Ide más már nem való, csak a végső pusztulás. Miért? Mert csak az Apokalipszis lehet számunkra a megoldás. Nézzük a tényeket, amelyek miatt pusztulnunk kellett. Pontokba szedtem.
1. Nem itt lenne a helyünk, így ha innen menekülnünk kell, most bepótolhatjuk, amit Árpád és vele, eleink eltaktikáztak. Nosza felpakolunk és meg sem állunk, meddig is? Tulajdonképpen marha egyszerű a dolog, naponta meglépünk tízezren, és letelepszünk, mondjuk Bajorországban. Tízezrével, ez ezer nap, ha jól számoltam, itt hagyunk a h…Slotának 93.000 km2-t. Mit kezd vele? Senki nem fogja észrevenni. A bajorok elkezdenek majd hümmögni a szaporodó magyar szavak hallatán, meg a sör is jobban fog fogyni. Különben is, tíz éve arra ébredtem egy müncheni szállóban, hogy éjféltájt – eladó volt a mennyasszony. Reggel megkérdeztem, és valóban, egy erdélyi párt adtak össze, és meg álomnak gondoltam. Látjátok a mieink odaátról már tíz éve tudták, merték, tették. (bocs) Higgyétek el, nem fog senkinek semmi feltűnni. Ha kérdezik az átutazók, hogy hova tűnt a sok nép az országból, akkor az utolsó tízezer (éppen elég) szépen elmagyarázza, hogy éppen „Megasztár 10” van, és mindenki a tévét lesi.
2. Az utolsó lekapcsolja a villanyt, és jöhet a Kisantant – dugják fel maguknak. Nem mennek vele semmire. Kiürítettük az összes lakást, elvittük – eladtuk az összes termést, lábasjószágot, bezártuk az összes lakást, portát, és mindenki kiírta az ajtajára: rögtön jövünk…s ez így is van. Amint megszedtük magunkat a bajoroknál, jövünk vissza.
3. Ez lesz a rövidgatyás, nagyhasú, nagyarcú nép igazi végzete. Ezer éve semmi gondjuk, hát mi most teszünk róla. Elhozzuk az Októberfestet, a Bayern Münchent…milyen cucc van még - Siemens, Audi, BMW, nem is rossz. No most a következő a helyzet.. Ügyesek vagyunk, amikor megyünk, és még ügyesebbek vagyunk, amikor jövünk. Itt siránkozunk lassan kilenc évtizede Trianon miatt. Smafu, egy részét pillanatok alatt megoldjuk. Bajorország 70.000 km2 plusz ott van még 12 millió bajor. Idehozzuk, avagy idehúzzuk őket. Ebben az esetben a valamivel kevesebb, mint feléről kezdjük a nemzetiségi arányt. Azonnal esélyegyenlőség meg minden, pozitív diszkrimináció, a bajorok még a sört böfögik, mire befejezett tény az új Honfoglalás. A románok sem különbül, mert valahova le kellett pakolni a derék bajorokat, így most Augsburg, Regensburg, Würzburg találhatók Nagyvárad, Kolozsvár, és Torda helyén.
4. A romániai magyar és román vendégmunkások el vannak képedve. Kilépnek a kapujukon, s máris a gyárkapuban állnak. Nincs 2000 km utazás, spájzolás, zokogás, integetés. Zacskóba a tízórai, az asszony és a gyerekek integetnek, délután jövök kiáltással, besétál apjuk a BMW gyár kapuján.
5. A legérdekesebb Apokalipszis fővárosunkat érte. Egyszerűen nem lehet ráismerni, pedig marha jól néz ki. Münchenpest -3,5 milliós főváros. Jelszava: Világváros, melynek szíve van ("Die Weltstadt mit Herz"), kétnyelvű tábla hirdeti az Új Honfoglalást. SPD-MSZP koalíció vezeti a fővárost, Demszky tanulmányútra ment, a fene se törődik a vidéket irányító CSU-val, meg a Fidesszel. Nem jönnek be a válság, meg rosszabbul élünk jelszavak. Idejét múltak!!! Most jobban élünk, amúgy bajor módra. Münchenpest demokratikus, szabad szellemű város. Kicsit szégyelli magát a sörpuccs miatt, de az régen volt. Túl vagyunk egy olimpián, azt is beárnyékolja a múlt, de nincs történelem, kis helyi apokalipszisok nélkül.
6. Jó kiülni esténként az Isar-Duna partjára, kisebb özönvíz volt a két folyó egyesülésénél, de legalább kisöpört minden itt hagyott szemetet az országból. Szóval a folyó, a rakpart a lépcsők: József Attila és Rainer Maria Rilke szellem lengi be a partot. A folyón sorban állnak a sörös hajók, az AM-38-as hajó egészen különleges. Itt együtt élnek a sör és a művészet, aki elszaval, elemez egy-egy irodalmi művet, bemutat egy festményt, zenél egy jót: az ingyen maradhat egész este, és kedvére fogyaszthat a gyógyító nedűből: a sörből. Tudom kicsit sok, de valamit valamiért, ha unod – elutazol a 9-es-3-as autópályán Lipcsén át Tokajba és máris vedelheted a finom aszút.
7. Egyébként meg minden apokalipszisben van valami jó, ebben a mienkben sok jó van, mert megérdemeljük. Ha akarom, Ukrajnába ugrom át, ha akarom Salzburgba, vagy éppen Svájcba. Pár tucat kilométerre már síelni is lehet. A bőrgatya még kicsit szokatlan, azt mondják, van rajta egy lehajtható elülső rész, és a férfiak az asztal alatti vályúféleségbe pössenthetnek… na ez csak mese, képzelj el egy sörsátorban (7000-9000 fő) egyszerre hugyozó faszit, ez képtelenség. Igazi apokalipszis.
8. A magyarországi németséggel foglalkozó szakirodalmat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy egy-egy település lakossága Németország mely részébõl, mely konkrét helységébõl érkezett. Schmidt Henrik nyelvész a magyarországi német nyelvjárásokról írt tanulmányában a következõt mondja: "Ki ne szeretné tudni, honnan érkezett családja? Hol van az a ház és tájék, ahol egykoron õsei éltek, alkottak, és dolgoztak, a nagyhatalmú természet szépségeinek és adományainak örvendtek, illetve szeszélyeit szomorú szívvel viselték?…] A legtöbb esetben Dél-Németország, Fekete-erdõ és Svábföld szerepelnek válaszként.
A végére egy kicsit tudományoskodó befejezés. Lám-lám, hiszen Ők-Velünk már megtették ezt, így viszont alanyi jogunk van Münchent foglalni, sört inni, és mindent haza hozni, ami jó a Lajtán túliból. Abból pedig akad bőven. Apokalipszist! Most!
A pályázaton megjelent cikkek helyezéséről a július elsejei szavazás fog dönteni.
