Magam sem tudom indokolni, miért nem foglalkoztam eddig a magyar egészségügyi „reform” egyik emblematikus alakjával. Jöjjön hát, aminek jönnie kell, beszéljünk a Hospinvestről.

gyszer volt, hol nem volt néhány kisebb-nagyobb magáncég, melyek az egészségügyben kifejtett tevékenységük megkoronázásaként elhatározták, hogy közös, nagy kalandba fognak. Mint honlapjukon megkapó természetességgel leírják, „egészségügyi szakemberek, menedzserek, közgazdászok és szakorvosok fogtak össze, hogy olyan új egészségkultúrát honosítsanak meg a betegellátásban, mely révén a kórházak és rendelőintézetek figyelmesebb, korszerűbb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtanak a gyógyulni vágyóknak.” Az eltelt nyolc év alatt figyelemre méltó eredményeket értek el: jelenleg négy kórházban (Gyöngyös, Hatvan, Kiskunhalas, Parád) és négy másik település rendelőintézetében működve kb. negyedmillió embernek nyújtanak egészségügyi ellátást. Emellett 10 településen 22 patikát üzemeltetnek, önálló diagnosztikus cégük a vérképtől az apasági vizsgálatig egy sor laborvizsgálatot tud elvégezni, és most készülnek eddigi létük legnagyobb dobására, az egri Markhot Ferenc kórház 20 éves üzemeltetési jogának megszerzésére. Úgy tűnik, a mai Magyarországon példa nélkül álló sikertörténet az övék, méltó lenne arra, hogy valamelyik büszke tulajdonos megjelenjen a HVG hátsó-belső borítóján a portré-rovatban. Vagy akár a Heti Válasz üzletember-portréi között, lol. (Update: a HVG-ben meg is jelent, itt a link.)

Van azonban pár dolog, ami sehogy sem megy a fejembe.

z egyik az, hogy a Heves megyei közgyűlés az egri vezetés és a lakosság jelentős részének egyértelmű véleménnyilvánítása ellenére mindenféle előzetes vizsgálat vagy hatástanulmány nélkül döntött úgy, hogy a Hospinvestnek adja az üzemeltetési jogot. Nem mellékesen pályázott a kórházra a Debreceni Egyetem (ami szerintem nagyobb garanciát jelentett volna a jó szakmai színvonalra) és az egri önkormányzat is.

másik az, hogy áprilisban a (szocialista többségű) megyei közgyűlés figyelmen kívül hagyta az Észak-magyarországi Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételét, mely szerint a Hospinvest Zrt pályázata sem a kiírásnak, sem a megyegyűlés vagyongazdálkodási szabályzatának nem felelt meg. Röviden arról volt szó, hogy a kiírásban az elmúlt 3 évre vonatkozó bankgaranciát követeltek meg, de a Hospinvest bankja csak az igazolás keltét megelőző két évről nyilatkozott. A nyilatkozat formai szempotból sem felelt meg a pályázatban megkívántaknak. Úgy gondolom, ekkora volumenű pályázatnál aligha arról lehet szó, hogy Gizike a bankfiókból elfelejtette, hogy hány évről és milyen formában kell nyilatkoznia. Jóval valószínűbb, hogy a kérdéses év során olyan tartozása volt a cégnek, amely miatt kizárható lenne a pályázatból. Nincs arról információm, hogy a későbbiekben benyújtottak-e megfelelő igazolást.

 harmadik az, hogy a kórházvédők két, egymástól távoli településen élő vezetőjének autóját ugyanazon éjjel, a kórház átadása elleni tiltakozás napjára virradóan öntötték le ismeretlen tettesek kromofággal. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani hogy a Gyöngyösön és Ostoroson egy időben elkövetett vandalizmus, mely több elkövetőt feltételez, nem kimeríti-e a bűnszövetkezetben elkövetett garázdaság fogalmát (már ha van ilyen egyáltalán). De hogy igen rossz üzenetet közvetít, az egyszer biztos.

z sem érthető, hogy ha valóban elegendő dolgozóval kötöttek szerződést, miért keres a Hospinvest jelenleg is, kiemelt fizetés ígéretével minden szakmában orvosokat és más eü. dolgozókat, egri, budapesti és több más településen élő orvosok személyes közlése, ill. a Hospinvest saját honlapja szerint is.  Netán mégis igaz a pletyka, hogy az ÁNTSZ-nek leadott dolgozói névsorral komoly gondok vannak?

ovábbi kérdés, hogy a Hospinvestről a suttogó közvéleményben terjedő számos anomália ellenére miért csak a jobboldali sajtó magát más ügyekben jórészt diszkreditált képviselői (Magyar Nemzet, Hírtévé) veszik a fáradtságot, hogy utánajárjanak? A botrányokra (főleg, ha Fidesz-közeliek) oly érzékeny ÉS, Népszabi vagy akár a HVG miért nem küld tényfeltáró riportereket pl. a gyöngyösi kórházba?

Apropó, utánajárás: Nem csak a Hospinvest szerepe kérdéses az egri kórház ügyében. Az egészségügyi reform egyik eleme volt az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása, mely honlapja szerint „védi a biztosítottak jogait, nyilvántartja az egészségügyi intézmények munkájával, a gyógyítás minőségével kapcsolatos adatokat. Tevékenységével segít abban, hogy egészségi problémáink megoldása során ... olyan szolgáltatást kapjunk, amely méltó a tízmillió biztosított ellátásáért felelős, több mint ezermilliárd forintnyi forrásból gazdálkodó rendszerhez”. A Felügyelet akár névtelen bejelentésre is (!) minden esetben lefolytatja a szükséges vizsgálatokat, még ha kívülálló számára jelentéktelennek tűnő hiányosságról van is szó.

Hospinvest parádi kórháza már szintén állt a Felügyelet szőnyege szélén. A vizsgálat közvetlen tárgya a gyógyszerelési szabályok be nem tartása volt (a kórházban a betegekkel részben az otthoni gyógyszerüket szedették). Emellett megállapításra került, hogy a kórház orvosai csak 7-17 óra között tartózkodnak az épületben, az ügyeleti szolgálatot („csendes”, azaz nem felvételes ügyeletről van szó) egy 6 km-re fekvő település központi ügyelete (=ügyeletes orvos) látja el. Ez túl azon, hogy veszélyes, szabálytalanságra is lehetőséget ad, mert a jogszabályok szerint gyógyszeradást (pl ha valamelyik betegnek fájdalma, láza alakul ki) csak orvos rendelhet el, és távolról sem biztos, hogy az orvosi ügyelet mindig meg tudja vizsgálni a beteget. A Felügyelet jelentéséből az körvonalazódik, hogy az ügyeletest a betegtől beszedett emelt összegű vizitdíjjal igyekeztek motiválni, ami törvénysértő (fekvőbetegnek nem kellett vizitdíjat fizetnie). További érdekesség, hogy a vizsgálat menetét részletesen taglaló Határozat alapján a Felügyelet dolgozói nem éltek a lehetőséggel, hogy ottjártukkor a kezelt betegektől érdeklődjenek a kórház gyógyszerelési szokásairól, és adatokat a hivatalokon (OEP, ÁNTSZ) túl gyakorlatilag csak a kórház dolgozóitól (döntően a vezetőktől) szereztek be. Érdekes, hogy bár több szabálytalanságot is feltártak (pl. a Hospinvest „nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyújtotta a finanszírozási szerződésből folyó, kötelezően ellátandó egészségügyi szolgáltatásait”), az ügyet egy nevetségesen alacsony, 50.000 Ft-os bírsággal zárták le. Ez az összeg pontosan megegyezik azzal, amit a betegek állapotát nem befolyásoló mulasztások esetén alkalmaznak, pl. egy háziorvosi Bt esetében, ahol – bár számítógépében pontosan dokumentálták - a betegekkel való közös megegyezés alapján nem adtak nyugtát a vizitdíjakról.

Úgy tűnik, a Hospinvest esetében a Felügyelet nem az elvárható és szokásos szigorával járt el a büntetés kiszabásakor. És ami még érdekesebb: bár az egri kórház működtetésének megszerzése körül az általam leírtakon túl is számos anomália van és volt, a Felügyeletnek a mai napig nem jutott eszébe megvizsgálni, vajon nem jár-e a betegek érdeksérelmével, ha a Hospinvest megkapja az üzemeltetési jogot.

z utolsó hír az, hogy a Heves megyei közgyűlés 60 nappal meghosszabbította azt a szeptember 1-én lejáró határidőt, amíg a Hospinvest átveheti a az egri kórház vagyonkezelését. (Szeptember 1-én a rendelkezésre álló, az interregnumban az egészségügyi ellátás hiányosságait firtató észrevételek alapján túl hosszúnak tűnő

2x120 napos határidő első 120 napja jár le.) Legalábbis elgondolkodtató, hogy a megyei közgyűlés úgy hozta meg határozatát, hogy nem várta meg a Hospinvest hiányos pályázatával kapcsolatban a közigazgatási hivatal által kezdeményezett, szeptember 15-én érvényes tárgyalás eredményét.

Nem kellene a hivatalos szerveknek (ÁNTSZ, Egészségügyi Minisztérium, Egészségbiztosítási Felügyelet) választ keresni ezekre a felvetésekre, mielőtt a Hospinvest átveszi az egri kórházat?

Csak kérdem...