mi lenne, ha bevetnénk a tüntető kommandót a nemzetközi politikában?

Akadékoskodnak a franciák? Beintenek a németek? Keresztbe tesznek a lengyelek? Csúnyán néznek a svédek? Le velük! Elkúrták! Mondjanak le! Lelakjuk tereiket, felgyújtjuk autóikat, elfoglaljuk székházaikat, megdobáljuk politikusaikat! Ha a rendőrség fel akarná oszlatni egyébként békés nemzetközi brigádunkat, hát tüstént az ENSZ-hez fordulunk, hogy miféle kommunista-fasiszta diktatúra működik ott? Olyan szankciókat kapnak menten a nyakukba, hogy visszacsinálják még Trianont is!

Pláne, ha a hagyományosan elégedetlen helyi csoportok is csatlakoznak, a Bastille megrohamozása a világtörténelem margójára szorulna!

Hogy emeljük a tétet, kiküldjük Gyurcsány Ferencet ellentüntetni, úgy sincs jobb dolga - és végre valamit tényleg tenne az országért: jobb alkukat kapnánk Brüsszelben, és közben itthon nyugi lenne. Szabályosan zsarolni fogjuk a külföldi kormányokat Feri egy-egy villámlátogatásával! Közbevetés: Kanada sajnos elébe ment a dolognak, így ők kiestek a körből.

Szervezünk ezzel párhuzamosan egy névadó versenyt, ahova iskolák nevezhetnének, hogy mi is legyen a brigádok neve, csak hogy már a serdülő ifjúságot is tevékenyen bevonjuk. Amikor meg nincs nemzetközi krízishelyzet, akkor mondjuk emelt díjas sms-ben lehetne szavazni, hogy a holtidőben hova látogassanak el, és a legtöbb szavazatot kapó ország megszívja. Küldünk utánuk forgatócsoportot, lennének interjúk, elemzések, és persze reklámok dögivel.

Plusz hozadéka a dolognak, hogy mivel a külföldi sose tudhatja, hogy hol kerülnek épp bevetésre feleink, így az egyetlen biztos pont Magyarország lenne, ahol nyugodt körülmények között lehetne nyaralni.
A reklámok adójából, az emelt díjas sms-ekből és a hirtelen megugró idegenforgalomból meg visszafizetnénk az államadósságot.
Mert minden nép megérdemel két dolgot: cirkuszt, és egyensúlyi költségvetést.

(a fenti posztban irónia lakozik)