(Apokalipszis volt)
ie. 202 – erre az évszámra mondta kedvenc, töri tanárom, hogy legkönnyebben, a következő mondattal tudjuk megjegyezni: Záma ó Záma (202), a vastagon szedett betűk emlékeztetnek a számokra, a mondat pedig kifejezi a punok érzelmeit.
Ekkor szenvedett végső vereséget az ókor – rómaiak és görögök melletti egyik legjelentősebb hatású népe, amelynek története, a Földközi tengeri ókori történelem fontos része. Hatással voltak a hajózásra, államszervezésre, kereskedelemre, és bizony Hannibálnak köszönhetően a harcművészetre is. Mivel azonban nem igazán voltak katonáskodó népek, valahonnan zsoldosokat kellett verbuválniuk. Előfordulhat, hogy az akkoriban a mai Spanyolország területén élt keltákat fogadták fel katonáskodásra. Mígnem ie. 148-ra Karthago sorsa beteljesedett, s Rómát ismerve (Vae victis), több tízezren dönthettek a menekülés mellett. Igazuk lehetett, a maradék 200.000-ből, talán, ha 50.000 karthágói életét kímélték meg a hódító rómaiak. A Földközi tenger római beltenger lett, egy nagy múltú nép pedig szinte nyomtalanul eltűnt. Hova lettek ők, és hova lettek katonáik?