Gőzerővel építünk autópályákat, gyorsforgalmi és főútvonalakat, miközben megállíthatatlanul nőnek az üzemanyagárak, és egyes vélemények (pl. olajcsúcs-elmélet) szerint nem is fognak már nagyon megállni. Ráadásul még az aszfalthoz is kell az a fránya olaj, attól olyan szép fekete.
Hiába találnak újabb olajmezőt Brazíliában, számoljunk csak: azt mondják, ez az új legalább 8 milliárd hordó olajat rejt! Hú, de jó, gondolhatnánk, mit pofáznak itt nekünk arról, hogy elfogy! Csakhogy sajnos a világ jelenleg(!) 73 millió hordó olajat emészt el naponta(!). Ez az új olajmező kb. 110 napig fedezné a világ jelenlegi szükségleteit. Nem egészen négy hónap...
Érdekes önellentmondás, hogy miközben különböző uniós előírások, ill. egészen konkrétan Kovács "valamirecsakjóleszek" László adóügyi biztos nem (vagy csak nehezen) engedik csökkenteni az üzemanyagárak adó- és járulékterheit (nagyon helyesen, teszem hozzá!), az amúgy emelkedő árakkal minél jobban rákényszerítve az embereket a kevesebb autóhasználatra, nos, emellett ugyanott mindent elkövetnek, hogy célzott támogatásokkal minél kényelmesebbé/gyorsabbá tegyék azt.
Persze, hogy nem csökken a forgalom. A nyolcas főút akármelyik szabályozatlan kereszteződésén percekig tart akár csak egyenesen átvágni, de egy balra nagyív még magát Assziszi Szent Ferencet is kiborítaná előbb-utóbb.
A saját gépjármű ezen túlmenően megfontolatlanná teszi az embert. Ja, elfelejtettem valamit a boltból? Semmi gond, már megyek is, akár a szomszéd városba, két citromért. (Magamról beszélek ...) Ha valamilyen okból nem áll huzamosabb időn át rendelkezésedre a kocsi, eleinte ha nehezen is, de megoldod. Kicsit korábban kelsz és később érsz haza, na bumm. Majd legfeljebb nekiállsz gondolkodni, megszervezni a napodat, hetedet. Az se árt.
Szóval építgetünk, építgetünk, aztán egyre kevesebbet fogjuk használni, mert a benzinmotorizált individuális közlekedési formákat egyre kevésbé engedhetjük meg magunknak.
Nem volna jobb egy kicsit előrébb látni az orrunknál?
Hiába találnak újabb olajmezőt Brazíliában, számoljunk csak: azt mondják, ez az új legalább 8 milliárd hordó olajat rejt! Hú, de jó, gondolhatnánk, mit pofáznak itt nekünk arról, hogy elfogy! Csakhogy sajnos a világ jelenleg(!) 73 millió hordó olajat emészt el naponta(!). Ez az új olajmező kb. 110 napig fedezné a világ jelenlegi szükségleteit. Nem egészen négy hónap...
Érdekes önellentmondás, hogy miközben különböző uniós előírások, ill. egészen konkrétan Kovács "valamirecsakjóleszek" László adóügyi biztos nem (vagy csak nehezen) engedik csökkenteni az üzemanyagárak adó- és járulékterheit (nagyon helyesen, teszem hozzá!), az amúgy emelkedő árakkal minél jobban rákényszerítve az embereket a kevesebb autóhasználatra, nos, emellett ugyanott mindent elkövetnek, hogy célzott támogatásokkal minél kényelmesebbé/gyorsabbá tegyék azt.
Persze, hogy nem csökken a forgalom. A nyolcas főút akármelyik szabályozatlan kereszteződésén percekig tart akár csak egyenesen átvágni, de egy balra nagyív még magát Assziszi Szent Ferencet is kiborítaná előbb-utóbb.
A saját gépjármű ezen túlmenően megfontolatlanná teszi az embert. Ja, elfelejtettem valamit a boltból? Semmi gond, már megyek is, akár a szomszéd városba, két citromért. (Magamról beszélek ...) Ha valamilyen okból nem áll huzamosabb időn át rendelkezésedre a kocsi, eleinte ha nehezen is, de megoldod. Kicsit korábban kelsz és később érsz haza, na bumm. Majd legfeljebb nekiállsz gondolkodni, megszervezni a napodat, hetedet. Az se árt.
Szóval építgetünk, építgetünk, aztán egyre kevesebbet fogjuk használni, mert a benzinmotorizált individuális közlekedési formákat egyre kevésbé engedhetjük meg magunknak.
Nem volna jobb egy kicsit előrébb látni az orrunknál?
Közlekedünk, vaze?
Gyúrjunk rá a közösségi közlekedés fejlesztésére. Azon belül is célszerűen a kötött pályára: megoldható ugyanis, hogy fosszilis energiahordozó nélkül is működjön. Tiszta, szellős, légkondis motorvonatok, kiszolgáló helyiségek, állomások. Álom, hogy ne bezárjuk a mellékvonalakat, hanem fejlesszük? Ha kell, a "volánok" kárára, és nem fordítva? Vagy nagyon röhejes lenne megkérdeznem, a helyközi buszok miért ne mehetnének áramszedővel?
Ha pedig már annyira utat akarunk építeni, mert van/lenne rá uniós pénz, építsünk először is elkerülő utakat, amelyek levegőhöz juttatnák az elviselhetetlen forgalom által gyakorlatilag kettévágott, porban és füstben fuldokló településeket, ráadásul egy csomó nagyon súlyos balesetet/tragédiát megelőzhetnénk velük.
A települések kikerülésével egyidejűleg hálózzuk be az országot kerékpárutakkal. Járnék én biciklivel dolgozni, de basszus, még kocsival is félek a nyolcason, nemhogy a reggeli csúcsban egy drótszamáron billegjek az útpadkán. Az út menti levegő kellemesen káros hatásairól nem is beszélve.Mennyivel szebb és barátságosabb, mint egy autóút, ugye? :-)
Szállítunk, vaze?
Kamionok dübörögnek konvojokban, egyenként annyi elhasználódást okozva, mint harmincezer személykocsi. Aztán csodálkozunk, hogy az útjaink tönkremennek, kátyúsodnak, vályúsodnak, és már megint foltozgatni kell kilóméterszámra, ami viszont épphogy túléli a soron következő telet.Észrevettétek már, hogy a nagyon alacsonyrendű, falvak közötti útvonalak nem rosszabb minőségűek a főútvonalaknál, és alig-alig látni rajtuk karbantartókat a fűkaszákon kívül? Bezony, arra nem járnak nehéz gépjárművek.
Nem kellene a vasúti szállításra maximálisan áttérni? Pályaudvarokat kialakítani, ahol a kamionok átrakják terhüket vagonra, és viszlát az ország, esetleg Európa másik oldalán. Olyan nehéz lenne?
Szerintem nem: csak (politikai?) akarat kérdése: ajropéer módon támogatásokból megépítenénk országszerte a terminálokat, aztán megemelnénk az autópályadíjakat, hogy a vasúti szállítás jobban megérje. Mit tudnának csinálni a speditőrök a vinnyogáson kívül? Kár nem érné az országot, ha elkerülnének bennünket, mert olyan kicsik és olyan drágák vagyunk, hogy tranzitban tankolás nélkül átmennek rajtunk, csak egy nyomsávot hagyva maguk után a drága útjainkon. A belföldi fuvarozóknak meg építenénk elég terminált, hogy ne kelljen annyi nagy teherautó.
Lassan el kellene dönteni, mit akarunk, amíg még lehetséges.
Fenntartunk, vaze?
A fenntartható fejlődés eszmerendszere szerint mindegy, mikor következik be az (igazi) olajárrobbanás, mert az lenne a lényege, hogy be se következzen. Vagy azért, mert annyira takarékoskodunk vele, hogy belátható időn belül nem fogy el, vagy elfogy ugyan, de nem okoz különösebb gondot az alternatívák miatt.
Jelen esetben sajnos egyik sem igaz. Se nem takarékoskodunk, sem alternatíváink nincsenek. Ülünk, mint az egyszeri béka az edényben, amelyik észre sem veszi, hogy melegszik körülötte a víz, csak amikor már megfőtt.
Senkinek nem kell ecsetelnem, micsoda civilizációs törést okozna, ha elfogyna, vagy akárcsak elérhetetlenül megdrágulna a fosszilis nyersanyag. Gyakorlatilag semmire nem lennénk képesek, már egy fát sem tudunk kivágni láncfűrész nélkül. (Na jó, kivágni még csak-csak, de feldarabolni? :-) Az emberiség azon része, amelyik nem fagyott meg és nem veszett éhen, a barbarizmus állapotába süllyedne vissza. Kell(ene) ez nekünk? A gyermekeinknek, unokáinknak?Tudom, ez rettenetesen nehéz ügy. Ha manapság ellátogat az ember egy ipari parkba, a csarnokok fele biztosan autóipari beszállítóként funkcionál. A másik fele meg azért van ott, hogy az előbbiek megépüljenek és működjenek. Az egész gazdaságot húzza magával, én meg jövök azzal a böszmeséggel, hogy inkább ezt ne?
Mindenki quadozik, motorozik, robogón robog, az autó státuszszimbólum, még száz méterre is kocsival megyünk...
Lehet ezen változtatni? Engem meg lehet győzni, csak valaki vezesse le, hogy a gyerekeimnek legalább ugyanolyan jó lesz, mint nekünk jutott.
Nem tudok válaszokat, igazából csak egy nagy ellentmondásra akartam felhívni a figyelmet.
Az egyik puskaporos hordóra, amin ülünk, és vidáman pöfékelünk rajta.
