Szabadság, egyenlőség, kishitűség

2008.06.29. 11:00 A. Lichtenstein

Magyarország és a magyar nemzet is komoly válságban van, ezen kár is vitatkozni. Nagyon úgy tűnik, hogy nemsokára teljesen elszakadunk kulturális örökségünktől, és ezt a megmaradt picike földterületet sem tudjuk igazán hatékonyan fenntartani. Feloldódunk a világban, mint forró teában a kockacukor.

Vajon, hogy jutottunk ide? Ki tehet erről? Lehet okolni politikusokat, a vezetőket, kisebbségeket és többségeket, de ha az igazi bűnöst akarjuk megtalálni, elég a tükörbe néznünk.

Van ugyanis egy nagyon fontos gondolat, egy eszmény, amit már nem tudunk megérteni. Ez juttatott minket oda, ahol most vagyunk. Tudjátok mi az? Persze, hogy nem tudjátok, ha tudnátok, akkor nem itt tartanánk. A trianoni évforduló kapcsán ideje elbeszélgetnünk egymással a szabadságról.

Volt egyszer egy nagy ember, aki megpróbálta elmagyarázni nekünk mit jelent a szabadság. Ma majdnem minden nagyobb városban szobra van neki, utcákat, tereket neveztünk el róla, dalaink, indulóink dicsőítik nevét. Kár, hogy a lényeget - amire életét feltette - elfelejtettük.

Egyik kedvenc fogalmunk manapság a "személyes szabadság". Jól hangzik, hogy a mobiltelefonom kijelzője mellet a szabadságom is személyes lehet, mert az enyém, de az igazság az, hogy ilyesmi nem létezik. Hülye egy kifejezés ez, mert azt a képzetet kelti az emberekben, hogy a szabadság az övüké, és nem vehetik el tőlük. Hogy is vehetnék el, hiszen ott van az alkotmányban leírva, hogy adott a jog, és majd megvédi a rendőrség, igazságot tesz a bíróság, ha úgy adódik a helyzet.

Ez egy nagy faszság, kedves barátaim, tisztelt hölgyeim és uraim. A papírra vetett szabadság nem szabadság, mert ha valaki úgy látja jónak, akár nyugodtan fordíthatja seggtörlésre is a kérdéses papírdarabot. Az igazi szabadság csakis kollektív lehet, erejét abból meríti, hogy emberek egy csoportja kiáll egymásért. Védik egymás életét, a gyengébbekét és az erősebbekét is, mert tudják, hogy magukban csak addig maradhatnak szabadok, amíg a többiek is kiállnak értük. Egymagadban nem érsz szart se, mások úgy veszik el a „személyes” szabadságodat, ahogy nem szégyellik. Bizony, minden szabadságodat elvehetik, a tested és a lelked szabadságát is, csak idő és akarat kérdése az egész.  

Kezded érteni? Csakis akkor lehetsz igazán szabad, ha elismered mások szabadságát, és ki is állsz érte.  Nem fordíthatod el az arcod, ha valakit az utcán vernek, mert majd a többiek is így tesznek, ha téged fognak verni. Amennyiben pillanatnyi biztonságunkért vagy kényelmünkért lemondunk erről az elvről, a szabadságról mondunk le, ami az emberségünkről való lemondást is jelenti.
1867-ben a magyarországi vezetők egy csoportja úgy döntött, hogy kiegyezik a  szabadságharc eltiprójával, egy jobb, talán kényelmesebb élet reményében. A nép elfogadta ezt. Akkor mondtunk le saját szabadságunkról, és a környező népek szabadságának tisztelete helyett is elnyomásuk mellett tettük le a voksot. Központi helyzetünk okán pedig épp a mi feladatunk lett volna a térség összefogása.

A szabadságharc nagyjai tudták ezt, ezért volt népünk legnagyobb történelmi tévedése ez a kiegyezés. Kossuth Lajos így ír erről Deáknak címzett, híres Cassandra-levelében 1867-ben:

„… Most szólok, és hozzád és nyiltan szólok, mert ugy látom – s az évek és szenvedések terhe alatt meghiggadt itélet tekintetével látom ugy, – hogy nemzetünk a jogfeladások sikamlós meredélyén veszélybe, többe mint veszélybe, halálba sodortatik.”
„Ez által elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztositékát. Elveszti azon tehetségét, hogy a népekre annyi szerencsétlenséget áraztható háborujogot saját nemzeti érdekei szempontjából önállólag fékezhesse vagy a nemzetközi viszonyokat ellenőrizhesse.”


„Ezek annyira világos – és semmi legistikus okoskodás által el nem vitatható – tények, hogy sérteni vélnélek, ha csak fel is tenném, hogy a te érett bölcsességed és hazafiui érzeted magának ezen jogfeladások hordereje iránt illusiót csinál.
Hanem te – fájdalom – nem bizol a nemzet erejében, s azzal vigasztalva magadat, hogy az élet és a körülmények enyhiteni fogják a következményeket, elfogadod a jogfeláldozásokat, miszerint meg mentsed, a mit megmenthetőnek vélsz, mert politikád tengelye a körül forog, hogy »el kell fogadni, a mi kivihető, miután többet elérni nem lehet«.


De éppen ez az, a mi ellen ugy a jog mint a politika nevében tiltakoznom kell.”
„Nemzetnek lehet elnyomást türnie, de jogai valósitásának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbe esnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósitani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani….
Én, ki nemzeteknél uralkodóik irányában a jogfeladást soha sem tartom sem szabadnak, sem kénytelenségnek, igyekeztem magamat mennyire embertől kitelhetik, a Te álláspontodba belegondolni, s a vélt kénytelenségnek még csak árnyékát sem vagyok képes fölfedezni; hanem látom azt, hogy a magyar nemzet éppen azon perczet választja kétségbe esni állami jogainak teljes valósithatása felett, midőn minden nemzet, a nagy Angliától a kis Crétáig, érzi, hogy a kor szelleme, kor iránya s a politikai viszonyok a jogvisszaszerzésnek vagy a jogfejlesztésnek kedvezők.

Ilyenkor mond le Magyarország legbecsesebb állami jogairól és lemond oly módon, lemond, magát oly politikának eszközeül szegődtetve, mely szomszédainkat ugy nyugat mint kelet felé ellenségeinkké teszi; a nemzetiségi belkérdés kielégitő megoldását, a Horvátországgali kiegyezkedést lehetetleniti, s szemlátomást közelgő európai bonyodalmaknál hazánkat a vetélkedő ambitióknak czéltáblául tüzi ki.
És ha azt kérdem magamtól, mi hát az, a mit nemzetünk ennyi feláldozásért jutalmul kap? látom azt, hogy kapja az idegen érdekekérti katonáskodás kötelességének általánositását; ezer néhány száz millió forint államadósságot s vele az elviselhetlen tömérdek adók megörökitését, melyeknek ily viszonyok mellett még csak legcsekélyebb enyhitésére sem lehet gondolni.”

„Lassan-lassan fellebben a fátyol a Bécscseli alkudozások titkairól. Ugy látszik, mind ez már kicsinált dolog, s az országgyülés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt registrálja.


De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem a végett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólitsalak: Nézz körül magasb államférfiui tekintettel, s fontold meg a maradandó következéseket, melyek felé vezeted a hazát, melynek élni kellene, midőn a mi csontjaink már rég elporlottak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppenő perczét, de a változhatlan multat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell. – Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere!”
„Ha a siker megnyugvását nem vihetném magammal siromba: hadd vihessem magammal legalább a reményt hazám jövendője iránt.


Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának!
Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!”
 


Deák nem hallgatott Kossuthra, a többi történelem. Nézzük meg, hova jutottunk azóta! Kérdés tán, hogy kinek volt igaza? Nem kell elmaszatolni a dolgot: Kossuthnak minden jóslata bejött (szétesett az ország, a szomszéd népekkel kölcsönös utálatban élünk, elhalóban van a kultúránk).
A szabadságharc idején Kossuth nem a monarchiához hasonló ósdi államtákolmányért küzdött, hanem egy olyan föderális Kárpát-medencéért, mely a népek autonómiájának tiszteletén alapul. Ez a modern, szövetségi állam kiállta volna azokat a történelmi viharokat, melyek később megváltoztatták Európát. (Vagy nem, de akkor is egy életképesebb és emberibb elképzelés volt.)


1867-ben mi magunk mondtunk le a szabadságunkról, és egészen addig fogunk csúszni a semmibe vezető lejtőn, amíg ezt nem látjuk be.
A szabadság megteremtését pedig ne a kormánytól vagy a vezetőktől várjuk. Ki kell állnunk érte mindennap, mindenhol, mindenkiért. Ezen múlik mindannyiunk jövője. E nélkül nyugodtan kezdhetjük ledönteni a Kossuth szobrokat, csak eltakarják a Napot.
Az életben vannak jó kompromisszumok. Maga a kompromisszum szó is valami olyasmit jelent, hogy kölcsönösen lemondunk valamiről, hogy mindkettőnknek jó legyen. Ilyen értelemben a kompromisszum mindenképp pozitív dolgot jelent. 1867 azonban nem kompromisszum volt, hanem a szabadság kárára kötött aljas megalkuvás. A szabadságból nem lehet engedni egy leheletnyit se, mert aki egyszer enged belőle, az egy olyan csúszós lejtőn találja magát, amin egyhamar nem tud megállni.

Minden nap emlékeznünk kell arra, hogy hová vezet az ilyen megalkuvások útja. A  magyarnak is ugyanannyi joga van a szabadsághoz, mint a román vagy a horvát embernek. Ezt kell belátnia mindenkinek: annak is, akinek fáj, és annak is, akinek nem fáj Trianon. A Kárpát-medence népeinek fel kell ismerni a történelmi lehetőséget, hogy végre  tovább haladhatnak azon az úton, amin az önkény következtében egykor megrekedtek. Ez Kossuth igazi öröksége, és ez a mi felelősségünk.

74 komment

Címkék: trianon szabadság kossuth lichtenstein

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr15503689

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rorgosh 2008.06.29. 12:38:48

Ja, igazad van.

Végül is nem Kossuth apánk politikai idiotizmusa vezetett oda, hogy az ország az európai hatalmi körüökben szalonképtelenné vált...

Mert Pákozdot még ki lehetett volna magyarázni, de az, hogy az ország fennálló törvényeivel ellentétben a hdsereget elküldtük Schwehátba, azt már nehezebb volt. Olyannyira, hogy ennek hatására a '48-as törvényeket aláíró Császár lemondani kényszerült, és megkaptuk helyére a fiatal, agilis és keményfejű Ferenc Józsefet.

Aztán a Habsbourg ház trónfosztása - fellelkesülve a tavaszi hadjárat eredményein - végképp elvágta a lehetőséget a tárgyalásos rendezésre. Ezzel a lépéssel rákényszerítettük a Habsbourgokat a birodalom puszta túléléséért folytatott küzdelemre. Miközben addigra az európai forradalmak már mindenhol leverésre kerültek.

Mondhatni igazi politikai éleslátás volt. Főképp picit később, amikor az oroszok az osztrákokkal együtt jöttek. Persze Kossuth kitartásra buzdított fel: immáron Isztambulból. Egyetlen szerencsétlen srsú tábornok kezében volt az ország sorsa, azonban a politika valós támogatása (merthogy az épp a Boszporusz partján hesszelt) nélkül a többi tábornok immár nem követte parancsait. Így aztán esély sem volt. Azt tette, amit ilyenkor minden felelős katona tesz: megpróbálta elkerülni a további, felesleges áldozatokat.

Persze ezért nem köszönetet kapott. Az a poltikus aki elsőként hagyta el a forradalom és szabadságharc süllyedő hajóját árulónak kiáltotta ki. Ahogy mindenki mást is, aki egy újabb forradalom nélkül kívánta jobbá tenni az itt lakók életét. Azokat, akik nézeteltéréseiket félretéve tettek valamit ezért az országért, a lakóiért.

Kossuth öröksége ma is velünk él: nem megtenni a fájdalmas és szükségszerű lépéseket, nem a realitásokon alapoló politikát folytatni és elszakadni azoktól, akik sorsának jobbá tételén fáradozunk. Látható, hogy hol is tartunk....

És a kissebségek: a szabadságharc ideje alatt a Kossuth befolyása alatt álló kormány rendre elutasította a kissebségek minden követelését, amely helyzetük elismerésére, a jogi státuszuk rendezésére irányult volna.

A kiegyezés utáni kormányok ezzel szemben kiegyezni igyekeztek a kissebségekkel, megoldani a valós problémákat.

Azonban a széllel szemben hugyozni nem lehet. A kor jellegzetes fejlődési mintázata azt mutatta, hogy a kissebségek mindenképpen elszakadnak. Ez ellen sem az elnyomás, sem a kiegyezés módszeréven nem lehetett tenni semmit. Ugyanis a mozgatóereje épp az ország kiegyezés utáni fellendülése, és így a kissebségek korábbi magyar városok irányába történő urbanizációja volt.

A beáramló kissebségi fiatalok a határozott, és aktív kissebségi politikusok utcai befolyásának hatalma alá kerültek. Csakhogy egy ilyen jelenség ellen még a mai napig sem tud tenni egyetlen társadalom sem.

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.06.29. 12:44:44

Sose bízz abban, aki kintről kiabál be a dolgokba. Nem tetszik Kossuth politikája a Rorgosh által említett kissebbségpolitika miatt sem.
Állítólag két olasz testőrzászlóalj védte a legnagyobb magyart. Mint ma az In-Kal, nincs bizalom a kormányőrségben.

A konklúzió viszont helyes. A jelenlegi megalkuvó, gerinctelen (bár inkább nem létező) külpolitikánk sorvasztotta el részben a hazafiságot és tekintélyünket.
Mert nekünk olyan jóban kell lenni mindenkivel.
Talán pont ezért útálnak bennünket annyira a szomszédaink. Ne szeressenek, féljenek.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.29. 12:58:54

a görgey kontra kossuth egy félelmetes könyv.
pontosan a szöges ellentété írja, mint amit iskolában tanítottak nekünk.
kossuth egy kitűnő demagóg volt, és ki tudja, talán komolyan is gondolta, de realitásérzéke kevesebb volt, mint kellett volna.

Rorgosh 2008.06.29. 13:01:08

Igazából a küllpolitika bizonyos esetekben nagyon keveset számít.

Orbának nagyon igaza volt abban, hogy egy sikeres ország még egy gyengébb külpolitikával is jóval többet tud elérni, mint egy sikertelen a világ legjobb külpolitikájával.

Mert ha sikeres vagy, akkor alapvetően a többiek szertnének jóban lenni veled, ellenben ha rosszul áll a szénád, úgy kiválló célpontja vagy annak az ellenszenvnek, amelynek mentén a szélsőségesek egyesítik a társadalmukat. A gyengét ugyanis mindíg, mindenki lenézi. Ez van, ez a politikai realitás.

Rorgosh 2008.06.29. 13:16:00

bs

Nem véletlenül. Amúgy tudtad, hogy a Francia hadiakadémia tanítja Görgey felvidéki visszavonulását, mint az erőöszpontosítást célzó, sikeres harccselekményekből álló stratégiai visszavonulást? (Avagy: Így kell csinálni, ha az ellenség túlerőben van.)

Ők, mint külső szemlélők eléggé reálisan képesek látni az összképet.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.29. 13:25:07

az argentínok meg a bokros csomaggal lábaltak ki az államcsőd után, bolognában pedig mint pozitív példát tanítják a közgázon.
vagy hogy az amerikaiak az atombomba révén váltak világhatalommá, nekünk meg nem kellettek azok az ebmerek, akik a létrehozásában segédkeztek.
valahogy az éppen hatalmon lévők leghangosabbjai igyekeznek mindenkit kiutálni, akik "konkurenciát" jelenthetnének nekik.

Gáborka 2008.06.29. 17:03:14

Jéé,itt nem anyáznak és nem írnak hülyeségeket.Ez egy jó hely. Maradok...:))

baggins 2008.06.29. 17:24:28

Érdekes és karakteres írás, tetszett.
A felvázolt Kossuth-képpel viszont messzemenően nem értek egyet, a fennmaradt dokumentumok nem azt bizonyítják, hogy "A szabadságharc idején Kossuth nem a monarchiához hasonló ósdi államtákolmányért küzdött, hanem egy olyan föderális Kárpát-medencéért, mely a népek autonómiájának tiszteletén alapul." - ellenkezőleg, egyetlen dolog érdekelte sajnos, önmaga hatalmi pozíciója - gondolj bele, hogyan hergelte a magyar szabadságharc ellen egész az utolsó pillanatig az ország területén élő más, születőben lévő nemzetek tagjait. A szegedi magyar-román kiegyezés is épp olyan demagóg volt, mint Kossuth egész politikája. Rá sokkal inkább jellemző - még ha nem is igaz -, hogy a szobájában a koronát próbálgatta a fejére...

csaba 2008.06.29. 17:38:52

mindegy, kedves ellenszenves nagyokosok:

KOSSUTH és PETŐFI túlél titeket is.

jucika 2008.06.29. 17:53:32

Kossuth és Deák viszályának más oka volt. Kossuth szakállat hordott, Deák mint tudjuk, nem, sőt utálta a szakállasokat. Egyszer Kossuthot egy kávéházban "szőrszakállas czerkóf majomnak" nevezte és ezt Kossuth sose bocsátotta meg neki.

Corry 2008.06.29. 17:56:27

Nekem eddig úgy tűnt, hogy az ország erős fejlődés útjára lépett a kiegyezés után. Ugyan mi maradtunk a szegény szomszéd, de legalább mi is fejlődtünk.
Azt meg viccesnek tartom, hogy 1867 -ben úgy elrontottak mindent, hogy azt már vissza se lehet csinálni. Mármintha egyáltalán kellene valamit.
A Trianon dolgot sem értem manapság (értsd: 2008-ban), amikor az Eu. részei vagyunk majdnem mindannyian, értsd a történalmi Magyarország terlületén személyivel mászkálhatok, befektethetek, satöbbi. Sőt néha még gond is, hogyha a történelmi Magyarországnak nem megfelelő pontján veszek autót (pl. Kassán) mert egyébként megtehetem.
De azért műbalhénak, meg indulatok szításának kiváló eszköz még manapság is.

Rorgosh 2008.06.29. 18:12:53

Csaba

Természetesen túlélnek minket, hiszen az egyszerű ember, aki a valós áldozatokat hozza, aki a mindennapi létével tesz az országért, annak a neve sohasem marad fenn.

Nem mintha panaszkodnék emiatt. Nem vágyom a nevem fennmaradására.

Amúgy a lényeget nem érted. Nem Kossuth szándékaiban kételkedem - talán szokatlan lehet, de én jobbára a jobbik eshetőségeket tételezem fel az emberekről, vagyis a jóhiszeműséget - hanem tetteivel szemben vagyok kritikus.

A történelem tapasztalata szerint nem volt képes arra, amire a valóban nagyformátumú politikusok képesek voltak: a lehetőségek, a realitások pontos felismerésére. Többet akart kihajtani az országból, mint amire az képes volt.

Nem az akarat hiányzott. Csak egyszerűen az ország anyagi/emberi teherbíróképessége korlátozott volt, és ma is az. Ő viszont ezt nem vette figyelembe.

Érthető és fájdalmas hibák, tévedések útjára lépett az ország a Pákozdi "csatá"-val. Egy józan reálpolitikus talán - hangsúlyozottan talán - képes lett volna kilépni abból az ördögi körből, amibe belelépett az ország. Sajnos Kossuth még azt sem ismerte fel, hogy belelépett.

Azonban nem szidni kell Kossuthot, hanem tanulni a hibáiból. Akármilyen következményekkel is jártak a tévedései, akkor és ott ő volt jelen, neki kellett döntéseket hoznia. Ha tanulunk a tévedéseiből akkor megérte az a tengernyi szenvedés, amin átment az ország '48 óta.

Ha viszont nem, akkor '48 öröksége lassan elvész.

TRIANON: OUI 2008.06.29. 18:16:55



Trianon előtt ugye nem létezett független, szabad Magyarország. Két országgal messzebbről, úgy tudom, a monarchiát lazán Ausztriának hívták.

Ha így van, Trianonban született meg a nem annyira bazinagy, de mégis mai napig független, önálló Magyarország.

Akkor miért nem ünnep Trianon? Mér sírnak rajta?


Valaki, nagyon magyar, homályosítson fel, plíz!

l 2008.06.29. 18:21:03

TRIANON: OUI 2008.06.29. 18:16:55
???????? ?????

l 2008.06.29. 18:23:44

TRIANON: OUI 2008.06.29. 18:16:55

Bakker kapj le egy könyvet, aztán olvass utána mennyiben volt független. DE amíg hülye vagy , ne hányj rá a monitorra, plíz!

afranciákcsigaevőhülyék 2008.06.29. 18:30:18

TRIANON: OUI, te hiányoztál az iskolában, amikor a magyar királyság történelmét tanították. Tudod, Kr.u. 1000-től kezdődött. A monarchia kicsit később volt.

Hülye-e vagy? Vagy csak simán provokátor?

Nézz utána Trianon kapcsán a Vörös Térképnek, aztán gondolkozzál el rajta, mi született meg és miért nem tartja ünnepnek a legtöbb magyar.

Noname 2008.06.29. 18:30:35

Ünnep Trianon? Ilyet se hallottam még. Gondolom azért "nagyjából" tisztában vagy vele milyen veszteségek érték az országot akkor. Pl.: több mint 3 millió magyar lett egyik napról a másikra egy másik állam tagjává, és nem tudom mennyire olvasol akár történelemkönyvet, akár egyéb forrást, de az új "hazájukban" finoman szólva is utálták őket, és leginkább eltüntetésükre törekedtek. A másik jelentős probléma trianonnal kapcsolatban, hogy az ország elvesztette történelmi területének 2/3-át. Ezzel eggyütt a legfőbb nyersanyagforrásait is. Ez csupán két dolog, amiért Trianon nem ünnep.

Alfonzhal 2008.06.29. 18:36:26

Jól látom, hogy még senki nem dobta be, hogy Kossuth szabadkőműves volt, tehát!!!

Uhh, pedig akkor lenne itt botrány.

dfxwarrior 2008.06.29. 18:42:56


Magyarország számára valamilyen 1848-as kiegyezés, és annak alapján megindított francia mintájú asszimilációs politika adhatott volna esélyt Trianon ellen, esetleg. 1848-49 sokat adott a nemzetnek érzelmileg, de talán épp a kritikus időt vesztetük el, amikor a polgárosulás előtti korszakban asszimnilációs nyereséget könyvelhettünk volna el. Trianon idején kb 2 millió szlovák volt, ma kb. 4,8 millió. Kéretik számolni.

TRIANON: OUI 2008.06.29. 18:47:05

Tehát a Trianoni döntést megelőzően létezett független és szabad Magyarország?
Mmint nem 400 évvel előttre gondolok, azt én is tudom.

Trianonban a monarchiát érte veszteség, de azt Párizsban és messzebb egész egyszerűen Ausztriának hívták.

Érdemben nem válaszolt senki, azért ne a leghülyébbek írjanak:)

Köszi!

Alfonzhal 2008.06.29. 18:50:46

TRAJÁNVÍ:

A Magyar Korona országai élesen elkülönültek a Birodalom többi részétől. Nézd csak, pl. külön vámterület volt, saját államigazgatás (legalábbis részben), stb.

Saját kisebbségpolitikánk is volt, MEG MINDEN.

TRIANON: OUI 2008.06.29. 18:52:22

kevés

l 2008.06.29. 18:54:01

TRIANON: OUI neked az eszed max az kevés:)

TRIANON: OUI 2008.06.29. 18:54:57

Hát..
Eddig nem győzött meg senki.

fakirbedi 2008.06.29. 18:55:09

Trianon:oui csak te állítod ezt, hogy Ausztriának hívták. Most találtad ki. Forrás?

Ez különben hülyeség, mert mindenütt, hivatalosan is "Osztrák-Magyar Monarchia", illetve "Ausztria-Magyarország" néven ismerték és emlegették az országot. Trianon pedig nem az ország elnevezéséről szólt, hanem arról, hogy kifejezetten Magyarországot kapják szét darabokra. A Monarchia többi országa közül egyiket sem érte ilyen szintű veszteség a Monarchia feldarabolásával, még Ausztriát sem.
Ma már a legtöbb történész egyetért abban, hogy ez az egész Magyarország ellen irányuló, igazságtalan döntés volt, amivel a franciák történelmi seggnyalói, a románok jártak a legjobban, de még a háborús főbűnös Ausztria is kapott szeletet a tortából.

A sors fintora, hogy az északi városokat a népirtó Vörös Hadsereg, Sopron környékét pedig a fehérterrorista Rongyos Gárda mentette meg a mai magyaroknak.

A. Lichtenstein · http://terrormedia.blog.hu 2008.06.29. 18:55:57

TRIANON: OUI: "...azért ne a leghülyébbek írjanak" Ebben az esetben elsőként neked kéne abbahagyni a kommentelést. De tényleg, ne haragudj, de nagyon hülye vagy.

l 2008.06.29. 18:56:52

Trianon:
Király személye volt a közös, egységes külpolitika volt, egységes hadsereggel. A többi funkció az államban önálló volt.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.29. 18:57:46

trianon oui:
nagyon is tisztában voltak a magyar korona országainak a helyzetével. külön is "tárgyaltak" (diktáltak) velünk.
a dualizmus szó meg nem csak porhintés volt.

dfxwarrior 2008.06.29. 18:58:24


Trianon : Oui

1.) A Magyar Köztársaság szuverenítását jobban korlátozza az EU, mint annak idején az OMM.
2.) Inkább vagyok részvényes 50%-ig részvényes egy multinacionális nagyvállalatban, mint tulaj egy családi kisüzemben.
3.) Az OMM felbomlásával tkp. sokan azok közül is vesztettek, akik annak haszonélvezőinek érezték magukat. AZ OM flotta és általában a hadsereg vezetői között igen nagy számban voltak horvátok. Akár milyen elégedetettk is a horvátok a mai helyzettel, egy horvát sem, lehet egy mai mércével mondjuk 70 milliós osrzág flottájának vezetője.Közép-Európa az OMM megszűnésével szükségképpen provincializálódott, és ez hosszú távon az egész spektrumnak roszat tesz.

Trinanonban az OMM nem volt tárgyaló fél, a békeszerződést Ausztria és Magyarország kötötték (Ausztria nem is Trianonban). Párizsban a hozzád hasonlóan kevéssé tájékozottak hívták Ausztiának, a jobban máig is Autriche-Hongrie-nak hívják.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.29. 18:59:55

supersonic:
se te, se trianon nem regisztráltatok.
ha mindenképp más nickjét akarod nyúlni, tedd már kreatívabban, mondjuk nem ugyanazt a fake emilt írod be mindkét fake nickhez.
lásd:
2008.06.29. 18:56:54

salzburg 2008.06.29. 19:04:30

Kedves blogíró,
szórakoztató voltál. Csak halkan jegyzem meg, hogy az alapkiindulásod hibás, a kiegyezéssel a magyarok "nem mondtak le a szabadságukró". A kiegyezési törvény nem erről szól, hanem arról, hogy a megszervezendő magyar állam és az osztrák állam kapcsolata milyen lesz, a két állam mely ügyeket intéz együtt (közös döntéssel), és melyeket külön-külön.
A kiegyezés helyességét pedig a történelem igazolta.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.29. 19:05:55

hiper/supersonic:
olvasni tudsz?
akkor olvass.
ott van az, csak scrollozni kell.
az én bajom nem az, hogy nem regisztráltál, azt szarom le. az én bajom az, hogy pusztán mással akarsz kibaszni azzal, hogy felveszed a regisztrálatlan nevét.

jimmy-B 2008.06.29. 19:06:14

Szerintem a bs395 irja a Trianon oui hozzá szólásokat álnéven! XD

dfxwarrior 2008.06.29. 19:08:46



fakirbedi:

Teljesen egyetértek az utolsó bekezdéssel. Szerintem Kemál Atatürkről kellene utat elnevezni, okulásul mindazoknak, akik nem értik, hogy mi lett volna teendő. Béla és Miklós - persze más korban más játékszabályokkal -, vetése bő termést hozott.

Infrasonic 2008.06.29. 19:12:39

Ha már törölgeted a hozzászólásaimat, töröld bs395 offolós hozzászólásait is, mert így nem érthető, kinek minek válaszol.

Lujza Imola 2008.06.29. 19:13:41

Kossuth szabadkőműves volt.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.29. 19:14:17

én töröltem.
nincs off, nincs anyázás, nincs fakerkedés.
ez egy blog, nem a dühöngő.
lichtenstein nem kevés energiát ölt bele, hogy megcsinálja. ha nincs mit hozzá tenned, akkor inkább ne.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.06.29. 19:18:01

Alkalom adtán vessünk egy pillantást Törökország és Magyarország földrajzi helyzetére és domborzatára. Aztán meditáljunk egy kicsit, hogy mennyiben reális elvárás a további aktív ellenállás.

Szerintem Kossuth tévedett. Amellett, hogy Deák volt az, aki itt volt és nap, mint nap szembesült a passzív ellenállás káros hatásaival. Ez ugyanis nem csak a megszállóknak rossz, de az ellenállóknak is.

Kossuthtól egyébként kortársai is féltek, mert kicsit "véresszájú" és igen jó szónok volt. Legszívesebben a kormányból is kihagyták volna, de túl befolyásos volt, ezért inkább kapott egy kevésbé veszélyes tárcát, a pénzügyit.

Nagy Béla 2008.06.29. 19:19:36

Kossuth szabadkőműves volt?

A. Lichtenstein · http://terrormedia.blog.hu 2008.06.29. 19:20:49

Grundaktiv Gergő & Lujza Imola: Kossuth egyetlen nap alatt jutott el nulláról a skót rítus legmagasabb fokára. Előtte nem volt szabadkőműves és utánna sem volt aktív tag. Az amerikai kőművesek részéről ez egy gesztus volt inkább, amivel ki akarták fejezni a tiszteletüket Kossuth iránt. Fogadni mernék, hogy egyikőtök sem beszélt igazi szabadkőművesekkel. Egyáltalán nem olyan felforgatós-összeesküvős-erkölcstelen figurák, mint ahogy a Drábikon meg a kuruc.infón tápoló emberek lefestik őket. Konzervatív, istenfélő konformisták, ráadásul a többségük baromira unalmas.

TRIANON: OUI 2008.06.29. 19:32:09

Most mind a ketten kézzel-lábbal azt magyarázták, hogy ez nemdohányzó fülke, s ha cigarettázni óhajt, szálljon máshová. Bandi eldobta cigarettáját, kezébe vette csomagját. A kalauz útlevelét kérte tőle.

- C'est un autrichien - jelentette a kalauz az utasoknak. Bandi ezt a szót, autrichien, értette. Úgy szisszent föl rá, mint akit kígyó csíp bokán. Kötelességének érezte, hogy tiltakozzék:

- Non, non autrichien - dadogta, kezében a bőrönddel. - Hongrois, hongrois. Le monarche deux - mondogatta emelt hangon, fölháborodva. - Autrichien ist ganz separat. Hongrois ist auch ganz separat. Nicht Deutsch: sondern Ungarn. Sprechen Sie Deutsch?

A franciák - a kalauz s a két utas - furcsán mosolyogtak.

El is kacagták magukat, amikor ő pirulva, megalázottan a másik fülkébe kullogott.


CSEREGDI BANDI PÁRIZSBAN, 1910-BEN
/Kosztolányi Dezső/

mek.oszk.hu/00700/00745/00745.htm#12

dfxwarrior 2008.06.29. 19:32:40


Törökország és Magyarország földrajzát összehasonlítva megállapítható, hogy a törökök ugyanolyan könnyen elveszthették volna Isztambult, ahogy mi elvesztettük pl. Kassát vagy nagyváradot. A török hozzáállás volt teljesen eltérő, mely napi demagógi szeintjére leszállva a labdarúgó EB-n is megfigyelhetpő volt.

Ami a Kiegyezést illeti, talán egyetlen nagy hiányosság volt Mo. szempontjából, hogy nem sikerült a hadsereget a dualizmus jegyében átszervezni, és a honvédség kialakítása nagyon embrionális állapotban maradt. Azt helyesen látta Ferenc Jóska, hogy az egységes hadsereg a birodalom záloga, és nem akarta a nemzeti széthúzást odaengedni. Más kérdés, hogy a közös hadsereg összeomlása idején csak magyar katonák voltak, de nem volt magyar haderő.

Mr. Acid 2008.06.29. 20:14:30

Éedekesek az itt leírtak. Anno Kossuth mondta a szabadságharc alatt, hogy jajj a románoknak, ha mi győzünk. A '49 júniusi nemzetiségekkel kiegyezés szép volt, csak piszok későn. Ja, és a '67 utáni kisebbségi törvény (bizonyos Eötvös báró munkája) egész Európában a legliberálisabb volt (a szó jó értelmében).
Szerintem a szerző olvasson utána, és írjon egy javtást, mert ez iszonyú nagy hülyeség volt.

üff 2008.06.29. 20:15:32

Őszintén szólva ez egy nagy baromság, amit írtál. Miért lennénk most a legnagyobb válságban? Milyen válság? A válság trianon volt, a 2. vh vége, az ötvenes évek, 48 előtt, stb. Túl bekényelmesedtünk és ahelyett, hogy magunktól várnánk a felemelkedést a szar társadalmat okoljuk. Ha te válságban érzed jól magad, egészségedre, de itt nincs semmilyen kollektív válság. Ninmcs új a nap alatt, ugyanaz a társadalmi hozzáállás itt, mint korábban volt. Tulajdonképpen mit akarsz? Mi szüntetné meg ezt az általad váslágként aposztrofált helyzetet? Mi kéne ahhoz, hogy azt hidd, most kurvajó?

A. Lichtenstein · http://terrormedia.blog.hu 2008.06.29. 20:31:15

Mr.Acid: Nem látom a hülyeséget abban, amit Kossuth írt, sem abban amit én fűztem hozzá a témához. Ki mondta, hogy nem volt liberális az a törvény? Mi köze ennek ahhoz, amit írtam? Pff...
üff: Ha a posztból nem értetted meg, hogy miről beszéltem, kár próbálkoznom vele. Azért kössz, hogy elolvastad.
Komolyan srácok, nem látjátok a fától az erdőt.

Rorschach · http://lowfast.blog.hu 2008.06.29. 20:31:25

A stilus elegge worlukos akart lenni

cpandacsoki · http://isis.blog.hu 2008.06.29. 20:35:44

"Elhalóban van a kultúránk"?: Tarr, Schiff, Wahorn, Bozsik Yvette, Eszterházy, Konrád, Kertész, csak hirtelen pár név a világhíres legnagyobbakból.

mbarna 2008.06.29. 20:50:04

Az, hogy egy Kosztolányi-novella átlagos francia kalauza nincs tisztában a különbséggel, nem jelenti, hogy nem is volt... az are you smarter than a 5th grader-ben fél éve gondolta azt a versenyző, hogy Budapesten franciául beszélnek...

en.wikipedia.org/wiki/Austria-Hungary

smidgen 2008.06.29. 20:57:34

én csak azt nem értem miért állandóan ez a 19. századi ihaj-csuhaj ami kultúr örökségünk, miért nem pl. a 16. századi reneszánsz

Rorgosh 2008.06.29. 21:41:28

Ez már jó kérdés.... :)

fran 2008.06.29. 21:54:34

Szerintem ez a magyar történelem és történelem értelmezés tragédiája, hogy a legnagyobb hőseink Kossuth és Deák, aki valószínűleg a legnagyobb politikusunk volt. Ők voltak azok, akik nem tudták olyan irányba forgatni a nemzet és Közép-Európa sorsát, ami egy egységes, de nem egynyelvű és egy nemzetiségű Magyar Királyságot vagy egy hasonló nevű országot, amely sokkal inkább megvalósította volna azt a helyes eszmét, ami mondjuk egy normális EU-t mozgatna, reális helyi önrendelkezéssel. Nem merjük kimondani, hogy a hőseink hibája ez. mert akkor nem értékelhetnénk őket kultúrhérosznak, akikre viszont elemi szükségünk van.

üff 2008.06.29. 21:56:06

Most azt mondod, hogy kompromisszum kell, de mégsem. Nem fejted ki azért nekem világosan, hogy ezért még mitől is lenne ma válság. 1867 miatt? 48 után újra harcolni kellet volna? Egy idealizmust emelsz az akkori lehetőségek közé.

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2008.06.29. 22:12:37

Na de emberek. Az azért tény, hogy a kiegyezéssel létrejött rendszer Trianonhoz vezetett; kifejezetten jó húzásnak nevezni tehát elég necces. Azt, hogy Trianon tragédia volt az ország életében, csak demagóg hülyék vitatják, felesleges is foglalkozni velük. A kiegyezés egy haldokló birodalomhoz kötötte Magyarország sorsát anélkül, hogy a birodalom kül- és hadügyeibe érdemi beleszólást biztosított volna a számunkra. A külvilág szemében így egy olyan külpolitikáért kellett felelősséget viselnünk, amit Bécsben, nélkülünk csináltak. Kossuth ezt előre látta, figyelmeztetett, de nem hallgattak rá.

Hogy lehetett volna-e mást csinálni 67-ben? Bizony lehetett volna. Az 1859-es és 66-os fiaskók alapjaiban rengették meg a Habsburgok birodalmát. Ki kellett volna tartani, és akkor olyan kompromisszumot is lehetett volna kötni, ami nagyobb részét adta volna vissza az ország önállóságának. Vagy akár le lehetett volna válni Ausztriáról teljesen, a nemzetiségeket pedig vagy föderatív alkotmánnyal kielégíteni, vagy ha ez végképp nem lehetséges, akkor úgy darabolni fel az országot, hogy a feltételeket mi diktáljuk. A románok akkoriban még szteppeltek volna az örömtől, ha Dél-Erdély egy részét megkapják; álmukban eszükbe nem jutott volna Nagyváradra, Szatmárnémetire vagy Székelyföldre rátenni a kezüket. A probléma az, hogy egy politikus sem volt, aki ezekkel a kérdésekkel szembe mert volna nézni, és ezt az ügyet fel merte volna vállalni. Deák talán csak naiv volt, de a kiegyező politikusok nagy része akkor már a saját pecsenyéjét sütögette, hiszen a kiegyezéssel létrejött rendszer, kb. úgy, mint a 89-es rendszerváltás, hatalmas vagyonok villámgyors begyűjtésére adott lehetőséget egy csomó mindenkinek, aki tűzközelben volt.

üff 2008.06.29. 23:03:32

a kiegyezés 1867-ben történt, trianon meg 1920-ban. 53 év alatt azért lehetett volna ügyeskedni és nem mindent Deákék nyakába varrni...

Rödinger 2008.06.30. 00:01:13

Ők voltak azok, akik nem tudták olyan iránybbeleszólást biztosított volna a számunkra. A külvilág szemében így egy olyan külpolitikáért kellett felelősséget viselnünk, amit Bécsben, nélkülünk a szar társadalmat okoljuk. Ha te válságban érzed jól magad, egészségedre, de itt nincs, törvény nem erről szól, hanem arról, hogy a megszervezendő magyar állam és az osztrák állam kapcsolata milyen lesz, a két állam mely ügyeket intéz együtt (közös döntéssel), és melyeket egy olyan föderális Kárpát-medencéért, mely a népek autonómiájának tiszteletén alapul.

Ez a modern, szövetségi érdekekérti katonáskodás kötelességének általánositását; ezer néhány politikus sem volt, aki ezekkel a kérdésekkel szembe mert volna nézni, és ezt az ügyet fel merte volna vállalni.

m422 2008.06.30. 00:05:31

Hát te hülye vagy!

Lujza Imola 2008.06.30. 00:06:26

Lichtenstein:
"Fogadni mernék, hogy egyikőtök sem beszélt
igazi szabadkőművesekkel."

Na ennyit rólad.
Honnan veszed a bátorságot? Mit képzelsz?
Egyetlen kijelentő mondatból: "Kossuth szabadkőműves volt", te már azonnal azt következteted hogy kurucinfóról tájékozódok a szabadkőmávesekről és még eggyel sem beszéltem. Honnan veszed ezeket?

Ezt nevezik előítéletnek, rasszizmusnak. A cikkeid is ennyire hitelesek.

A. Lichtenstein · http://terrormedia.blog.hu 2008.06.30. 00:15:28

Lujza Imola: "Ezt nevezik előítéletnek, rasszizmusnak. A cikkeid is ennyire hitelesek." Milyen rasszizmus? Számolj hangyát...

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.30. 00:16:51

m422:
érveid súlya alatt meghajolunk.

Lujza Imola 2008.06.30. 00:21:38

Lichtenstein:
Egyetlen mondatot írtam le. Te ennek alapján máris kurucinfózol, és fogadni mersz olyan dolgokra, amikről semmit nem tudhatsz.

Ugyanígy én is leírhatnám, hogy fogadni mernék hogy te pedofil vagy rasszista vagy.

Érted még vagy magyarázzam tovább, amíg felfogod végre, hogy nem lehet ennyire egyoldalúan megbélyegezni ismeretleneket?

Lujza Imola 2008.06.30. 00:24:37

A cikkedben különben van olyan rész amit ha kicsit megpiszkálnánk rákérdeznénk, egyből kiderülne, hogy rasszista vagy.

A. Lichtenstein · http://terrormedia.blog.hu 2008.06.30. 00:52:03

Lujza Imola: Rendben, előítéletes voltam, de most már látom mekkora humanista emberbarát harcos vagy, és ezért szívből elnézést kérek Tőled. Köszönöm, hogy éles látásoddal felhívtad a figyelmem alig palástolt rasszizmusomra, ígérem ezentúl méginkább megpróbálok megfelelni az elvárásoknak. A múlt heti tolerancia-tréningen azt mondták, sokat fejlődtem, remélem ez a továbbiakban is így marad.

Mr. Acid 2008.06.30. 10:24:24

Kossuth '49 utáni éleslátásáról:
Külföldről könnyű volt beleugatni abba, ami tőle jó messze volt, s már nem is bírta követni az eseményeket. Ugyanakkor a szabadságharc alatt, amikor kezébe került a döntés, mintha hótegyenest más dolgokat hajtott volna végre.
A kiegyezésről:
A kiegyezés után az OMM magyar oldalán minden eddigi fejlődésnél sokkal dinamikusabb fejlődés követkkezett (pl.: vasutak, városok, metró, gyárak, malmok...). A kiegyezést tragédiának nevezni szerintem felelőtlenség és tájékozatlanság.
Trianonról:
Én sokkal inkább a századforduló környékén meginduló erőszakos magyarosítási hullámot okolnám. Pl.: lex Apponyi

TRIANON: OUI 2008.06.30. 12:19:19

- Non, non autrichien - dadogta, kezében a bőrönddel. - Hongrois, hongrois. Le monarche deux - mondogatta emelt hangon, fölháborodva. - Autrichien ist ganz separat. Hongrois ist auch ganz separat. Nicht Deutsch: sondern Ungarn. Sprechen Sie Deutsch?

A franciák - a kalauz s a két utas - furcsán mosolyogtak.

El is kacagták magukat, amikor ő pirulva, megalázottan a másik fülkébe kullogott.

TRIANON: OUI 2008.06.30. 12:28:39

Innen a Rue de Varenne-be bandukoltak, az osztrák-magyar nagykövetségre, hogy Bandi jelentkezzék. Bizonyos otthonos érzéssel, hangosan, kedélyesen köszönt:

- Jó napot kívánok.

- Guten Tag - visszhangozta a hivatalnok.

rolika 2008.06.30. 15:35:08

trianon: oui, gondolom, akkor is nagyon szeretnéd a békediktátumot, ha kívül rekedtél volna, és mondjuk deportálnak dobrudzsába, vagy valahova csehországba, csak mert magyarul beszéltél, vagy egyszerűen megölnek, mint tito partizánjai a délvidéki mészárlásban, amikoris negyvenezer honfitársunkat gyilkolták le bestiális kegyetlenséggel, középkori módszerekkel.
trianon egyenes út volt a 2. világháborúhoz már csak ezért sem kellene nagyon éltetni...

Dr.Stein (törölt) · http://republicator.blog.hu/ 2008.06.30. 17:10:08

Tudtátok, hogy bizonyos vitafórumokon alapszabály: Aki legelőször fasisztázza le a másikat, automatikusan elveszti a vitát?
Annyira gáz ez a mindenkire rasszistát kiáltó baszatlan bölcsészcsaj stílus, ezt csak a zsidó-cigány szóra rávetülő idióták űberelik (közülük is azok, akik nem fáradnak a cikk elolvasásával).

Át is állítom a kommentengedélyt bejelentkezett felhasználókra. Ki voltam tiltva 24 órára az összes blogról egy félreértés miatt, ezért nem tudtam rögvest intézkedni.
Köszönöm BS kollégának a helyettesítést.

Rorgosh 2008.06.30. 20:38:03

TRIANON: OUI

Talán tanulj egy kis történelmet. Ha az OMM utáni magyarországot viszgáljuk, az nem Trianonnal, hanem az őszirózsás forradalommal kezdődik. Még 1918-ban. És ekkor mondják kia Habsburg ház (immáron végleges) trónfosztását.

Tehát már trianon előtt 4 évvel létezett a teljesen független magyarország.

Emellett az OMM alatti Magyar Királyság is közel teljesen független volt. Ugyanis a Habsburg birodalomnak MO mint perszonáluniós tagállam volt tagja. Az már más kérdés, hogy erről néhány európai nagyhatalom mit gondolt.

Zigomer Trubahin

Lehet, hogy a birodalmat megrázta az '59-es és a '66-os válság, de még kibírta. Persze lehett volna még húzni az időt, de ez utólagos okoskodás. De még utólag okoskodva is '67 volt a legjobb időpont a politikai alkura.

Ugyanis a két válság nem belső problémákon, hanem két új európai nagyhatalom kialakulásán alapult. Mármint Olaszországén és Németországén. Ezek azonban '59-ben és '66-ban elérték a céljaikat, nem kívántak a továbbiakban a monarchia kárára növekedni.

Ez viszont hamar egyértelművé vált, és a magyar politika válaszút elé került:
1. Kihasználja a két válság által sokkolt Habsburg politika pillanatnyi engedékenységét, és kiegyezik,
2. Megpróbál további válságra blazírozni, de kockáztat egy újjab Haynau féle rémuralmat.

Merthogy mindössze egyetlen egy további válsággóc maradt, ami megrázhatta volna a Habsburgokat: Galicia, vagyis Lengyelország. Csakhogy a lengyel területek két sokkal fiatalabb hatalom (Német o, és Orosz o) megszállása alatt álltak, így szerény volt az esély egy újabbb válságnak.

Döntöttek. A kiegyezést, és ezzel a fejlődést választották. Elkezdték megújítani az országot, méghozzá sikerrel.

Csakhogy az idő kerekét nem lehetett megállítani. És volt néhány politikai hiba is (lásd: Apponyi).

Persze az első világháborúról nem a magyar politika döntött, de azért szólok: a magyar országgyűlés is megszavazta!!! Merthogy joga volt dönteni ebben a kérdésben.

Csakhogy sem a magyar, sem az osztrák politika nem látta át, hogy a hadüzenet hova vezet.

Nem mintha bárki átláthatta volna. Ugyanis Anglia hadba lépése még az angolokat is váratlanul érte. Ez pedig felborította az alapból a Német - OMM központnak kedvező erőegyensúlyt.

Volt néhány másik meglepetés is: például az Olaszok antanthoz csatlakozása, ami persze összefüggöt Anglia lépésével.

A másik, hogy láthatólag nem ért mindenkit váratlanul a balkáni válság. Merthogy az oroszok gyorsabban mozgósítottak, mint azt a vasúti hálózatuk lehetővé tette volna.

Ezekről viszont aligha a "haldokló" birodalom tehetett. Ami amúgy 1918-ig köszönte, jól érezte magát.

Merthogy csak az utólagos események, az utólagos bölcsesség mondatja velünk, hogy haldokló hatalom volt. Ugyanis nem volt az. Európa egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt az OMM ugyanis. Csakhogy nem volt, nem maradt idő a belső, valóban létező problémák feloldására.

Nem ártana néha olvasni. Netán sokat. Hosszú, unalmas száraz könyveket.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2008.07.04. 22:18:13

Látom, jó kis buliról maradtam itt le.

De. A kiegyezés egyáltalán nem ördögtől való cselekedet volt, sőt elég sok pozitív hozadékkal járt. Pl. az a Budapest, amit ma ismerünk, a kiegyezést követő években alakult ki, hála szerintem pl. annak, hogy a had-, kül-, és pénzügyön kívül önrendelkezést kaptunk. (És megindokolni nem tudom, de szerintem a kiegyezés is szerepet játszott a későbbiekben bekövetkezett nagyfokú zsidó asszimilációban - amelyet zseniálisan ábrázol a Szabó István rendezte "A napfény íze" c. film).
Másrészt meg nem hiszem, hogy a kiegyezés vezetett el Trianonig. A zömében nem magyarok lakta országrészek valószínűleg mindenképp leszakadtak volna Nagy-Magyarországról, hiszen éppen a nemzetállamok létrejöttének korszaka volt, Trianonnal, vagy anélkül, de létrejött volna Csehszlovákia (vagy Csehország és Szlovákia, a franc se tudja), meg az egyéb, a Kis-Antant körébe tartozó államok. Az, hogy az új Magyarország (amelynek biztos más lett volna a nagysága) milyen viszonyt ápolt volna az újonnan létrejött államokkal, kb. a mi lett volna, ha kérdéskörébe tartozik.

Avatar 2008.07.05. 14:02:22

Deák kiegyezése tehetett arról is, hogy 2002ben a kommunisták elcsalták a választásokat! :)

commontalk 2008.07.05. 19:15:23

Front van? Meleg van? El vagyok képedve. A kiegyezés nélkül ma nem létezne az a Pest és Buda, amelyet ma ismerünk. A városi bérpaloták sora, a valaha hatalmas országunkat átszelő vasútvonalak, nem lett volna olyan iparosodás, mint amilyen pár évtized alatt bekövetkezett. Magyarország a monarchia keretein belül soha nem látott fejlődést produkált. Az más kérdés, hogy "derék" uralkodó osztályunk, "derék" uralkodójával együtt "Mindent megfontolt, mindent meggondolt", s mire négy év múlva a levelek lehullottak, félig-meddig halálra ítélt minket Európa. Soha nem múló fájdalom az ország megcsonkítása, de most azonnal tüsténkednünk kellene, nem siránkozni, a határok átjárhatók, az üzlet szabad. Tessék hozzálátni, akinek tehetsége, tőkéje van. Székelyföldön csak a turizmussal betegre keresheti magát, akinek van bátorsága és szerencséje. Minden 10 kilométerre esik egy-egy olyan látnivaló, ahol kaszálni lehet. Kossuth-Deák-Széchenyi- miért marakodunk miattuk, persze voltak nézeteltéréseik. Mit nem adnék érte ha egy, nem három ilyen államférfi élne ma hazánkban.

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2008.10.26. 23:20:49

Kissé megkéstem a válasszal, de erre reagálni kell.

Rogrosh: "Nem ártana néha olvasni. Netán sokat. Hosszú, unalmas száraz könyveket."

Szánalmas a fölényeskedésed, miközben az előadott véleményed nem műveltséget, csak kizárólag az elfogultságodat tükrözi. Tanulmányozd mondjuk a Romsics Ignác témába vágó könyveiben található gazdasági adatokat. Magyarország gazdasági fejlődése semmivel sem volt gyorsabb a duális monarchia korában, mint a hasonló fejlettségi szintről induló államoké általában. A kiegyezés utáni gazdasági csoda tehát egyszerűen tévhit.

Az olasz területek elvesztése, a német egységből való kigolyóztatás, az évszázadokon keresztül újra és újra Ausztria túlélését lehetővé tévő német háttér elvesztése, a gyarmatosításból való kimaradás, a határokon létrejövő ellenséges, új államalakulatok (Románia, Szerbia) feltűnése nem sok kétséget hagytak a kortársakban sem affelől, hogy Ausztria igenis hanyatló hatalom. Ez már a XVIII. században Poroszországtól elszenvedett vereségek óta világos volt - mit is mondott Bismarck, melyek az európai nagyhatalmak? Na ugye.

A világháborús hadüzenetre, illetve az általa akartnál jóval keményebb ultimátumra pedig Ferenc Jóska gyakorlatilag rákényszerítette Tiszát, és ezt bizony a kiegyezéssel létrejött államjogi berendezkedés tette számára lehetővé. Olvass erről a témáról valami olyat, ami a tankönyveknél nagyobb mélységben tárgyalja a problémát. Sok sikert hozzá.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2008.11.16. 21:23:22

Jaj, szegény Tiszát ez a gonosz Ferencjóska kényszerítette, ismét van valami, ami nagyon nem a mi hibánk, mi csak épp már megint ott voltunk, ahol a szar folyt. Gondolom, a jónépet is kényszerítette a Ferencjóska, hogy boldogan üdvözölje a háborút, na az aztán a milyen gusztustalan dolog tőle.

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2008.12.19. 02:31:21

Nem arról van szó, hogy mit ünnepelt a nép vagy mit nem. Azt ünnepelte, amiről megmondták neki, hogy ezt ünnepelni kell.

Az államjogi berendezkedés nem tette lehetővé Magyarországnak, hogy megakadályozza a háború megindítását, és ha valaki, akinek az érdekei a mieinkkel nem egyeznek, a helyünkben, nevünkben valaha háborút üzenhet, az gáz dolog, ennyi. A döntés megszületésének meg olvass utána a hisztizés és a műveletlen gúnyolódás helyett.
süti beállítások módosítása