Szurkolóinkat ütötték Dunaszerdahelyen

2008.11.02. 06:46 commontalk

A szlovák hatóságok hatalmas erőkkel vonultak fel a találkozóra, főleg azért, mert Magyarországról mintegy ezer szurkoló, számos ultracsoport - köztük sok ferencvárosi drukker - is érkezett Dunaszerdahelyre, hogy biztassa a felvidéki együttest a Slovan ellen.

A mérkőzésen tartózkodók beszámolója alapján a 15. percben kommandósok behatoltak a magyar szurkolók szektorába, az összecsapás következtében több sérültet kórházba kellett szállítani. Egy magyar szurkolót mentőhelikopterrel vittek kórházba, miután eltört az állkapcsa és nem lélegzett, ezért intubálni kellett, azaz csövet vezettek a légcsövébe, hogy újraindítsák és biztosítsák a légzést.

A játékvezető félbeszakította a találkozót, és csak negyedóra elteltével tértek vissza a játékosok a gyepre. Korábban már volt hasonlóan incidens a magyar szurkolók és a szlovák rendfenntartók között: 1992-ben a Ferencváros Bajnokcsapatok Európa Kupája-selejtezőt játszott a Slovan Bratislava otthonában, akkor maszkot viselő kommandósok verték meg a zöld-fehér drukkereket.
A meccs a vendégek 4-0-ás győzelmével végződött.
A nagykövet azt nem tudja, hány magyart vettek őrizetbe a meccs előtt, de bizonyosan többeket. Dunaszerdahelyen arról panaszkodtak a magyar állampolgárok, hogy a zászlókat vivő embereket félreállították, igazoltatták.
A konzul már Dunaszerdahelyen van, a nagykövet most tart oda, és találkozni fog Pázmány Péterrel, a város polgármesterével, aki a helyszínen nézte meg a mérkőzést. Heizer Antalnak a polgármester azt mondta, hogy indokolatlannak találta a rendőri fellépést a stadion területén belül.
Eddig a hírek. Egyáltalán nem kedvelem a futballhuligánokat, így ha valakinél valóban kés volt stb. jogosan intézkedtek vele szemben a szlovák rendőrök. A videók alapján viszont teljesen indokolatlannak tartom a stadionbéli rohamot a magyar szektor ellen, s nagyobb tragédia is lehetett volna belőle. Szlovákia, múlt nélküli fiatal állam, és nagyon kényesek, hogy finoman fogalmazzak a magyar ügyekkel kapcsolatban. Dunaszerdahelyen a rendszerváltás környékén jártam először, s kiváló magyar emberekkel ismerkedtem meg, egy olyan városban, ahol szinte csak magyar szó hallatszik.

Elmesélték, hogy a csehszlovák időkben bizony sem az utcán, sem hivatalos helyen nem vették jó néven, ha valaki magyarul szólalt meg. Azóta többször jártam a környéken is, ismerősöknél, s tudom, hogy mennyire ragaszkodnak a nyelvükhöz, nemzeti hovatartozásuk nagyon fontos, s csak szeretettel tudnak az anyaországra gondolni, viszont semmi pénzért nem hagynák el szülőhelyüket.


Aki nem él kisebbségben, egy ellenséges közegben, nem értheti, hogy mennyire fontosak ilyen élethelyzetben a nemzeti szimbólumok, ez esetben a zászló, és maga a magyar csapat.

A szlovák rendőrség botrányosan viselkedett a lelátói rohamnál, s ez majdnem egy fiatal magyar életébe került, akinek jobbulást kívánok. Remélem, hogy erélyesen szóvá tesszük a tiltakozásunkat. Továbbra sem fogom tótoknak nevezni a szlovákokat, mert nem igazságos egy nemzetet egységesen csúfnévvel illetni. Mielőtt valaki kifogásolná a Nagy-Magyarország-os zászlót, annak felhívom a figyelmét, hogy a szlovákiai szélsőségesek a Balatonig kívánják kiterjeszteni államuk határait. Nem jó ez nekünk így Közép-Európában, de ez van.

Nagyon kérem a Fradi keménymagot, nem kedvelőket is, hogy ne ez legyen az alkalom a szurkolóinkon elverni a port, kaptak ők rendesen a szlovák rendőröktől. Kívánom Szlovákiának és a Slota féléknek, hogy nyugodjanak meg, mi biztosan nem fenyegetjük őket, hat-hét tankkal, meg néhány Grippennel, nincs sok esélyünk visszafoglalni területeinket. A következőket hazai radikálisoknak üzenem. Nyitva vannak a határok, lehet utazni, barátkozni, ismerkedni, csodás felvidéki várainkat meglátogatni. Ez az igazi honfoglalás, s minél többen, minél gyakrabban utazunk, annál inkább hozzászoknak a derék szomszédok, hogy mi is vagyunk.

Erdélyben már rá se bagóznak egy-egy Nagy-Magyarország matricára. Egy átlagos hétköznapon Kolozsvár-Marosvásárhely között az autók egynegyede magyar rendszámú, jól is van ez így. Ami nagyon nincs jól, azt a képek hűen megmutatják. Ezt az unió egyik országában teszik a másik tagállam rendőrei. Fel vagyok háborodva.



 

5 komment

Címkék: határontúli

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator.blog.hu/api/trackback/id/tr8744972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rolika 2008.11.03. 08:17:29

úgy látszik, a rendőrök mindenhol ugyanolyanok.
valami komoly szűrő kellene, ki lehet felismerhetetlen, maszkos, felfegyverzett rendfenntartó, mert nagyon úgy tűnik, sokan elvesztik a kontrollt, ha embertársaikat büntetlenül véresre.

bár ez az akció nekem nagyon úgy tűnt, hogy parancsra tették. ahogy budapesten is. csakhogy ez már nürnbergben sem volt nyerő érv.

radiris 2008.11.03. 13:10:41

Hát, aki bemegy a vadállatok ketrecébe és elkezdi hergelni őket, nem kéne csodálkozzon, hogy kap a pofájára. Az állatkertben is előfordul néha olyan, hogy a mackó odakap a rácshoz és egy bevállalós vagány csávó egy végtaggal kevesebbet visz haza.

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.11.10. 12:08:40

na, az már tényleg nagy szégyen lenne...

mindemellett a Nemzeti Őrseregnek nevezett kriptonyilas szégyenbrigád hétvégi királyhelmeci "akciója" és a határállomáson őrjöngés (a lá Jobbik nevű majomketrec + Madzsar Gárda) sem az, amikre határtalanul büszke volnék magyarként.

az a baj a "nemzeti radikálisokkal", hogy ha egy picit is igazuk van, máris elvesztik a kontrollt és rázzák a rácsot, mint az orangutánok. miért nem lehet normálisnak maradni?
süti beállítások módosítása