felsőfokú oktatás a fiatal tehetségek egyik legfőbb kibontakozóhelye. Már akinek tehetsége vagy helye van benne. Az első részben az anyagi feltételeket fogom boncolgatni, melyek ugye nem kifejezetten rózsásak, hacsak nem síron van az a bizonyos virág.

Az egyik legfontosabb dolog az eddigi PPP-s rendszerben épült beruházások felülvizsgálata, főleg ami üzemeltetés terén történik. Itt Nyíregyházán például állami kompenzációval szobánként nagyjából ötven ezer forint üti az üzemeltető markát, ezért cserébe a következő szolgáltatások vannak:

  Ha nyár van, akkor garantált negyven fok. Klíma ugyan van, de azt működtetni pénzbe kerül, ezért mindenki kapjon hőgutát, jól, köszönhető a dobozszerű építménynek, mely úgy szívja magába a meleget, hogy csoda ha az univerzumban van nála forróbb pont.

Ha elromlik valami, akkor évente egyszer levonják a kaucióból, de nem csinálják meg. Az emeleten ahol már második éve lakom van a plafonon egy lyuk, ennek levonását évente megteszik, de a lyuk szemmel láthatóan jól érzi magát.
Ha gép romlik el, a válasz ej, ráérünk arra még, volt olyan, hogy fél évig emeleteket kellett gyalogolni a főzéshez, mert mindenhol rossz volt a főzőlap.
Emellett pedig két ember nem nagyon fér el nyolc négyzetméteren, szerintem az EU a marhák szállítására nagyobb helyet ír elő.

Ráadásként most újítanak fel egy épületet, mely a koli mellett fekszik, ez annyit tesz, hogy vizsgaidőszakban fél nyolctól folyamatosan nagy zajterhelésnek van kitéve a tanuló, ezek így együtt már nightmare fokozaton való tanulást jelentenek. Hjah, ugye nyáron több a munkaügyi ellenőrzés.

zóval kéne valami külső szervezet, ami rajtaütésszerű ellenőrzésekkel odacsap hova köll, illetve diákmegelégedettségi indexet kell bevezetni. Szintén a Nyíregyi főiskolához köthető, hogy például a kedves előző rektorunk bagóért engedett be egy külső céget a főiskolára, az ilyen jellegű szerződések azonnali kivizsgálására és a felelősök felelősségre vonására szintén sort kell keríteni. Én a saját példáimat hoztam föl, de valószínűleg így van ez a többi intézményben is.

A másik fontos dolog a diákok tanulásból való megélhetésének megoldása. Ez szintén működik néhány intézményben, sajnos Szabolcs ékköve nem tartozik ide. Egy felsőfokon tanulónak havi nagyjából ötven-hatvanezer forint szükséges az életéhez, ennek legalább hatvan százalékát előteremthetővé kéne tenni tanulásból, mivel ugye van nekünk a kedvenc huszonkettes csapdánk, méghozzá az, hogy ha az ember tanul, akkor nincs idő dolgozni, ha meg dolgozik, akkor nincs idő tanulni.

Ezt az oktatási intézmények gyakorlati helyek szerzésével tudnák megoldani, melyek adnának a diáknak fizetést a munkájáért. Javaslom a központilag elosztott szociális támogatást, mely figyelembe veszi a régiók adottságait, az ottani megélhetés költségét, illetve a számba jöhető munkalehetőségeket. Nem mindegy, hogy az ember hatszázas órabérrel dolgozik egy emberi munkahelyen Budapesten, vagy négyszázhatvanért éjszaka egy hűtőgyárban keleten.